Keresés a Bibliában

Igehely

41 ¹A karmesternek: Dávid zsoltára. ²Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az ÚR. ³Az ÚR megőrzi, és életben tartja, boldog lesz a földön; nem engedi át ellenségei dühének. ⁴Az ÚR enyhülést ad betegágyán, jobbulást ad neki, valahányszor betegen fekszik. ⁵Ezt mondom: URam, légy kegyelmes hozzám! Gyógyíts meg engem, mert vétkeztem ellened! ⁶Ellenségeim rosszat mondanak rólam: Mikor hal már meg, mikor vész ki a neve? ⁷Aki eljön meglátogatni, hiábavalóságot beszél, szívében összegyűjt minden rosszat, azután kimegy az utcára, és kibeszéli. ⁸Mindazok, akik gyűlölnek, egymás közt sugdolóznak, és rosszat gondolnak rólam: ⁹Gyógyíthatatlan betegség támadta meg, nem kel föl többé onnan, ahol fekszik! ¹⁰Még a legjobb barátom is, akiben megbíztam, aki velem együtt evett, az is ellenem támadt. ¹¹De te, URam, légy kegyelmes, segíts fel engem, hadd fizessek meg nekik! ¹²Abból tudom meg, hogy kedvelsz, ha nem ujjonghat rajtam ellenségem, ¹³engem pedig megtartasz, mert feddhetetlen vagyok, és színed elé állítasz örökre. ¹⁴Áldott az ÚR, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen.