A FIÚ, MINT AZ ISTENI ÍGÉRET BETELJESEDÉSE: 1,1-4,13
1
*A Fiú és az angyalok1Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által.
2Ezekben a végső napokban a Fiú által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világot is teremtette.
*3Ő Isten dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmas szavával. Miután megtisztított minket bűneinktől, a Fölséges jobbjára ült a magasságban,
4és annyival kiválóbb lett az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.
5Hiszen melyik angyalnak mondta valaha:
„Fiam vagy te,
ma nemzettelek téged”? (Zsolt 2,7) 
És ismét: „Én Atyja leszek,
ő pedig a fiam lesz”? (2Sám 7,14) 
   6Majd, amikor bevezeti elsőszülöttjét a földkerekségre, újra így szól:
„Hódoljon előtte Isten minden angyala!” (MTörv 32,43G) 
   7Az angyalokat illetően ugyanis így szól:
„Aki angyalait szelekké teszi,
és szolgáit tűznek lángjává.” (Zsolt 104,4G) 
   8Fiát illetően pedig:
„A te trónod, Isten, örökkön örökké áll;
országod jogara az igazság jogara.
9Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a gonoszságot;
azért kent fel téged, Isten, a te Istened,
az öröm olajával társaid felett.” (Zsolt 45,7-8G) 
10És:
„Kezdetben te, Uram, megvetetted a föld alapját,
és az egek a te kezed művei.
11Elmúlnak ezek, de te megmaradsz;
és mint a ruha, mind elavulnak,
12összegöngyölöd őket, mint egy köntöst,
és elváltoznak, mint a ruha;
te azonban ugyanaz vagy,
és éveid el nem fogynak.” (Zsolt 102,26-28) 
   13Angyalai közül melyiknek mondta valaha is:
„Jobbom felől foglalj helyet,
míg lábad zsámolyává teszem ellenségeidet” (Zsolt 110,1) ?
   14Ők ugye mindnyájan szolgáló lelkek, s azok szolgálatára küldték őket, akiknek az a hivatása, hogy örököljék az üdvösséget?