Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

KNB 70 SZIT 77 STL 7 BD 7 RUF 132 KG 104

Találatok a szövegekben

Amikor azonban a lakoma napjai sorra lejártak, értük küldött Jób, és megszentelte őket úgy, hogy korán reggel fölkelt, és annyi égőáldozatot mutatott be, ahányan voltak. Mert azt gondolta Jób: Hátha vétkeztek a fiaim, és káromolták Istent szívükben. Így szokott tenni Jób minden alkalommal. »
Azért vegyetek hét bikát meg hét kost, menjetek el szolgámhoz, Jóbhoz, és mutassatok be égőáldozatot magatokért! Szolgám, Jób pedig imádkozzék értetek. Mert csak rá való tekintettel nem szégyenítlek meg benneteket, hiszen nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób. »
Az ÚR jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért, és kétszeresen visszaadta az ÚR Jóbnak mindazt, amije volt. »
Miután az ÚR mindezeket elmondta Jóbnak, így szólt az ÚR a témáni Elifázhoz: Haragra gerjedtem ellened és két barátod ellen, mert nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób. Isten megjutalmazza Jóbot »
A kegyes Jób gazdagsága Élt Úc földjén egy Jób nevű ember, aki feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat. »
Jób a bajban is istenfélő marad Egyszer, amikor Jób fiai és leányai lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában, »
Jób panasza Végre kinyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját. »
Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób első válasza: Ártatlanul vádolják »
Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób második válasza: Istennek mindig igaza van »
Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób harmadik válasza: Csak Isten bölcs és hatalmas »
Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób negyedik válasza: Ártatlanságának Isten a tanúja »
Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób ötödik válasza: Elhagyták az emberek »
Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób hatodik válasza: A gonoszokat utoléri a büntetés »
Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: Jób hetedik válasza: Bízik Isten igazságos ítéletében »
Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta: Jób nyolcadik válasza: Dicsőíti Isten hatalmát »
Jób folytatta beszédét, és ezt mondta: Jób befejező beszédei: Védi ártatlanságát »
Jób visszagondol régi boldogságára Jób folytatta beszédét, és ezt mondta: »
Jób bűnbánatot tart Felelt Jób, és ezt mondta az ÚRnak: »
Amikor meghallotta Jób három barátja, hogy mennyi baj érte őt, eljöttek a lakóhelyükről: a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár. Megállapodtak egymással, hogy elmennek hozzá, és részvéttel vigasztalják őt. Jóbot meglátogatja három barátja »
Elíhú első beszéde: Jób barátai rosszul érveltek Ez a három férfi nem válaszolt többé Jóbnak, mivel ő igaznak tartotta magát. »
Jób első válasza: Megalázza magát Isten előtt Szólott az ÚR, és ezt mondta Jóbnak: »
Issakár fiai: Tólá, Puvvá, Jób és Simrón. »
A Sátán így felelt az ÚRnak: Nem ok nélkül féli Jób az Istent! »
Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, »
Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen. »
Jób a betegségben is istenfélő marad »
Jób fogott egy cserépdarabot, azzal vakarta magát, és hamuba ült. »
De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk. Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób a szájával. »
Megszólalt Jób, és ezt mondta: »
Jób csak Istentől várhat segítséget »
Jób újabb panasza »
Jób kutatja szenvedése okát »
Jób vádolja barátait »
Jób Isten elé akar állni »
Jób barátai rosszindulatúak »
Jób készül a halálra »
Jób hisz abban, hogy megváltója él »
Elifáz harmadik beszéde: Jób megérdemelte büntetését »
Jób Istentől kér segítséget »
tövis teremjen búza helyett, és gyom árpa helyett! Itt végződnek Jób beszédei. »
Ezért halld meg, Jób, szavaimat, figyelj minden beszédemre! »
Figyelj, Jób, hallgass rám! Légy csendben, most én beszélek! »
Hiszen ezt mondta Jób: Igaz vagyok, de Isten megfosztott igazamtól. »
Melyik ember olyan, mint Jób? Úgy issza a gúnyolódást, mint a vizet, »
Jób beszél, de értelmetlenül, szavait nem fontolta meg. »
Bár sokáig tartana Jób próbatétele, mivel úgy felelt, mint az álnokok! »
azért tátja föl Jób hiábavalóságra a száját, és szaporítja a szót tudatlanul. »
Figyelj csak ide, Jób! Állj meg, és gondold meg Isten csodáit! »
Jób pedig felelt, és ezt mondta az ÚRnak: »
Országszerte nem voltak olyan szép nők, mint Jób leányai. Apjuk nekik is adott örökséget fiútestvéreikkel együtt. »
Ezután Jób még száznegyven esztendeig élt, és meglátta fiait és unokáit negyedíziglen. »
Öregen halt meg Jób, az élettel betelve. »
akkor még ha ott volna is ez a három férfi, Nóé, Dániel és Jób, ők is csak magukat menthetnék meg igazságukkal - így szól az én URam, az ÚR. »
és ott volna Nóé, Dániel és Jób: életemre mondom - így szól az én Uram, az ÚR -, sem a fiukat, sem a lányukat nem menthetnék meg, csak magukat menthetnék meg igazságukkal. »
Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr. »
Ekkor megszólalt az ÚR a viharban, és ezt mondta Jóbnak: Isten első beszéde Jóbhoz: A világmindenség Isten alkotása »
Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot. »
Ófirt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai. »
Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. »
Jóbáb halála után a Témán földjéről való Husám lett a király. »
Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk abban a jóban, ami jót velünk tesz az ÚR. »
Amikor meghallotta ezt Jábín, Hácór királya, üzenetet küldött Jóbábhoz, Mádón királyához, Simrón királyához, Aksáf királyához »
Ófírt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai voltak. »
Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. »
