Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

KNB 557 SZIT >1000 STL 186 BD 202 RUF 738 KG 831

Találatok a szövegekben

A vidám szív derűssé teszi az arcot is, a szív bánata megöl minden életkedvet. »
A szív megtisztítása. S most, Izrael, mit kíván tőled az Úr, a te Istened? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld, az Ő útjain járj, szeresd, és az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj, »
Ekkor így szólt hozzá az angyal: „Vágd fel a halat! Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak.” »
Szíve vetkőzzék ki emberi mivoltából, s állati szív adassék neki! Így múljék el fölötte hét időszak. »
A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat. Hisz a száj a szív bőségéből beszél. »
Amikor az Úr megérezte a jó illatot, így szólt magában: „Az ember miatt nem átkozom meg többé a földet, hiszen az emberi szív vágya ifjúkorától kezdve hajlik a rosszra. Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy megtettem. »
Ellenük fordulok, és ellenségeik földjére viszem őket. Akkor majd a körülmetéletlen szív megalázkodik, és vezekelnek bűneikért. »
Az emberi szív mélységeit sem tudjátok kikutatni, sem eszének járását kibogozni. Hogyan tudnátok akkor ezek alkotóját, az Istent kifürkészni, gondolataiba behatolni és terveit megérteni? Nem testvéreim! Óvakodjatok tőle, hogy az Urat, Istenünket haragra ingereljétek. »
Csendes lettem, néma és hallgattam, szerencséje miatt sajgott bennem a szív. »
Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére! »
Az álnok szív maradjon távol tőlem, nem ismerem azt, ami gonosz. »
A lélek eleped bennem, a szív szinte megdermed bensőmben. »
az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, »
A megcsalt reménységtől beteg lesz a szív, a beteljesülő vágy az élet fája. »
Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége. »
A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit az Úr irányítja. »
A vidám szív jót tesz az egészségnek, a nyomott kedély emészti a testet. »
A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn. »
Mint aki hideg napon leveti ruháját, mint amikor a sebre ecetet öntenek, olyan, aki összetört szív előtt nótázik. »
Mint az ezüstmázzal bevont cserépedény, olyan a gonosz szív, s hozzá a sima ajak. »
Jobb a szomorúság, mint a nevetés, ha komoly az arc, rendben a szív. »
Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben, aki azt szereti. »
A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bűnös ember bűnökre bűnt halmoz. »
A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a rá hallgató fül. »
Mint a kosárba zárt fogoly a gőgös szív, kémhez hasonlít, aki gyenge pontot keres. »
Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív, sohasem csügged el. »
A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat. »
A falon csupaszon heverő kavicsok nem tudnak, ha szél van, megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának töprengése nyomja. »
Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik. »
Ínyünk megvizsgálja, ízlik-e a falat, így az értő szív is a hazug szavakat. »
Az alattomos szív búbánat forrása, de az ügyes ember visszafizet neki. »
Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: »
Még hol verjelek meg benneteket, amiért hűtlenségre hűtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erőtlen. »
Akkor majd elernyed minden kéz, s elcsügged mind az emberi szív. »
Csalárdabb az emberi szív mindennél, és tele van gonoszsággal. Ki lát bele titkos rejtekeibe? »
Mindenható Urunk, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád! »
Ha megkérdezik tőled: „Miért sóhajtozol?” – akkor ezt feleld: „Egy hír miatt, amely ha ideér, minden szív elalél, minden kéz elerőtlenedik, minden lélek elcsügged, s minden térd szétfolyik, mint a víz. Igen, ez mind elérkezik és valóra válik – mondja az Úr, az Isten.” »
Lopás, rablás, fosztogatás! Kihagy a szív, a térdek remegnek, rémület vesz erőt a veséken, színét veszti minden arc. »
Viperák fajzata! Hogy beszélhetnétek jót, mikor gonoszak vagytok? A száj ugyanis a szív bőségéből szól. »
a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” »
A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. »
Így érvényes az Írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. »
mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira. »
Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit. »
Te mindenről tudsz, tudod azt is, Uram, hogy nem gőgből, kevélységből vagy dicsőségvágyból tettem, hogy nem borultam le a fennhéjázó Ámán előtt. Izrael szabadulásáért szívesen megcsókoltam volna még a lába nyomát is. Eszter királyné is az Úrnál keresett menedéket a ránehezedő halálveszedelemben. Levetette díszes öltözékét, s a szorongás és gyász ruháját öltötte magára. Illatos kenetek helyett hamut és szemetet tett a fejére. Keményen megsanyargatta testét, s minden részét, amelyet azelőtt szívesörömest ékesített, most befödte hajával. Az Úrhoz, Izrael Istenéhez könyörgött, ezekkel a szavakkal: Adj ajkamra ékes szavakat, amikor az oroszlán színe előtt leszek. Szívében kelts gyűlöletet ellenségünk ellen, hogy elpusztuljon azokkal egyetemben, akik egyetértenek vele. »
s elnyerhessük irgalmadat. Fogadd el megtört szívünket és alázatos lelkünket kosokból és bikákból álló égőáldozatul, tömérdek hizlalt bárány gyanánt! Most már egész szívünkkel téged követünk, téged félünk, és a te nevedet keressük. Áldjátok, szentek és alázatos szívűek, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké. »
Szépségében elpirult, arca derűs volt, s csupa báj. De azért szorongatta szívét a félelem. Akkor Isten megindította a király szívét, s fölébresztette benne a gyöngédséget. Aggódva lesietett trónjáról, karjába vette, míg magához nem tért, s barátságos szavakkal fordult hozzá: »
Történt, hogy amikor Salamon megöregedett, szívét asszonyai más istenekhez fordították, szíve nem volt többé mindenestül az Úré, az ő Istenéé, mint atyjának, Dávidnak a szíve. »
Jaj, a szívem! Ó, de fáj a szívem! Csupa gyötrelem a lelkem! Háborog a szívem, nem hallgathatok, mert a kürt szavát hallom, a harci riadót. »
Akkor egyetlen szívet adok nekik és új lelket: kitépem testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik, »
Emberfia, mondd meg Tírusz fejedelmének: Ezt mondja az Úr, az Isten: Szíved felfuvalkodott, s azt mondtad: „Isten vagyok, és az Isten trónján ülök a tenger közepén.” Noha ember vagy, nem Isten, szívedet mégis Isten szívéhez tetted hasonlóvá. »
Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. »
A kinyilatkoztatás melltáskájába tedd bele az urimot és tummimot. Ezek feküdjenek Áron szívén, amikor az Úr elé lép, s így Áron hordozza mindig a szívén az Izrael fiainak adott kinyilatkoztatást. »
Jó szívvel adj neki, és amikor adsz, a szíved ne legyen tele rosszindulattal. Jótettedért megáld az Úr, a te Istened minden lépésedben s kezednek minden munkájában. »
