Keresés a Bibliában

Júda és Támár története.

38 1Ebben az időben Júda elköltözött testvéreitől, és sátrát egy Hira nevű adullámi embernél ütötte fel. 2Ott meglátta az egyik kánaánitának, Suának a lányát. Feleségül vette és vele élt. 3Az fogant és fiút szült, akit Ernek nevezett. 4Másodszor is fogant, fiút szült, s Onannak nevezte. 5Majd ismét szült egy fiút, s Selának nevezte. Keszibben tartózkodott, amikor ezt szülte. 6Júda az elsőszülött Er számára egy Támár nevű feleséget vett. 7Ő azonban, Júda elsőszülöttje bűnös volt Isten szemében, ezért Isten elvette életét. 8Júda azt mondta Onannak: „Élj bátyád feleségével, teljesítsd vele szemben a sógori kötelességet, s így gondoskodj utódról bátyád számára.” 9Mivel Onan tudta, hogy az utód nem az övé lesz, azért valahányszor együtt volt bátyja feleségével, magját a földre ontotta, nehogy utódot támasszon bátyjának. 10Istennek nem tetszett, amit művelt, azért ő is meghalt. 11Ezután Júda így szólt menyéhez, Támárhoz: „Térj vissza atyád házába, özvegyként, amíg a fiam, Sela, fel nem nő.” Arra gondolt ugyanis, hogy meghalhat az is, mint testvérei. Támár elköltözött és visszatért apja házába. 12Hosszabb idő elmúltával meghalt Sua leánya, Júda felesége. Júda a gyászidő letelte után elment barátjával, az adullámi Hirával Timnába a juhait nyírni. 13Mikor Támárnak megvitték a hírt: „Íme apósod Timnába jön a juhait nyírni”, 14letette özvegyi ruháját, fátyolt vett magára, befödte arcát és leült Enajim bejáratához, amely a Timna felé vezető úton van. Látta ugyanis, hogy Sela már felnőtt, mégse adták őt hozzá feleségül. 15Júda észrevette és rossz nőnek tartotta, mivel az arca el volt fedve. 16Odament hozzá az út szélére és megszólította: „Gyere, veled akarok hálni.” Nem tudta ugyanis, hogy a saját menye. Az így válaszolt: „Mit adsz, ha velem hálhatsz?” 17Küldök egy kecskebakot a nyájból” – felelte. Azt mondta: „Ha zálogot adsz, amíg azt elküldöd.” 18„Milyen zálogot adjak?” – kérdezte. Azt felelte: „A pecsétgyűrűdet a zsineggel és a botodat, amit a kezedben tartasz.” Neki adta, hált vele, és az teherbe esett. 19Azután felállt és elment, letette a fátyolt és újra felöltötte özvegyi ruháját. 20Júda adullámi barátjával elküldte a kecskebakot, hogy visszakapja a zálogot az asszonytól, de az már nem volt ott. 21Megkérdezte a helység embereit: „Hol van az a parázna nő, aki Enajimban az úton szokott ülni?” Azok ezt válaszolták: „Itt nem volt parázna nő.” 22Erre visszatért Júdához és mondta: „Nem találtam meg, s a helység emberei azt állították, hogy ott nem volt parázna nő.” 23Júda így felelt: „Akkor tartsa meg magának, csak ne legyünk gúny tárgyává. Elküldtem a kecskebakot, de nem találtad meg.” 24Mintegy három hónappal később jelentették Júdának: „A menyed félrelépett és paráznaság miatt teherbe esett.” Júda ezt mondta: „Vigyétek ki, meg kell égetni.” 25De amikor ki akarták vinni, elküldött apósához, s ezt üzente: „Attól a férfitól estem teherbe, akiéi ezek a holmik.” És folytatta: „Nézz csak utána, kié ez a pecsétgyűrű, ez a zsineg és ez a bot.” 26Amikor Júda meglátta a holmikat, így szólt: „Igaza van velem szemben: miért nem adtam fiamnak, Selának feleségül?” De többé már nem élt vele. 27Eljött a szülés ideje, és ikrek voltak méhében. 28Miközben szült, az egyik előre nyújtotta kezét. A bába vörös fonalat vett, a kezére kötötte és így szólt: „Ez jött ki elsőnek.” 29De az újra visszahúzta a kezét és testvére jött ki. Erre így szólt: „Mihez csinálsz magadnak nyílást?” – és Perecnek nevezték. 30Azután kijött a testvére, akinek kezén a vörös fonál volt. Őt Szeráchnak nevezték el.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF