Az Apostolok Cselekedetei

6 A hét diakónus kiválasztása¹Azokban a napokban a tanítványok számának megszaporodtával zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen amiatt, hogy özvegyeiket elhanyagolják a mindennapi kiszolgálásnál. ²A tizenkettő egybehívta tehát a tanítványok sokaságát, és így szóltak: „Nem volna rendjén, hogy az asztaloknál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét. *³Azért testvérek, szemeljetek ki magatok közül hét jó hírű, Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfit, s bízzuk rájuk ezt a feladatot. ⁴Mi meg majd az imádsággal és az ige szolgálatával foglalkozunk.” ⁵Ez a beszéd tetszett az egész sokaságnak. Kiválasztották tehát Istvánt, akit eltöltött a hit és a Szentlélek, továbbá Fülöpöt, Prohóroszt, Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antiókhiai prozelitát. *⁶Ezeket az apostolok elé állították, és ők imádság közben rájuk tették kezüket.
   ⁷Az Úr igéje pedig terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megszaporodott Jeruzsálemben, sőt a papoknak is nagy tömege hódolt meg a hitnek.
   István letartóztatása⁸István pedig, telve kegyelemmel és erővel, csodákat és nagy jeleket művelt a nép körében. ⁹Felléptek azonban néhányan a libertinusokról, a cireneiekről, az alexandriaiakról elnevezett zsinagógából, valamint a kilikiaiak és az ázsiaiak zsinagógájából, és vitába szálltak Istvánnal. ¹⁰Nem tudtak azonban ellenállni a bölcsességnek és a Léleknek, amely által szólt. ¹¹Erre férfiakat küldtek ki alattomban, akik azt mondták: „Hallottuk őt, amint káromló szavakat mondott Mózesre és Istenre.” ¹²Ily módon felizgatták a népet, a véneket és az írástudókat, akik azután összecsődülve megragadták őt és a főtanács elé vitték. ¹³Sőt, hamis tanúkat is állítottak, hogy mondják azt: „Ez az ember minduntalan a szent hely és a törvény ellen beszél. ¹⁴Hallottuk ugyanis őt, amikor azt mondta, hogy ez a Názáreti Jézus lerontja majd ezt a helyet, s megmásítja a hagyományokat, amelyeket Mózes hagyott ránk.”
   ¹⁵Akik a főtanácsban ültek, mind őt nézték, s olyannak látták az arcát, mint egy angyalét.