Aztán így folytassák az írnokok a hadinéphez intézett beszédüket: „Ki fél, s kinek csügged a szíve? Lépjen elő, s menjen haza, nehogy testvérei szívét is a magáéhoz hasonlóan gyávává tegye.” »
Senki ne ígérjen ez átkok hallatára szívében magának mégis áldást, ilyeneket gondolván: Jól fog menni sorom akkor is, ha elbizakodott szívem szerint élek, olyan jól, hogy a bőséges víz eloltja a szomjat. »
Az Úr, a te Istened körülmetéli a te és utódaid szívét, hogy az Urat, a te Istenedet szíved, lelked mélyéből szeresd és élj. »
Delila ekkor látta, hogy kitárta egész szívét. Hívatta hát a filiszteusok fejedelmeit és ezt mondta nekik: „Most gyertek, mert kitárta előttem egész szívét.” A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, s magukkal vitték a pénzt is. »
Miért keményítitek meg szíveteket, amint az egyiptomiak s a fáraó megkeményítették a szívüket? Nemde, amikor kegyetlenül bánt velük, akkor elengedték őket, úgyhogy elvonulhattak? »
Akkor Sámuel Izrael egész háza előtt kijelentette: „Ha szívetek mélyéből az Úrhoz akartok térni, távolítsátok el az idegen isteneket és az Asztartéket körötökből, szívetek ragaszkodjék az Úrhoz és ne szolgáljatok másnak, csak neki. Akkor kiszabadít benneteket a filiszteusok kezéből.” »
Fegyverhordozója ezt felelte: „Tégy úgy, amint a kedved tartja; ami engem illet, az én szívem olyan, mint a te szíved.” »
hallgasd meg az égben, ott ahol trónodon ülsz, bocsáss meg és segíts, és bánj mindenkivel tettei szerint, úgy, ahogy ismered a szívét. Egyedül te ismered az emberek fiainak szívét. »
Amikor onnét továbbment, találkozott Rechab fiával, Jonadábbal – épp szembe jött vele. Köszöntötte és megkérdezte tőle: „A te szíved is olyan őszinte az enyémhez, mint az én szívem a tiédhez?” Jonadáb azt felelte: „Igen!” „Ha igen, akkor nyújtsd ide a kezed!” Jonadáb kezet nyújtott neki, »
Te pedig fiam, Salamon, ismerd el atyád Istenét, szolgáld osztatlan szívvel és odaadó lélekkel. Az Úr ugyanis megvizsgál minden szívet, és ismeri minden lélek gondolatait. Ha keresed, megmutatja magát neked. Ha elfordulsz tőle, elvet örökre. »
Tudom, Istenem, hogy megvizsgálod a szívet, és hogy az egyeneslelkűség tetszik neked. Azért mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked. Most pedig örömmel tekintek népedre, amely itt összegyűlt, hogy neked szentelje adományait, »
hallgasd meg az égből, lakóhelyedről, és légy irgalmas! Fizess meg kinek-kinek tettei szerint, ahogy szívét ismered, mert egyedül te ismered az emberek fiainak szívét. »
Aztán levágott egy kost a nyájból és szíves fogadtatásban részesítette őket. Megmosakodtak, megfürödtek és asztalhoz ültek. Akkor azt mondta Tóbiás Ráfaelnek: „Azarja testvér, légy szíves, kérd meg Ráguelt, adja hozzám a nővéremet, Sárát feleségül.” »
Az Úr az én erőm és védőpajzsom, szívem benne bízott és segítséget kaptam, testem újjáéledt, szívből megköszönöm neki. »
A szívem nyugodt, Istenem, a szívem nyugodt, énekelek neked és zsoltározok. »
Fiam, ha bölcs a szíved, akkor szívemből örülök, »
A szememnek megadtam mindent, amit csak megkívánt, semmiféle gyönyört nem vontam meg szívemtől. Igen, szívem örömet merített minden fáradozásomból, és ez volt a jutalmam minden fáradozásomért. »
A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában. »
Megigézted a szívem, jegyesem, húgocskám, megigézted a szívem szemednek egyetlen pillantásával, s nyakadnak egyetlen láncával. »
Szájával barátod (minden) ellenséged, de szívében arra tör, hogy verembe lökjön. Mind a két szemével sír az ellenséged, de véredet szívja, amíg módjában van. »
A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. »
Keresd fel gyakran az istenfélő embert, akiről tudod, hogy megtartja a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz, fáradozik érted. »
Tedd érzéketlenné e nép szívét, süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg.” »
Hírül vitték ezt Dávid házának s jelentették: „Arám már Efraimban táborozik.” Erre úgy megremegett a király szíve és népének a szíve, mint ahogy megremegnek az erdő fái a széltől. »
Moáb szíve felsikolt, s a menekültek Coárig, Eglát-Selisijjáig jutnak. Igen, sírva mennek fölfelé Luit magaslatán. És Horonaim útján szívet tépő zokogással sírnak. »
Mert ezt mondja a Fölséges és Magasztos, aki az örökkévalóságban lakik, és akinek Szent a neve: „Én a magasságban, a szent helyen lakom, de a megtört és alázatos szívűekkel is ott vagyok, hogy új életet adjak az alázatos lelkeknek, és új életre keltsem a megtört szíveket. »
Igen, szolgáim énekelni fognak szívük örömében, ti meg ordítani szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgattok. »
Tisztítsd meg szíved a gonoszságtól, Jeruzsálem, hogy megszabadulj! Meddig adsz még helyet szívedben gonosz gondolataidnak? »
És szívet adok nekik, hogy elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek, mert teljes szívükből hozzám térnek. »
Ezért sír fel a szívem Moábért, mint a síp; felzokog a szívem Kir-Heresz férfiaiért, akár a síp, mert minden összegyűjtött vagyonuk veszendőbe megy. »
A városokat beveszik, és elfoglalják az erődöket. És Moáb harcosainak szíve hasonló lesz azon a napon a vajúdó asszony szívéhez. »
Lám, aki fölemelkedik és száll, mint a sas, aki Boszra fölött suhogtatja szárnyait! És Edom harcosainak szíve azon a napon hasonló lesz a vajúdó asszony szívéhez. »
Te oltottad szívünkbe félelmedet, hogy segítségül hívjuk a nevedet. Dicsőítünk téged számkivetésünkben, hiszen eltávolítottuk szívünkből atyáink minden gonoszságát, amellyel vétkeztek színed előtt. »
Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel szívedet Isten szívéhez tetted hasonlóvá, »
Megcsalt szíved kevélysége, téged, aki a sziklák repedéseiben lakol, aki magasra építed lakóhelyedet, és azt mondod szívedben: „Ki taszíthat engem le a földre?” »
Efraim olyan lesz, mint egy hős. Szívük örül majd, mintha bort ittak volna; fiaik is látják majd, és ujjonganak, szívük örül az Úrban. »
Ha nem hallgatjátok meg, és nem szívlelitek meg, s nem dicsőítitek meg nevemet – mondja a Seregek Ura –, akkor átkot küldök rátok, és átokká változtatom áldásaitokat. Sőt már átokká is változtattam, mert senki sincs köztetek, aki ezeket szívére venné. »
Ő újra fiaik felé fordítja az apák szívét, és apáik felé a fiaik szívét, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet. »
Megkérgesedett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket. »
„Szemüket elvakította, szívüket megkeményítette, hogy ne lássanak a szemükkel, és ne értsenek a szívükkel, nehogy megtérjenek és meggyógyítsam őket.” »
Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. »
mert megkérgesedett ennek a népnek a szíve. Fülükre nagyot hallanak, szemüket behunyják, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel, és megtérjenek, hogy meggyógyítsam őket. »
Szorongó szívvel, nagy aggodalmak és sűrű könnyek között írtam, nem azért, hogy szomorúságot okozzak nektek, hanem hogy lássátok, irántatok való szeretetem mennyire szívből jön. »
Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le. »
Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, »
megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében. »
Maga mondta nekem: a húgom, s ő is így nyilatkozott: a bátyám. Szívem egyszerűségében és tiszta kézzel cselekedtem.” »
Ekkor Isten így szólt hozzá álmában: „Én is tudom, hogy szíved egyszerűségében tetted. Magam őriztelek meg attól, hogy vétkezz ellenem. Ezért nem engedtem meg, hogy hozzányúlj. »
Amikor Isten atyám házától távolra vezetett, ezt mondtam neki: tedd meg nekem a szívességet, s mondd rólam mindenütt, ahová megyünk: hogy ez a bátyám.” »
Izsák Ézsaut szerette, mert szívesen evett vadat. Rebekka ellenben Jákobot szerette. »
Ezek szívfájdalom voltak Izsák és Rebekka számára. »
De Jákob ellenkezett: „Ne úgy legyen, ha kegyelmet találtam színed előtt, akkor fogadd el az ajándékot kezemből. Úgy tekintettem arcodra, ahogy az ember Isten arcára néz. Te pedig szívesen fogadtál engem. »
A szíve vonzódott Dinához, Jákob lányához. Szerette a lányt és barátságosan beszélt vele. »
Hámor így szólt hozzájuk: „Szichemnek, a fiamnak a szíve hozzátapadt lányotokhoz. »
Hírül hozták neki: „József él, ő parancsol Egyiptom egész földjén.” De a szíve hideg maradt, mivel nem hitt nekik. »
Aztán Izrael ezt mondta Józsefnek: „Most már szívesen halok meg, mert láttam arcodat és tudom, hogy még élsz.” »
„Ha tehát nem hisznek neked és nem szívlelik meg az első jelet, akkor majd a második jelre hinni fognak. »
Az Úr így szólt Mózeshez: „Ha visszaérkezel Egyiptomba, legyen rá gondod, hogy minden csodajelet, amelyet a kezedbe adtam, véghezvigyél a fáraó előtt. Én azonban megkeményítem a szívét, és nem engedi el a népet. »
Ám én megkeményítem a fáraó szívét, és sok jelet meg csodát művelek majd Egyiptom földjén. »
A fáraó szíve mégis kemény maradt, s nem hallgatott rájuk, ahogy azt az Úr előre megmondta. »
Az Úr így szólt Mózeshez: „A fáraó szíve megkeményedett, nem akarja elbocsátani a népet. »
De az egyiptomi varázslók a maguk tudományával ugyanazt művelték. Ezért a fáraó szíve kemény maradt, és nem hallgatott Mózesre és Áronra, ahogy az Úr azt előre megmondta. »
A varázslók azt mondták a fáraónak: ez az Isten ujja. A fáraó szíve mégis megkeményedett, s nem hallgatott Mózesre és Áronra, ahogy az Úr azt előre megmondta. »
De a fáraó szíve újra megkeményedett, és nem bocsátotta el a népet. »
Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét: nem hallgatott rájuk, ahogy azt az Úr előre megmondta. »
A fáraó látta, hogy az eső, a mennydörgés és a jégeső megszűnt, erre továbbra is megmaradt bűnében, megkeményítette a szívét és vele együtt szolgái is. »
A fáraó szíve kemény maradt, és nem bocsátotta el Izrael fiait, ahogy azt az Úr Mózes által előre megmondta. »
Ezért az Úr így szólt Mózeshez: „Menj a fáraóhoz. Én magam keményítettem meg a fáraónak és szolgáinak a szívét, hogy ezeket a csodajeleket véghezvigyem közöttük. »
De az Úr megkeményítette a fáraó szívét, úgyhogy az nem bocsátotta el Izrael fiait. »
Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét és nem bocsátotta el őket. »
Mózes és Áron véghezvitték mindezeket a csodákat a fáraó előtt. Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét és nem engedte el Izrael fiait országából. »
Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, úgyhogy majd üldözőbe veszi őket. Akkor megmutatom a dicsőségemet a fáraón és egész seregén, hadd tudják meg az egyiptomiak, hogy én vagyok az Úr.” Izrael fiai engedelmeskedtek a parancsnak. »
Az Úr megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, s az üldözőbe vette Izrael fiait, akik felemelt kézzel vonultak ki. »
Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, ezért utánatok fut, s akkor majd megmutatom dicsőségemet a fáraón, egész seregén, harci szekerein és lovasain. »
Az egész nép egy szívvel válaszolt: „Mindent megteszünk, amit az Úr parancsol.” Mózes megvitte az Úrnak a nép feleletét. »
Mózes ezután lejött, kihirdette a népnek az Úr minden szavát és minden parancsát. Az egész nép egy szívvel felelte: „Az Úr minden szavát megtartjuk, amelyeket hozzánk intézett.” »
Áron így hordozza a szíve fölött Izrael fiainak neveit, amelyek a kinyilatkoztatás melltáskáján vannak, valahányszor belép a szentélybe. Így az állandó emlékeztető lesz az Úr előtt. »
Ajánljatok fel javaitokból az Úrnak. Akit ösztönöz a szíve, ilyen adományokat hozzon: aranyat, ezüstöt, bronzot, »
Azután visszajöttek mindazok, akiket a szívük erre indított, s áldozatos lélekkel hozták adományaikat az Úrnak a találkozás sátorának elkészítéséhez, a benne végbemenő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. »
Jöttek a férfiak és nők, mind, akiket a szívük erre indított, s hoztak karpereceket, fülbevalókat, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert, mindenki úgy, ahogy arany fogadalmi ajándékot ígért az Úrnak. »
Minden férfi és nő, akit a szíve arra indított, hogy segítsen megvalósítani, amit az Úr Mózes által parancsolt, hozzájárult valamivel. Izrael fiai úgy adták ezt, mint önkéntes adományt az Úrnak. »
Mózes ezután hívta Becaleelt, Oholiábot és a többi hozzáértő embert, akiknek az Úr művészi tehetséget adott, s akiket a szívük arra indított, hogy hozzálássanak a munkához. »
Ne táplálj gyűlöletet szívedben testvéred iránt. Fedd meg embertársadat, s akkor nem osztozol bűnében. »
Városaitokat rommá teszem, elpusztítom szentélyeiteket, és nem szívom többé a megbékélés illatát. »
Azoknak a szívét pedig, akik megmaradnak, eltöltöm félelemmel, amikor ellenségeik földjén lesznek, megrémülnek a száraz levél zörrenésére, s futni fognak, mint ahogy a kard elől menekül az ember, s elhullanak, bár senki sem kergeti őket. »
A bojtok ezt jelentsék nektek: ha rájuk tekintetek, emlékezzetek az Úr parancsaira, hogy azok szerint járjatok el, ne szívetek és szemetek vágyait kövessétek, s így hűtlenségbe essetek. »
Hová menjünk hát? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: Nagyobb és népesebb nép, mint mi, nagy városaik vannak, égig érő fallal körülvéve, sőt még enakitákat is láttunk ott!” »
Szichon azonban, Hesbon királya megtagadta az átvonulást, mert az Úr, a te Istened konokká tette és megkeményítette a szívét, hogy hatalmadba adja, ahogy történt. »
Ott majd újra keresed az Urat, a te Istenedet, és meg is találod, ha szíved s lelked mélyéből vágyódsz utána. »
Tudd meg hát, és vésd szívedbe, hogy az Úr az (igaz) Isten fönn az égen és lenn a földön, senki más! »
Bárcsak mindig ilyen maradna a szívük, hogy félnének, megtartanák parancsaimat és jól menne mindig a soruk nekik is, gyermekeiknek is! »
Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel! »
Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabok neked, őrizd meg szívedben, »
Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen, megvizsgálja szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. »
Ismerd el szívedben, hogy az Úr, a te Istened úgy nevelt, ahogy az ember a fiát neveli. »
szíved ne váljék elbizakodottá, ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából; »
Nem hűségedért s szíved egyenességéért jutsz földjüknek birtokába, sokkal inkább gonoszságukért űzi ki előtted a népeket, azért, hogy teljesítse ígéretét, amelyet atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel tett. »
Ezért metéljétek körül szíveteket, s ne legyetek többé keménynyakúak! »
Ha engedelmeskedtek parancsaimnak, amelyeket ma adok nektek, s szeretitek az Urat, a ti Isteneteket, és szívetek, lelketek mélyéből szolgáltok neki, »
De vigyázzatok, el ne tévelyedjen szívetek, s tévútra ne térjetek; más isteneknek ne szolgáljatok és ne boruljatok le előttük! »
Véssétek szívetekbe, lelketekbe szavamat, kössétek őket jelül a kezetekre, legyenek ék a homlokotokon! »
ne hallgass az ilyen próféta vagy álomlátó szavára. Mert az Úr, a te Istened próbára fog tenni, hogy megtudja: csakugyan szívetek, lelketek mélyéből szeretitek-e az Urat, a ti Isteneteket. »
Ha testvéred – apádnak fia vagy anyádnak fia –, fiad vagy lányod, szívből szeretett feleséged vagy legbensőbb barátod titokban el akar csábítani, mondván: menjünk, szolgáljunk más isteneknek – olyanoknak, akiket sem te nem ismersz, sem atyáid nem ismertek, »
Ha szegény akad közted, egy testvéred valamelyik városodban vagy földeden, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked, ne keményítsd meg szívedet, és ne csukd be a markod testvéred, a szegény előtt, »
inkább nyisd meg a kezed, s adj szívesen annyit, amennyire csak szüksége van szorult helyzetében. »
Ügyelj, nehogy gonosz gondolat támadjon szívedben. Itt a hetedik esztendő, a haladék éve! S nehogy barátságtalanul nézz szegény testvéredre, s ne adj neki semmit. Különben az Úrhoz kiált ellened és súlyos bűn nehezedik rád. »
„Sohase térjetek vissza ezen az úton!” Ne tartson sok feleséget se, nehogy eltántorodjék a szíve. Túlságosan sok aranyat, ezüstöt se halmozzon fel. »
Így nem emelkedik szíve gőgösen népéből való testvérei fölé, s nem tér el ettől a törvénytől sem jobbra, sem balra, és sokáig megtarthatja ő is, fiai is uralmát Izraelben. »
Mondja: „Halld, Izrael! Ma harcba szálltok ellenségeitekkel. De ne csüggedjen szívetek! »
Az Úr, a te Istened a mai napon megparancsolja neked, hogy tartsd meg ezeket a parancsokat és törvényeket. Kövesd hát őket lelkiismeretesen, szíved, lelked mélyéből. »
Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek örömmel és jószívvel a bőségben, »
De nem élhetsz nyugton azok közt a népek közt, nem találsz helyet, ahol megvesd a lábad; az Úr ugyanis szorongó szívet, megtört szemet és erőtlen lelket ad neked. »
Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! S este azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert aggodalom tölti el szíved, s látod, amit saját szemeddel látnod kell. »
De mind a mai napig nem adott nektek az Úr értő szívet, látó szemet és halló fület. »
Ne akadjon hát köztetek egyetlen férfi vagy nő, nemzetség vagy törzs sem, amelyiknek a szíve elfordul az Úrtól, a mi Istenünktől, és így elmegy azoknak a népeknek az isteneit imádni. Ne akadjon köztetek gyökér, amelyen méreg vagy üröm sarjad. »
s gyermekeiddel együtt szíved, lelked mélyéből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez s hallgatsz mindenben a szavára, ahogy ma megparancsoltam neked; »
ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened szavának, és megtartod az ebben a törvénykönyvben foglalt parancsokat és törvényeket, ha szíved, lelked mélyéből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez. »
Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet. »
Ha azonban elfordul szíved, s nem engedelmeskedsz, ha elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: »
Fölvezette az ország magaslataira, a földnek gyümölcseivel táplálta. Mézet szívhatott a sziklából, olajat a kemény kőből. »
ezt mondta nekik: „Vegyétek fontolóra ezeket a szavakat mind, amelyeket ma ünnepélyesen a szívetekbe vések. Parancsoljátok meg gyermekeiteknek, ügyeljenek rá, hogy a törvénynek ezeket a szavait mind valóra váltsák. »
A hegyen hívják össze a népeket, ott mutassák be a méltó áldozatot. Magukba szívják a tenger árját s felszürcsölik a homok rejtett kincseit.” »
Azok megöltek közülük 36 embert, s a kaputól egész Sebarimig üldözték, míg végül a lejtőnél le is győzték őket. Erre a nép szíve elcsüggedt, elvesztette minden bátorságát. »
Mert az Úr akaratára megkeményítették a szívüket és harcba szálltak Izraellel, hogy így könyörtelenül betöltsék rajtuk az átkot és megsemmisüljenek, amint az Úr Mózesnek parancsolta. »
„Tégy nekem egy szívességet! Tégy meg a kedvemért valamit! Ha Negeb pusztájába küldtél, akkor adj vízforrásokat!” S neki adta mind a felső vízforrásokat, mind az alsó vízforrásokat. »
Csak nagyon vigyázzatok, hogy azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeket Mózes, az Úr szolgája adott nektek, megtartsátok: szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, járjatok az ő útjain, tartsátok meg a parancsait, ragaszkodjatok hozzá, s szolgáljatok neki szívetek, lelketek mélyéből.” »
Nézzétek, én ma minden ember útjára lépek. Ismerjétek el szívetek, lelketek mélyéből, hogy azokból az ígéretekből, amelyeket az Úr, a ti Istenetek tett nektek, egy sem hiúsult meg, minden beteljesedett értetek. Nem hiúsult meg egyetlenegy sem. »
„Akkor távolítsátok el a köztetek élő idegenek isteneit, és ragaszkodjék szívetek az Úrhoz, Izrael Istenéhez!” »
Szívem Izrael vezéreiért dobog, s azokért, akik oly készségesek a népben. Áldjátok az Urat! »
Így szóltak: „Szívesen adunk.” Kiterítette tehát köntösét, és ki-ki odadobta zsákmányából a gyűrűt. »
Anyja testvérei beszéltek Szichem előkelőivel ezekről a dolgokról. Ezeknek Abimelek felé hajolt a szívük, mert azt mondták: „A testvérünk.” »
Delila így szólt hozzá: „Hogy mondhatsz olyat, hogy szeretsz, amikor szíved nincs velem? Már háromszor rászedtél és nem mondtad meg nekem, hogy miben rejlik nagy erőd.” »
Feltárta hát előtte egész szívét és így szólt: „Borotva sose ért fejemhez, mert az Isten nazírja vagyok anyám méhétől fogva. Ha megnyírnak, elhagy erőm, gyenge leszek, olyan, mint a többi ember.” »
Letelepedtek s hozzáfogtak enni és inni mindketten. Aztán a fiatalasszony apja így szólt a férjhez: „Egyezz bele, töltsd itt az éjszakát és örüljön szíved.” »
Ekkor a férj fölkelt, hogy mellékfeleségével és szolgájával útra keljen. Ám apósa, a fiatalasszony apja így szólt hozzá: „Nézd, a nap már estére hajol. Töltsd hát itt az éjszakát és örüljön a szíved. Holnap reggel aztán elindulhattok és visszatérhetsz sátradba.” »
A moábita nő, Rut, így szólt Noémihez: „Szívesen kimennék a mezőre kalászt szedni, ha volna, aki megengedné.” „Menj, leányom!” – felelte neki. »
Rut arcra borult és egészen a földig hajolt, aztán megkérdezte: „Hogy van az, hogy tetszésre leltem szemedben és – bár idegen vagyok –, ennyire szíves vagy hozzám?” »
De Hanna ezt válaszolta: „Nem, uram! Szerencsétlen asszony vagyok, sem bort, sem mámorító italt nem ittam, csak a szívemet öntöttem ki az Úr előtt. »
Akkor Hanna így imádkozott: „Szívem ujjong az Úrban, erővel tölt el Istenem. Szám nagyra nyílt ellenségeim ellen, mert örülhetek segítségednek. »
Hűséges papot rendelek magamnak, aki szívem és szándékom szerint jár el. Házat építek neki, tartósat, s mindig fölkentem színe előtt fog majd járni. »
Amikor megérkezett, Éli ott ült egy széken a kapuban és leste az utat, mert szíve aggódott az Isten ládájáért. Amikor az ember odaért és elmondta a városnak a hírt, az egész város jajgatásban tört ki. »
Sámuel így felelt Saulnak: „Én vagyok a látóember. Kísérj fel a magaslatra. Ma velem kell ennetek. Holnap reggel aztán elmehettek, de előbb mindent megmondok neked, ami a szívedet nyomja. »
Mihelyt megfordult, hogy Sámuelt elhagyja, Isten kicserélte a szívét, és a jelek is mind megjelentek azon a napon. »
Saul is hazament Gibeába. A bátrabbak, akiknek a szívét Isten megérintette, mellészegődtek. Néhány semmirekellő azonban így beszélt: „Ugyan mit segíthet ez rajtunk?” S lenézték és nem vittek neki ajándékot. »
De Sámuel ezt válaszolta a népnek: „Ne féljetek! Ezt a vétséget már elkövettétek. De mostantól ne forduljatok el az Úrtól, hanem szolgáljátok egész szívetekkel. »
Csak féljétek az Urat, szolgáljatok neki őszintén, szívből, hiszen látjátok, milyen nagy tetteket vitt végbe körötökben. »
De így még a te uralmadat sem tartja fenn. Az Úr keresett egy szíve szerinti embert, s ezt rendelte az Úr népe fölé fejedelemnek, mivel nem tartottad meg, amit az Úr parancsolt neked.” »
Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: „Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.” »
Amikor legidősebb bátyja, Eliab meghallotta, hogy miről beszél az emberekkel, Eliab mérges lett Dávidra és azt mondta: „Minek jöttél ide? Kire bíztad azt a néhány juhot a pusztán? Ismerem önteltségedet és szíved gonoszságát. Csak azért jöttél ide, hogy lásd a csatát.” »
Akkor tégy meg szolgádnak egy szívességet, hisz barátságot kötöttél vele az Úr nevében. Ha vétettem, ölj meg magad, miért szolgáltatnál ki atyádnak?” »
Aztán még egyszer megesküdött Jonatán Dávidnak, mert szíve mélyéből szerette. »
Kérdezd meg embereidet, s bizonyítják neked. Azért részesítsd szíves fogadtatásban a legényeket, s mivel ünnep közeledik, adj szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak amid éppen van.” »
Reggel azonban, amikor Nabal kijózanodott, elmondta neki a felesége, mi történt. Erre a szíve megdermedt testében és olyan lett, mintha megkövült volna. »
A filiszteusok táborának láttán félelem fogta el Sault, csak úgy remegett a szíve. »
Így hát holnap reggel indulj el, te és urad szolgái, akik veled jöttek, és menjetek arra a helyre, amelyet kijelöltem nektek. Ne táplálj haragot szívedben, mert kedvellek. Jó korán, mihelyt kivilágosodik, induljatok és menjetek.” »
szívem bánkódik miattad testvérem, Jonatán. Jobban szerettelek mindenkinél, igen, barátságod több volt nekem az asszonyok szerelménél. »
Abner azonban így szólt Dávidhoz: „Útra kelek és elmegyek, s egész Izraelt uram köré gyűjtöm. Kössenek veled szövetséget és király lehetsz, ameddig csak kívánja a szíved.” Erre Dávid útra bocsátotta Abnert, s ő el is ment békében. »
Amikor azonban az Úr ládája bevonult Dávid városába, történt, hogy Saul lánya, Michal kinézett az ablakon. Amikor meglátta, hogy Dávid király ugrál és forog az Úr előtt, szívében megvetette. »
Bátyja, Absalom így szólt hozzá: „Bátyád, Amnon volt együtt veled? Akkor hallgass, húgom, hiszen a bátyád. Ne vedd szívedre a dolgot!” Így Támár magányosan élt bátyja, Absalom házában. »
Ne vegye hát, uram királyom szívére a dolgot, és ne gondolja, hogy mind meghaltak a királyfiak. Nem, hanem csak Amnon halott.” »
Joáb, Ceruja fia észrevette, hogy a király szíve megenyhült Absalom iránt. »
Így tett Izraelnek minden fiával, aki a király ítélőszéke elé igyekezett. Így Absalom csalárdul megnyerte Izrael népének szívét. »
Hírhozó érkezett Dávidhoz, és jelentette neki: „Izrael népének szíve Absalomhoz fordult.” »
Aztán az lesz a vége, hogy még a legbátrabbnak is, akinek olyan a szíve, mint az oroszláné, inába száll a bátorsága; mert hisz egész Izrael tudja, hogy atyád hős, és bátor emberek veszik körül. »
Júda férfiai mind összefogtak, egy szívvel, és ezt üzenték a királynak: „Térj vissza, te és szolgáid!” »
s így szólt a királyhoz: „Ne tartson uram gonosznak, ne gondoljon arra a gonoszságra, amelyet szolgád elkövetett azon a napon, amelyen uram és királyom elhagyta Jeruzsálemet. Ne vegye szívére a király a dolgot. »
Engedd meg szolgádnak, hadd térjen vissza, hogy városomban, atyám és anyám sírja közelében halhassak meg. Hanem szolgád, Kimhan szívesen elmenne urammal és királyommal, neki megteheted, amit jónak látsz.” »
Miután számba vétette a népet, Dávidnak megdobbant a szíve. Így szólt hát az Úrhoz: „Nagy bűnt követtem el. De bocsásd meg, Uram, szolgádnak ezt a bűnt, mert ostobaságot csináltam.” »
s így az Úr beteljesítse ígéretét, amelyet nekem tett: Ha fiaid ügyelnek útjukon, és hűségesen követnek, szívük, lelkük mélyéből, akkor – azt mondta – sohasem leszel utód híjával Izrael trónján. »
Salamon azt felelte: „Nagy irgalommal voltál szolgád, az én atyám, Dávid iránt: hűségesen, jó lélekkel és egyenes szívvel járt színed előtt; mindvégig irgalommal voltál hozzá: megajándékoztad egy fiúval, aki most a trónján ül. »
Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Mert hisz ki tudná másképp kormányozni ezt a te népes népedet?” »
lásd, megadom neked, amit kértél. Bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem. »
Az Úr igen nagy bölcsességet és észt adott Salamonnak, s olyan tág szívet, mint a tenger partján a fövény. »
és így szólt: „Urunk, Izraelnek Istene, nincs hozzád hasonló isten se fönn az égben, se lenn a földön. Megtartod szövetségedet és irgalmas vagy szolgáidhoz, akik szívük mélyéből színed előtt járnak. »
ha tehát szívük, lelkük mélyéből hozzád térnek ellenségeik földjén, akik elhurcolták őket, és ha imádkoznak hozzád a felé a föld felé fordulva, amelyet atyáinknak adtál, s a város felé fordulva, amelyet kiválasztottál, és a templom felé fordulva, amelyet nevednek emeltem, »