Jóbáb halála után a Témán földjéről való Húsám lett a király. »
Hódessel, a feleségével nemzette Jóbábot, Cibját, Mésát és Malkámot. »
Jismeraj, Jizlíá és Jóbáb voltak Elpaal fiai. »
A Sátán rágalmazza Jóbot »
Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. »
hírnök érkezett Jóbhoz, és így szólt: A marhákkal szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek. »
Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. Még most is kitartóan feddhetetlen, bár felingereltél ellene, hogy ok nélkül tönkretegyem. »
A Sátán eltávozott az ÚR színe elől, és megverte Jóbot rosszindulatú fekélyekkel tetőtől talpig. »
Cófár első beszéde: Jóbnak meg kell alázkodnia »
Elifáz második beszéde: Önteltséggel vádolja Jóbot »
Jóbnak meg kell térnie »
Jóbtól elfordultak az emberek »
Jóbnak tiszta a lelkiismerete »
Akkor haragra gerjedt a Búzból, Rám nemzetségéből való Elíhú, Barakél fia. Megharagudott Jóbra, amiért igaznak tartotta magát Istennel szemben. »
De három barátja ellen is haragra gerjedt, mert nem találták meg a kellő választ, pedig bűnösnek tartották Jóbot. »
Elíhú azonban várt a Jóbhoz szóló beszédével, mert azok idősebbek voltak nála. »
Nagyon ügyeltem rátok, de senki sem tudta Jóbot megcáfolni, egyikőtök sem felelt meg mondásaira. »
Elíhú harmadik beszéde: Jóbot méltán bünteti Isten »
Az ÚR válaszolt Jóbnak a viharból, és mondta: »
El is ment a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár, és úgy jártak el, ahogyan az ÚR megmondta nekik. És az ÚR újból kegyelmesen tekintett Jóbra. »
Az ÚR pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt. Lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara. »
Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jóbarátom, »
Kezet emelt jóbarátjára, és meggyalázta a szövetséget. »
Elszakítottad tőlem jóbarátaimat, már csak a sötétség ismer engem. »
Élhet valaki kétezer évig is, ha nem tud gyönyörködni a jóban! Végül is egy helyre kerül mindenki. »
azért ezt mondja az ÚR: Megbüntetem a nehelámi Semaját és ivadékát. Nem marad meg senki közülük e nép között, és nem fog gyönyörködni abban a jóban, amit népemmel teszek - így szól az ÚR -, mert beszédével lázított az ÚR ellen. »
Félelem fogta el a hajósokat; mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyebbé tegyék azt. Jónás pedig lement a hajó mélyébe, és ott feküdt mély álomba merülve. »
Hirdesd még azt is, hogy így szól a Seregek URa: Bővelkedni fognak még városaim minden jóban, megvigasztalja még az ÚR Siont, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja. »
Miután tovább ment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, a Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban atyjukkal, Zebedeussal együtt rendezték hálóikat, és őket is elhívta. »
Amikor beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai. »
Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt. »
Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot. »
Mire ő így szólt: „Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. »
És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. »
A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy!” »
Ezek után elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Magadán vidékére. »
Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét, amint a hálóikat rendezgették a hajóban; »
és azonnal elhívta őket, azok pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt a hajóban hagyva, elmentek őutána. »
Ismét tanítani kezdett a tengerparton, és igen nagy sokaság gyülekezett hozzá, ezért hajóba szállva a tengeren tartózkodott; az egész sokaság pedig a tengerparton volt. »
Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában. »
Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. »
Amikor kiszállt a hajóból, egyszer csak szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott ember, »
Amikor azután beszállt a hajóba, kérlelte őt az előbb még megszállott ember, hogy mellette maradhasson. »
Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. »
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban. »
Amikor kiszálltak a hajóból, azonnal felismerték őt, »
és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére. »
Ezzel otthagyta őket, és ismét hajóba szállva elment a túlsó partra. »
De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban. »
ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. »
Másnap a tenger túlsó partján maradt sokaság megállapította, hogy ott nem volt más hajó, csak egy, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt abba a hajóba, hanem csupán a tanítványai mentek el. »
Simon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegyek halászni.” Ők erre ezt mondták: „Mi is elmegyünk veled.” Elindultak, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. »
Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit minden erejével, »

Találatok a szövegben 60 találat

Jób könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 1 5Amikor azonban a lakoma napjai sorra lejártak, értük küldött Jób, és megszentelte őket úgy, hogy korán reggel fölkelt, és annyi égőáldozatot mutatott be, ahányan voltak. Mert azt gondolta Jób: Hátha vétkeztek a fiaim, és káromolták Istent szívükben. Így szokott tenni Jób minden alkalommal. 1Élt Úc földjén egy Jób nevű ember, aki feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat. 9A Sátán így felelt az ÚRnak: Nem ok nélkül féli Jób az Istent! 13Egyszer, amikor Jób fiai és leányai lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában, 20Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, 22Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen. 6 8Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. 14hírnök érkezett Jóbhoz, és így szólt: A marhákkal szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek.
