Szent István Társulati Biblia
A Korintusiaknak írt első levél
A legkiválóbb adomány a szeretet
13
*1Szólhatok az emberek
vagy az angyalok nyelvén,
ha szeretet nincs bennem,
csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.
2Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat
és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
3Szétoszthatom mindenemet
a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égőáldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.
4A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik,
nem is kevély.
5Nem tapintatlan,
nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra,
a rosszat nem rója fel.
6Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
7Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
8S a szeretet nem szűnik meg soha.
8A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
9Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
10Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes, az véget ér.
*11Gyermekkoromban úgy beszéltem,
mint a gyerek,
úgy gondolkoztam, mint a gyerek,
úgy ítéltem, mint a gyerek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyerek szokásait.
12Ma még csak tükörben,
homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.
13Addig megmarad a hit, a remény
és a szeretet, ez a három,
de közülük a legnagyobb a szeretet.