Megerősödék tehát Dávid fia, Salamon az ő országlásában, és Ura Istene vele lévén, igen fölmagasztalá őt.
Eltökéllé pedig Salamon, hogy házat építsen az Úr nevének, és magának palotát.
És elkezdé Salamon építeni az Úr házát Jerusalemben Mória hegyén, mely megmutattatott vala atyjának, Dávidnak, azon helyen, melyet Dávid készített, a jebuzeus Ornán szérűjén.
Rézoltárt is csinála húsz könyöknyi hosszat, és húsz könyöknyi széleset, és tiz könyöknyi magasat;
Bevive tehát Salamon mindent, a miket atyja, Dávid fogadott vala, az ezüstöt és aranyat, és minden edényeket az Isten házának kincsei közé tőn.
Akkor mondá Salamon: Az Úr azt igérte, hogy homályban lakik;
És midőn Salamon elvégezte az imádkozást, tűz szálla le az égből, és megemészté az égő- és egyébféle áldozatokat; és az Úr dicsősége betölté a házat.
Húsz esztendő mulva pedig, miután fölépítette Salamon az Úr házát és a maga házát,
A szábai királyné is, midőn Salamon hirét hallotta, hogy megkisértse őt talánybeszédekkel, Jerusalembe jöve nagy gazdagsággal és tevékkel, melyek fűszereket hoznak vala és igen sok aranyat és drága köveket. És midőn Salamonhoz jött, elmonda neki mindent, a...
Elméne pedig Roboam Szikembe; mert oda gyűlt vala egész Izrael, hogy őt királylyá emelje.
Roboam pedig Jerusalembe jöve, és egybehívá Júda és Benjamin egész házát, száz nyolczvanezer válogatott és hadakozó férfiút, hogy Izrael ellen hadakozzék és visszaszerezze országát.
És mikor megerősödött és megszilárdult Roboam országa, elhagyá az Úr törvényét, és vele egész Izrael.
Jeroboam király tizennyolczadik esztendejében Abia lőn király Júda fölött.
Abia pedig elaluvék atyáival és eltemeték őt Dávid városában, és fia, Áza lőn király helyette; kinek napjaiban a föld tiz esztendeig nyugovék.
Azariás, Óded fia pedig, rászállván az Isten Lelke,
Országlása harminczhatodik esztendejében pedig, fölméne Baaza, Izrael királya, Júdába, és kőfallal keríté be Rámát, hogy senki bátorságosan ki ne jöhessen, és be ne mehessen Áza országából.
Országla pedig helyette fia, Josafát, és erőt vőn Izrael ellen.
Josafát tehát igen gazdag és igen hires vala, és sógorságot köte Ákábbal.
Visszatére pedig Júda királya, Josafát az ő házába békével Jerusalembe.
Ezek után egybegyűlének Josafátra Moáb fiai és Ammon fiai, és velök némely ammoniták, hogy ellene hadakozzanak.
Josafát pedig elaluvék atyáival, és eltemetteték azokkal Dávid városában, és fia, Joram lőn király helyette.
Jerusalem lakói pedig Okoziást, az ő legkisebbik fiát rendelék helyette királylyá; mert a nagyobb korúakat, kik előtte voltak, mind megölték az arabs rablók, kik a táborra ütöttek vala; s igy Okoziás, Jóramnak, Júda királyának fia, lőn király....
Hetedik esztendőben pedig megerősödvén Jojada, melléje vevé a századosokat, Azariást tudniillik, Jeroham fiát, és Johanan fiát, Izmaelt, Obed fiát, Azariást is és Adaia fiát, Maasziát, és Zekri fiát, Elizafatot, és szövetséget tőn velök....
Hét esztendős vala Joás, midőn országlani kezdett, és negyven esztendeig országla Jerusalemben, és anyja neve Szébia vala Berszabeéből.
Huszonöt esztendős vala Amaziás, midőn országlani kezdett, és huszonkilencz esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Joadan vala Jerusalemből.
Júda egész népe pedig az ő tizenhat esztendős fiát, Oziást rendelé királylyá atyja, Amaziás helyett.
Huszonöt esztendős vala Joatam, midőn országlani kezdett, és tizenhat esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Jerusa vala, Szádok leánya.
Húsz esztendős vala Ákáz, midőn országlani kezdett, és tizenhat esztendeig országla Jerusalemben; nem cselekvék igazat az Úr szine előtt, mint atyja, Dávid;
Ezekiás tehát országlani kezde, midőn huszonöt esztendős volt, és huszonkilencz esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Abia vala, Zakariás leánya.
És elkülde Ezekiás egész Izraelhez és Júdához, és leveleket ira Efraimnak és Manasszénak, hogy jőjenek az Úr házához Jerusalembe, és tartsanak Fázét Izrael Ura- Istenének.
És mikor ezek rendszerint elvégződtek, kiméne egész Izrael, mely Júda városaiban találtatott, és összetörék a bálványokat és kivágák a berkeket, elhányák a magas helyeket és leronták az oltárokat nem csak egész Júdában és Benjaminban, hanem Efraimban is és...
Ezek és az ilyen igazság után eljöve Szennakerib, az assziriusok királya, és bemenvén Júdába, megszállá az erős városokat, be akarván azokat venni.
Tizenkét esztendős vala Manasszes, midőn országlani kezdett, és ötvenöt esztendeig országla Jerusalemben.
Nyolcz esztendős vala Joziás, midőn országlani kezdett, és harminczegy esztendeig országla Jerusalemben.
Joziás pedig Fázét tarta Jerusalemben az Úrnak, mely megáldoztatik az első hó tizennegyedik napján;
Vevé tehát a föld népe Joakázt, Joziás fiát, és királylyá rendelé atyja helyett Jerusalemben.