Keresés a Bibliában

Igehely

29 ¹Erre Mózes összehívta egész Izraelt és azt mondta nekik: »Ti láttátok mindazt, amit az Úr előttetek Egyiptom földjén a fáraóval, annak minden szolgájával és egész földjével művelt, ²azokat a nagy csapásokat, amelyeket saját szemetekkel láttatok, azokat a nagy jeleket és csodákat, ³de az Úr mind a mai napig nem adott nektek értelmes szívet, látó szemet és halló fület. ⁴Negyven esztendeig vezetett titeket a pusztában. Ruháitok nem koptak el, lábatok saruját nem tette tönkre az idő, ⁵kenyeret nem ettetek, bort és részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek. ⁶Amikor pedig eljutottatok erre a helyre és Szihon, Hesebon királya meg Óg, Básán királya kivonult ellenünk, hogy megütközzék velünk, megvertük őket, ⁷s elvettük földjüket, s odaadtuk Rúbennek és Gádnak meg Manassze fél törzsének birtokul. ⁸Tartsátok meg és teljesítsétek tehát e szövetség igéit, hogy boldoguljatok mindenben, amit csak tesztek.
⁹Itt álltok ti ma mindnyájan az Úr, a ti Istenetek előtt, fejedelmeitek, törzseitek, véneitek, elöljáróitok, Izraelnek egész férfi népe, ¹⁰gyermekeitek, feleségeitek, a táborban veled lakó jövevények, azokat sem kivéve, akik a fát vágják, s a vizet hordják, ¹¹hogy belépj az Úrnak, a te Istenednek szövetségébe és esküvel megerősített szerződésébe, amelyet ma az Úr, a te Istened megköt veled, ¹²hogy népévé emeljen téged, s ő legyen a te Istened, mint ahogy megígérte neked, s amint megesküdött atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.
¹³De nemcsak veletek kötöm meg ezt a szövetséget és létesítem ezt az esküvel megerősített szerződést, ¹⁴hanem minden jelen- és távollevővel egyaránt.
¹⁵Nos, ti tudjátok, miképp laktunk Egyiptom földjén, s mint jöttünk át a nemzetek között, s amikor átjöttünk közöttük, ¹⁶láttátok azokat az utálatosságokat és undokságokat, vagyis bálványaikat, a fát, a követ, az ezüstöt s az aranyat, amelyet imádtak. ¹⁷Ne akadjon tehát közöttetek olyan férfi vagy asszony, család vagy törzs, amelynek szíve ma elfordul az Úrtól, a mi Istenünktől, s amely elmegy, s ama nemzetek isteneinek szolgál! Ne akadjon közöttetek epét és keserűséget termő gyökér, ¹⁸aki, amikor hallja ennek az esküvel erősített szerződésnek az igéit, megnyugtatja magát szívében, mondván: ‘Békességem lesz, ha szívem gonoszsága szerint járok is’, mert akkor elpusztul az áztatott föld a kiaszottal együtt. ¹⁹Bizony, az ilyennek nem bocsát meg az Úr, sőt mindjárt felgerjed haragja és bosszúja az ilyen ember ellen, s arra rászáll minden átok, amely meg van írva ebben a könyvben, s az Úr eltörli nevét az ég alól, ²⁰s végleg kipusztítja őt Izrael minden törzséből azok szerint az átkok szerint, amelyeket ennek a törvénynek és szövetségnek könyve magában foglal.
²¹Akkor majd kérdezni fogja a következő nemzedék, gyermekeitek is, akik majd születnek, az idegenek is, akik messziről jönnek, amikor látják ennek a földnek a csapásait és betegségeit, amelyekkel az Úr sújtotta – ²²kiégeti kénkővel és forró sóval, úgyhogy többé bevetni nem lehet és semmi zöldet sem terem, hasonlóan a felforgatott Szodomához, Gomorrához, Adámához és Ceboimhoz, amelyeket az Úr haragjában és bosszújában felforgatott –, ²³kérdezni fogja valamennyi nemzet: ‘Miért tette ezt az Úr ezzel a földdel? Miért bosszújának ez a mérhetetlen haragja?’ ²⁴Azt fogják felelni erre: ‘Mivel elhagyták az Úr szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, amikor kihozta őket Egyiptomból ²⁵és más isteneket szolgáltak és imádtak, olyanokat, akiket azelőtt nem ismertek, s akikhez az Úr nem utasította őket, ²⁶azért felgerjedt az Úr haragja ez ellen a föld ellen, s rá hozott minden átkot, amely meg van írva ebben a könyvben, ²⁷s haragjában, bosszújában, s felette nagy felháborodásában kitépte őket földjükről és idegen földre vetette őket, mint a mai nap mutatja.’
²⁸Ami rejtve van, az az Úrnak, a mi Istenünknek a dolga; ami nyilvánvaló, az a miénk s a mi fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.