maga felé hajlítja szívünket, hogy az ő útjain járjunk, és szem előtt tartsuk parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, amelyeket atyáinknak adott. »
A ti szívetek meg legyen maradéktalanul az Úré, a mi Istenünké, éljetek törvényei szerint és tartsátok meg a parancsait, mint a mai napon.” »
Így szólt hozzá az Úr: „Meghallgattam imádat és könyörgésedet, amellyel hozzám fordultál. Fölszenteltem ezt a templomot, amelyet építettél, s ott marad a nevem örökre; szemem és szívem is ott lesz mindig. »
Ha színem előtt jársz, amint atyád, Dávid (színem előtt járt), tiszta szívvel és egyenes lelkülettel, mindent megteszel, amit kívánok tőled, teljesíted parancsaimat és törvényeimet, »
Nagy kísérettel, fűszerekkel és rengeteg arannyal és drágakővel megrakott tevékkel érkezett Jeruzsálembe, és mihelyt Salamon király elé került, elmondott mindent, ami a szívén volt. »
és az egész világ arra vágyott, hogy lássa Salamont, hallgassa bölcsességét, amit Isten oltott szívébe. »
tehát pogány népből valókat is, akikről az Úr azt mondta Izrael fiainak: „Ne adjátok össze velük magatokat, s ők se házasodjanak össze veletek, mert elcsábítják szíveteket, s isteneikhez pártoltok.” »
Az Úr megneheztelt Salamonra, mivel szíve elfordult az Úrtól, Izrael Istenétől, jóllehet kétszer is megjelent neki, »
Téged pedig hagylak, hogy uralkodjál mindenen, amire csak vágyik a szíved, és király légy Izrael fölött. »
Jerobeám így okoskodott szívében: A királyság most biztosan visszaszáll Dávid házára. »
Mert ha ez a nép felvonul, hogy Jeruzsálemben az Úr templomában véres áldozatot mutasson be, ennek a népnek a szíve újra visszafordul Rechabeámhoz, Júda királyához, urához, engem pedig megölnek. »
Elvettem Dávid házától a királyságot és neked adtam. De te nem lettél olyan, mint szolgám, Dávid, aki megtartotta parancsaimat és egész szívvel követett: csak azt tette, ami kedves a szememben. »
Ő is utánozta apja bűneit, amelyeket az előtte elkövetett, szíve nem volt maradéktalanul az Úré, mint őséé, Dávidé. »
Hanem a magaslati helyeket nem szüntették meg. Mégis, Aza szíve maradéktalanul az Úré volt, egész életében. »
Hallgass meg, Uram, hallgass meg! Engedd, hogy ez a nép fölismerje: te, az Úr vagy az Isten, te téríted meg a szívét.” »
Arám királyának emiatt nyugtalanná vált a szíve, hívatta szolgáit, s így szólt hozzájuk: „Meg tudjátok nekem mondani, ki árult el minket Izrael királyának?” »
Jehu azonban kifeszítette íját és két lapockája közt eltalálta Jorámot. A nyíl átfúródott a szívén és összeesett a kocsijában. »
Mégis, Jehu nem ügyelt rá, hogy egész szívvel az Úrnak, Izrael Istenének törvénye szerint éljen. Nem hagyott fel azokkal a bűnökkel, amelyekbe Jerobeám belevitte Izraelt. »
Edomot legyőzted és most elbizakodott a szíved. Örülj dicsőségednek és maradj veszteg! Miért hívod ki magad ellen a balsorsot, hogy elessél, te és veled együtt Júda is?” »
Elvetették törvényeit és a szövetséget, amelyet atyáikkal kötött, és parancsait is, amelyeket szívükbe vésett. Mihaszna dolgok után futottak, s így maguk is semmirekellővé váltak. A körülöttük élő népekhez igazodtak, pedig az Úr megtiltotta nekik, hogy ők is azt tegyék, amit azok. »
„Ó, Uram, emlékezz rá, milyen hűségesen, mennyire osztatlan szívvel jártam színed előtt, azt tettem, ami kedves a szemedben!” S keservesen sírt Hiszkija. »
Mert a szíved meglágyult és meghajoltál az Úr előtt, amikor meghallottad, mit mondtam ki erre a helyre és lakóira, azt ugyanis, hogy pusztulás és átok a sorsuk, s megszaggattad ruhádat és könnyeztél színem előtt, én is meghallgattalak – mondja az Úr. »
Aztán a király az oszlop elé állt, és az Úr színe előtt megkötötte a szövetséget, hogy az Urat követik, szívük, lelkük mélyéből megtartják parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, s valóra váltják annak a szövetségnek a törvényeit, amelyek abban a könyvben írva vannak. S az egész nép magáévá tette a szövetséget. »
Nem volt előtte király hozzá hasonló, aki szíve, lelke mélyéből, minden erejével megtért volna az Úrhoz, Mózes törvénye szerint. S azóta sem született hozzá hasonló. »
Dávid eléjük ment, szóba állt velük, és ezt mondta: „Ha békés szándékkal jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, akkor szívesen szövetkezem veletek. De ha azért jöttök, hogy eláruljatok ellenségeimnek, jóllehet semmi gazság nem tapad a kezemhez, akkor atyáink Istene lássa és torolja meg.” »
Zebulunból 50 000 hadi szolgálatra alkalmas ember, akik mindenféle fegyverrel el voltak látva, és egész szívükkel készenálltak a szolgálatra. »
Amikor az Úr szövetségének ládája Dávid városába érkezett, Michal, Saul lánya kinézett az ablakon. Meglátta Dávid királyt, amint táncolt s ujjongott, s megvetette érte szívében. »
Dicsekedjetek szent nevével, öröm az a szívnek, amely őt keresi. »
Dávid így szólt: „Barátságot akarok mutatni Nachas fia, Hanun iránt, mivel apja is szívélyes volt irántam.” Követeket küldött tehát Dávid hozzá, hogy vigasztalják atyja miatt. Dávid szolgái el is mentek az ammoniták földjére Hanunhoz, hogy vigasztalják. »
Most tehát egész szívvel és lélekkel keressétek az Urat, a ti Isteneteket. Rajta, építsetek szentélyt Istennek, az Úrnak, hogy a szövetség ládáját és az Isten szent dolgait bevigyétek abba a házba, amelyet az Úr nevének építtek.” »
Az önkéntes felajánlás örömmel töltötte el a népet, mivel őszinte szívvel adták az Úrnak. Dávid király is nagy örömet érzett. »
Urunk és Istenünk, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, s a mi Atyánk. Őrizd meg örökre bennük ezt a lelkületet, és a szívüket irányítsd magad felé. »
A fiamnak, Salamonnak meg adj osztatlan szívet, hogy megtartsa parancsodat, törvényeidet és utasításaidat, s hogy életté váltsa őket, s megépítse azt a palotát, amelyet előkészítettem.” »
Az Isten így válaszolt Salamonnak: „Mivel ez a szíved vágya, és nem kértél gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget, sem ellenségeid életét, sőt még csak hosszú életet sem kívántál, hanem bölcsességet és értelmet kértél, hogy kormányozni tudjad népemet, amelynek királyává tettelek, »
így imádkozott: „Uram, Izrael Istene, nincs hozzád hasonló Isten sem az égben, sem a földön. Megtartod szövetségedet és kegyes maradsz szolgáidhoz, akik teljes szívükből színed előtt járnak. »
De ha szívből megtérnek azon a földön, ahova fogságba hurcolják őket, bűnbánatot tartanak, könyörögnek hozzád fogságuk helyén és megvallják: »Vétkeztünk, istentelenséget és gonoszságot műveltünk«, »
ha egész szívükből és egész lelkükből hozzád térnek fogságuk földjén, amelyre majd elhurcolják őket; s ha imádkoznak hazájuk felé fordulva, amelyet atyáiknak adtál, e város irányába, amelyet kiválasztottál, és e templom irányába, amelyet nevednek építettem, akkor »
Kiválasztottam ugyanis, és szentté tettem ezt a templomot, hogy benne legyen nevem mindörökre, és ott is maradjon szemem és szívem mindenkor. »