  • 42 8Azért vegyetek hét bikát meg hét kost, menjetek el szolgámhoz, Jóbhoz, és mutassatok be égőáldozatot magatokért! Szolgám, Jób pedig imádkozzék értetek. Mert csak rá való tekintettel nem szégyenítlek meg benneteket, hiszen nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób. 10Az ÚR jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért, és kétszeresen visszaadta az ÚR Jóbnak mindazt, amije volt. 7Miután az ÚR mindezeket elmondta Jóbnak, így szólt az ÚR a témáni Elifázhoz: Haragra gerjedtem ellened és két barátod ellen, mert nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób. 1Felelt Jób, és ezt mondta az ÚRnak: 15Országszerte nem voltak olyan szép nők, mint Jób leányai. Apjuk nekik is adott örökséget fiútestvéreikkel együtt. 16Ezután Jób még száznegyven esztendeig élt, és meglátta fiait és unokáit negyedíziglen. 17Öregen halt meg Jób, az élettel betelve. 9El is ment a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár, és úgy jártak el, ahogyan az ÚR megmondta nekik. És az ÚR újból kegyelmesen tekintett Jóbra. 12Az ÚR pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt. Lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara.
  • 2 1 8Jób fogott egy cserépdarabot, azzal vakarta magát, és hamuba ült. 10De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk. Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób a szájával. 11Amikor meghallotta Jób három barátja, hogy mennyi baj érte őt, eljöttek a lakóhelyükről: a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár. Megállapodtak egymással, hogy elmennek hozzá, és részvéttel vigasztalják őt. 3Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. Még most is kitartóan feddhetetlen, bár felingereltél ellene, hogy ok nélkül tönkretegyem. 7A Sátán eltávozott az ÚR színe elől, és megverte Jóbot rosszindulatú fekélyekkel tetőtől talpig.
  • 3 1Végre kinyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját. 2Megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 5 1
  • 6 1Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 7 1
  • 9 1Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 10 1
  • 12 1Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 13 1 13
  • 16 1Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 17 2 11
  • 19 1Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 21
  • 21 1Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 22 1 21
  • 23 1Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
  • 26 1Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta:
  • 27 1Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:
  • 29 1Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:
  • 30 16 1
  • 31 40tövis teremjen búza helyett, és gyom árpa helyett! Itt végződnek Jób beszédei. 1
  • 32 1Ez a három férfi nem válaszolt többé Jóbnak, mivel ő igaznak tartotta magát. 2Akkor haragra gerjedt a Búzból, Rám nemzetségéből való Elíhú, Barakél fia. Megharagudott Jóbra, amiért igaznak tartotta magát Istennel szemben. 3De három barátja ellen is haragra gerjedt, mert nem találták meg a kellő választ, pedig bűnösnek tartották Jóbot. 4Elíhú azonban várt a Jóbhoz szóló beszédével, mert azok idősebbek voltak nála. 12Nagyon ügyeltem rátok, de senki sem tudta Jóbot megcáfolni, egyikőtök sem felelt meg mondásaira.
  • 33 1Ezért halld meg, Jób, szavaimat, figyelj minden beszédemre! 31Figyelj, Jób, hallgass rám! Légy csendben, most én beszélek!
  • 34 5Hiszen ezt mondta Jób: Igaz vagyok, de Isten megfosztott igazamtól. 7Melyik ember olyan, mint Jób? Úgy issza a gúnyolódást, mint a vizet, 35Jób beszél, de értelmetlenül, szavait nem fontolta meg. 36Bár sokáig tartana Jób próbatétele, mivel úgy felelt, mint az álnokok!
  • 35 16azért tátja föl Jób hiábavalóságra a száját, és szaporítja a szót tudatlanul. 1
  • 37 14Figyelj csak ide, Jób! Állj meg, és gondold meg Isten csodáit!
  • 40 1Szólott az ÚR, és ezt mondta Jóbnak: 3Jób pedig felelt, és ezt mondta az ÚRnak: 6Az ÚR válaszolt Jóbnak a viharból, és mondta:
  • 11 1
  • 15 1
  • 38 1Ekkor megszólalt az ÚR a viharban, és ezt mondta Jóbnak:
Mózes első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 46 13Issakár fiai: Tólá, Puvvá, Jób és Simrón.
  • 10 29Ófirt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai.
  • 36 33Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. 34Jóbáb halála után a Témán földjéről való Husám lett a király.
Ezékiel próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 14 14akkor még ha ott volna is ez a három férfi, Nóé, Dániel és Jób, ők is csak magukat menthetnék meg igazságukkal - így szól az én URam, az ÚR. 20és ott volna Nóé, Dániel és Jób: életemre mondom - így szól az én Uram, az ÚR -, sem a fiukat, sem a lányukat nem menthetnék meg, csak magukat menthetnék meg igazságukkal.
Jakab levele (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 5 11Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.
Lukács evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 5 3Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot. 7ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.
Mózes negyedik könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 10 32Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk abban a jóban, ami jót velünk tesz az ÚR.
Józsué könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 11 1Amikor meghallotta ezt Jábín, Hácór királya, üzenetet küldött Jóbábhoz, Mádón királyához, Simrón királyához, Aksáf királyához
A krónikák első könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 1 23Ófírt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai voltak. 44Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. 45Jóbáb halála után a Témán földjéről való Húsám lett a király.
  • 8 9Hódessel, a feleségével nemzette Jóbábot, Cibját, Mésát és Malkámot. 18Jismeraj, Jizlíá és Jóbáb voltak Elpaal fiai.
A zsoltárok könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 55 14Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jóbarátom, 21Kezet emelt jóbarátjára, és meggyalázta a szövetséget.
  • 88 19Elszakítottad tőlem jóbarátaimat, már csak a sötétség ismer engem.
A prédikátor könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 6 6Élhet valaki kétezer évig is, ha nem tud gyönyörködni a jóban! Végül is egy helyre kerül mindenki.
Jeremiás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 29 32azért ezt mondja az ÚR: Megbüntetem a nehelámi Semaját és ivadékát. Nem marad meg senki közülük e nép között, és nem fog gyönyörködni abban a jóban, amit népemmel teszek - így szól az ÚR -, mert beszédével lázított az ÚR ellen.
Jónás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 1 5Félelem fogta el a hajósokat; mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyebbé tegyék azt. Jónás pedig lement a hajó mélyébe, és ott feküdt mély álomba merülve.
Zakariás próféta könyve (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 1 17Hirdesd még azt is, hogy így szól a Seregek URa: Bővelkedni fognak még városaim minden jóban, megvigasztalja még az ÚR Siont, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja.
Máté evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 4 21Miután tovább ment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, a Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban atyjukkal, Zebedeussal együtt rendezték hálóikat, és őket is elhívta.
  • 8 23Amikor beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai.
  • 13 2Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt.
  • 14 22Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot. 29Mire ő így szólt: „Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. 32És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. 33A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy!”
  • 15 39Ezek után elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Magadán vidékére.
Márk evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 1 19Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét, amint a hálóikat rendezgették a hajóban; 20és azonnal elhívta őket, azok pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt a hajóban hagyva, elmentek őutána.
  • 4 1Ismét tanítani kezdett a tengerparton, és igen nagy sokaság gyülekezett hozzá, ezért hajóba szállva a tengeren tartózkodott; az egész sokaság pedig a tengerparton volt. 36Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában. 37Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.
  • 5 2Amikor kiszállt a hajóból, egyszer csak szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott ember, 18Amikor azután beszállt a hajóba, kérlelte őt az előbb még megszállott ember, hogy mellette maradhasson.
  • 6 45Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. 51Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban. 54Amikor kiszálltak a hajóból, azonnal felismerték őt,
  • 8 10és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére. 13Ezzel otthagyta őket, és ismét hajóba szállva elment a túlsó partra. 14De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban.
János evangéliuma (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 6 22Másnap a tenger túlsó partján maradt sokaság megállapította, hogy ott nem volt más hajó, csak egy, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt abba a hajóba, hanem csupán a tanítványai mentek el.
  • 21 3Simon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegyek halászni.” Ők erre ezt mondták: „Mi is elmegyünk veled.” Elindultak, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak.
Pál második levele a thesszalonikaiakhoz (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990))
  • 1 11Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit minden erejével,