A föld minden királya látni kívánta Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott. »
Azt felelték neki: „Ha ma kedvében jársz a népnek, megnyered tetszésüket, és ha szíves szavakkal fordulsz hozzájuk, akkor szolgáid lesznek minden időben.” »
Utánuk Izrael többi törzséből is, akik elhatározták szívükben, hogy az Urat, Izrael Istenét keresik, Jeruzsálembe jártak, hogy áldozzanak az Úrnak, atyáik Istenének. »
Gonosz tetteket vitt végbe, mert szíve nem volt állhatatos az Úr szolgálatában. »
Erre köré gyűltek a mihaszna emberek, a semmirekellő alakok, és fölébe kerekedtek Rechabeámnak, Salamon fiának. Rechabeám tapasztalatlan és félénk szívű ember volt, azért nem tudott nekik ellenállni. »
Azután szövetségre léptek, hogy az Urat, atyáik Istenét fogják követni szívük és lelkük mélyéből. »
Egész Júda örült az eskütételnek, mert egész szívükből esküdtek. Teljes jóakarattal keresték, azért meg is találták, az Úr pedig békét adott nekik minden tájon. »
A magaslatokat ugyan nem távolította el, de azért szíve tökéletes volt egész életében. »
Az Úr szeme ugyanis átvizsgálja az egész földet, és ő erősnek bizonyul azok előtt, akik egész szívvel benne bíznak. Azért oktalanul jártál el, emiatt mostantól fogva háborúk törnek ki ellened.” »
Szíve úgy felbátorodott az Úr útjain, hogy még a magaslatokat és a bálványokat is eltávolította Júdából. »
De jócselekedeteket is talál benned, mivel eltávolítottad a bálványokat és szíved az Úr követésére hajlik.” »
Ezt parancsolta nekik: „A következőképpen járjatok el az Úr félelmében, állhatatosan és tökéletes szívvel: »
Ám a magaslatokat nem távolították el, mert a nép szíve még nem ragaszkodott állhatatosan atyái Istenéhez. »
Achaszját is kerestette. El is fogták, bár elrejtőzött Someronban. Aztán Jehu elé vitték és megölték. De azért eltemették, mert azt mondták: Jehosafát fia volt és az teljes szívéből kereste az Urat. »
6. AKIK FÉL SZÍVVEL SZOLGÁLTÁK AZ URAT »
Azt tette, ami helyes az Úr szemében, de nem egész szívvel. »
Azt gondolod: Lám, megvertem Edomot. Emiatt a szíved felfuvalkodott, hogy még nagyobb dicsőségre áhítozzál. Maradj nyugton a házadban! Miért hívod ki magad ellen a sorsot, hogy baj érjen és veled együtt Júdát is?” »
Amikor megerősödött, a szíve felfuvalkodott, úgyhogy gonoszságot művelt. Vétkezett az Úr, az ő Istene ellen: bement a szentélybe, hogy az illatáldozat oltárán áldozatot mutasson be. »
Csakhogy a papok oly kevesen voltak, hogy nem győzték az égetendő áldozatok bőrét lehúzni. Azért testvéreik, a leviták segítettek nekik, amíg be nem fejeződött a munka, és meg nem szentelődtek a papok. A leviták ugyanis készségesebb szívűek voltak, hogy megszentelődjenek, mint a papok. »
mindazoknak, akiknek a szívük készen van rá, hogy keressék az Istent, az Urat, atyáik Istenét, ha nincsenek is a szent tisztaságban.” »
Hiszkija azonban nem viszonozta a kapott jótéteményt, mert szíve felfuvalkodott. Ezért az Úr haragra gyúlt ellene, Júda és Jeruzsálem ellen. »
Mivel azonban Hiszkija Jeruzsálem lakóival együtt megalázkodott szívének felfuvalkodottsága miatt, azért nem érte őket utol Hiszkija idejében az Úr haragja. »
De amikor Bábel fejedelmei követeket küldtek hozzá, hogy érdeklődjön a csodajel után, amely az országban történt, elhagyta őt az Isten. Próbára akarta tenni, hogy megismerje mindazt, ami a szívében volt. »
Mivel meglágyult a szíved és megalázkodtál Isten színe előtt, amikor hallottad e hely és lakói ellen kihirdetett szavait, tehát mivel megalázkodtál előttem, megszaggattad ruhádat és sírtál előttem: Én is meghallgatlak téged – mondja az Úr. »
Majd a király fölállt az emelvényre, és az Úr színe előtt megújította a szövetséget: az Urat fogják követni, egész szívükből és egész lelkükből megtartják parancsait, törvényeit és szertartásait. Így fogják megtartani a szövetség szavait, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben. »
Vezérei is szívesen adtak ajándékot a népnek, a papoknak és a levitáknak. Hilkija, Zecharja és Jechiel, a templom elöljárói kétezer-hatszáz juhot és kecskét adtak a papoknak húsvéti áldozat céljára, azonkívül háromszáz szarvasmarhát. »
Nebukadnezár királytól is elpártolt, pedig az az Isten nevére eskette meg. Megkeményítette a nyakát, megmakacsolta a szívét, és nem tért meg az Úrhoz, Izrael Istenéhez. »
Örömmel ülték meg hét napon át a kovásztalan kenyér ünnepét, mert az Úr örömmel töltötte el őket, feléjük hajlította Asszur királyának szívét, hogy megerősítse kezüket az Isten – Izrael Istene – házának építésére. »
Áldott legyen az Úr, atyáink Istene, ő sugallta ezt a király szívébe, hogy megdicsőítse az Úr házát Jeruzsálemben. »
Ó, Uram, halld meg szolgád könyörgését, s szolgáidnak a kérését, akik szívesen félik nevedet. Hadd legyen ma szerencséje szolgádnak, engedd, hogy kegyelmet találjon ez előtt az ember előtt!” »
De a király akkor megkérdezte: „Miért szomorú a tekinteted? Beteg vagy talán? Nem, biztosan csak a szíved fáj.” Nagyon megijedtem, »
Tovább építettük a falat, és a munka félig elkészült. A nép ugyanis szívvel-lélekkel dolgozott. »
Hűségesnek találtad szívét és szövetséget kötöttél vele, hogy neki adod a kánaániak, a hettiták, az amoriták, a periziták, a jebuziták és a girgasiták földjét, neki és utódainak. Meg is tartottad szavadat, mert igaz vagy. »
Mivel szívvel-lélekkel ragaszkodtam Istenemhez, »
Minden időben magasztald Istent, az Urat, és tőle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek. Egy népnek sem adatott meg a bölcsesség, hanem az Úr ad minden jót. Akit akar, azt fölemeli, akit akar, azt megalázza egészen az alvilág fenekéig. Édes fiam, ne feledd el tanácsaimat, ne vesszenek ki szívedből! »
A fiú felvágta a halat, s kivette a szívét, a máját és az epéjét. A hal egy részét megsütötték, hogy legyen mit enniük, a többit meg besózták. Aztán mind a ketten továbbvándoroltak, míg Médiába nem értek. »
Akkor a fiú megkérdezte az angyalt: „Azarja testvér, mire jó a hal szíve, mája és epéje?” »
Így felelt neki: „Ha elégetik a hal szívét és máját, s a démon vagy gonosz szellem gyötörte férfi vagy nő előtt füstölnek vele, mindenféle rossz nyavalya örökre elmúlik, még nyoma sem marad. »
Sárán kívül se fia, se lánya. Te vagy a legközelebbi rokona, így hát elsősorban téged illet (a lány), s apja vagyonára is igényt tarthatsz. A lány nyíltszívű, bátor és bájos teremtés, és az apja nagyon szereti. »
Ha belépsz a nászszobába, fogd a hal máját és szívét, és tégy belőle a füstölőben levő parázsra. A füst majd szétterjed, a démon megérzi a szagát és elmenekül, többé nem kell félni, hogy találkozik vele az ember a lánynál. »
Aztán mielőtt egyesülnétek, előbb mindketten imádkozzatok. Kérjétek az ég Urát, hogy ajándékozzon meg benneteket kegyelmével és oltalmával. Ne félj, hiszen öröktől fogva neked szánták, neked kell ma megmentened. Veled tart majd, s biztosan tudom, hogy lesznek tőle gyermekeid, akik olyanok lesznek majd neked, mint a testvérek. Ne tétovázz!” Ahogy Tóbiás meghallotta Ráfael beszédét és megtudta, hogy Sára a nővére, apja családjának a rokona, annyira megszerette, hogy szívét semmi sem tudta elfordítani tőle. »
Aztán így szólt hozzá: „Áldjon meg az Isten, fiam! Igen kiváló embernek vagy a fia. Milyen kár, hogy egy ilyen becsületes és jószívű ember megvakult.” A nyakába borult testvérének, Tóbiásnak és zokogott, »
Akkor Tóbiásnak eszébe jutott, amit Ráfael mondott neki. Elővette hát táskájából a hal szívét és máját, és a füstölőben levő parázsra tette. »
Tóbiás elégedetten távozott Rágueltől. Vidám szívvel magasztalta az ég és a föld Urát, a mindenség Királyát, hogy így sikerült az útja. Ő is áldással búcsúzott Rágueltől és feleségétől, Ednától: „Nagyon boldog volnék, ha egész életemben tisztelhetnélek benneteket!” »
Ha szívetek, lelketek mélyéből hozzá tértek, s igaz életet éltek színe előtt, felétek fordul, és nem födi el előletek arcát. Fontoljátok meg, mit tett veletek, s fennhangon magasztaljátok. Mondjatok köszönetet az igazságos Úrnak, magasztaljátok az örökkévalóság Királyát! Számkivetésem földjén én is dicsőítem, hirdetem hatalmát és nagyságát a bűnös népnek. Térjetek meg, bűnösök, igaz tetteket vigyetek végbe színe előtt. Ki tudja, talán hozzátok is irgalmas lesz és megkönyörül rajtatok. »
Izrael minden fia, aki addig megmarad, tiszta szívvel gondol Istenre. Eljönnek és Jeruzsálemben gyűlnek össze, és attól kezdve biztonságban lakják majd Ábrahám földjét, és az a tulajdonuk lesz. Azok, akik igazságban szeretik Istent, mind örülnek majd, azok pedig, akik bűnt és igazságtalanságot követnek el, eltűnnek a föld színéről. »
Az oltárt is szőrzsákkal borították le. Hangosan, egy szívvel és buzgón könyörögtek Izrael Istenéhez, ne engedje, hogy gyermekeiket lemészárolják, asszonyaikat elrabolják, örökrészük városait lerombolják, s a templomot megszentségtelenítsék és gyalázattal és gúnnyal illessék a pogányok. »
Ha csakugyan él szívedben a remény, hogy úgysem tiprom el őket, ne essék be arcod. Szóltam és szavaim nem maradnak beteljesületlen!” »
Mert amint őket megpróbálta, hogy kifürkéssze szívüket, ugyanúgy minket sem büntet, hanem inkább figyelmezteti Isten a próbatétellel azokat, akik hozzá közelednek.” »
Nem ma vált először bölcsességed nyilvánvalóvá! Gyermekkorod óta ismerte az egész nép okosságodat és szívednek jó szándékát. »
Holofernesz így szólt hozzá: „Bátorság, asszony, ne remegj szívedben! Én ugyanis sohasem tettem rosszat senkinek sem, ha készen volt rá, hogy szolgáljon Nebukadnezárnak, az egész föld királyának. »
Valóban, uram és parancsolóm, ne vesd meg szavait, hanem fontold meg szívedben, mert igazak. A mi fajtánkat nem éri csapás, kardnak nincs hatalma rajta, ha nem vétkezik Istene ellen. »
Judit belépett és letelepedett. Holofernesz szíve dobogni kezdett és a lelke egészen megzavarodott. Heves vágy fogta el, hogy egyesüljön vele, hisz attól a naptól kezdve, amikor meglátta, várta az alkalmas pillanatot, hogy elcsábítsa. »
Mindnyájan eltávoztak Holofernesztől, és nem maradt a hálószobában se kicsi, se nagy. Judit odalépett Holofernesz ágya mellé, s így szólt szívében: „Uram, minden erőnek Istene, tekints ebben az órában kezem művére s magasztald fel Jeruzsálemet! »
A bizalom, amiről bizonyságot tettél, nem vész ki soha az emberek szívéből, hanem mindörökké megemlékeznek az Isten hatalmáról. »
„Uram, olyannak láttalak, mint az Isten angyalát, s fenségedtől való félelmemben szívem megzavarodott. Csodálatos vagy, uram, s arcod csupa kedvesség.” »
Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberek szívéből, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitől felfuvalkodva úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyűlöli a gonoszokat. – »
Valahányszor sorra lejártak a vendégség napjai, Jób elhívatta és megtisztította őket. Korán reggel fölkelt, és égőáldozatot mutatott be mindegyikükért. Így gondolkodott ugyanis: „Hátha vétkeztek gyermekeim és szívükben káromolták Istent.” Így járt el Jób minden alkalommal. »
Miért hagyta világra jönni a szenvedőt, s szomorú szívűnek miért adott életet? »
Legyetek szívesek, forduljatok felém! Szemtől szemben biztos nem hazudom. »
Bár elrejtetted mélyen a szívedben, tudom jól: ezt forgattad elméd rejtekében. »
Ha meghalna az ember, de föléledne újra, szolgálati időm szívesen tölteném, míg nem jön valaki, aki fölváltana. »
Szívüket bezártad, nincs bennük belátás, azért egyetlen kéz föl nem emelkedik. »
Napjaim elenyésznek, terveim meg egyre távolabb kerülnek, a szívem rostjait szétmarcangolták. »
Vipera mérge volt, mit magába szívott, és ami megöli, kígyó fullánkja lesz. »
A másik, mikor meghal, keserű a szíve: soha életében nem volt része jóban. »
Mégis minden jóval megtöltötte házuk. S a gonoszok szíve távol marad tőle. »
A jámborok látták és örültek neki, a tiszta szívű meg kinevette őket: »
Fogadd el szájából a tanítását, szavait vésd be mélyen a szívedbe! »
Isten volt, ki hagyta szívem elcsüggedni, félelemmel töltött el a Mindenható. »
Amint igaz, hogy él az Isten, ki elvette igazam, s a Mindenható keserűvé tette a szívem, »
Igazamhoz ragaszkodom, nem mondok le róla. Egyetlen napomért sem szégyenkezik szívem. »
A veszni indulónak rám szállt áldása, s az özvegy szívébe is örömet loptam. »
Hogyha lépéseim letértek az útról, és ha szívem netán szememet követte, vagy ha a kezemhez mákszemnyi folt tapadt, »
Ha hagytam, hogy szívemet asszony behálózza, és ha leskelődtem más ember ajtaján, »
ha a szívem titkon tán megzavarodott, s ha csókra emeltem kezemet a szájhoz, »
Ha emberek előtt eltitkoltam volna, s bűnömet szívemben elrejtettem volna, »
Bölcs mondásokat súg majd a szívem, ajkam a színtiszta igazat beszéli. »
Ha van mit mondanod, akkor felelj nekem! Szólj, mert én szívesen helyeselnék neked! »
Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét, »
Az álnok szívűek kitartanak dühükben, s nem könyörögnek, mikor megkötözi őket. »
Ezért fogja el a szívem ijedelem, ezért dobog olyan hangosan a helyén. »
Mintha kőből volna, oly kemény a szíve, kemény, mint amilyen az alsó malomkő. »
Ti emberek, meddig marad kemény a szívetek? Miért szeretitek, ami haszontalan, miért törekedtek álnokságra? »
Rettegjetek hát és kerüljétek a bűnt! Vegyétek ezt jól fontolóra szívetekben! Nyugovóra térvén teremtsetek csendet és elmélkedjetek! »
te örömmel töltöd el szívemet, sokkal inkább, mintha bor és búza bőségben volna. »
Szájukban nincs igazság, szívükben gonoszat forralnak. Torkuk nyitott sír, nyelvük hízelgésre hajlik. »
Legyen vége a galádok gazságának, tedd erőssé az igazat! Igaz Isten vagy, a szívek és vesék vizsgálója. »
Isten az én védőpajzsom. Ő menti meg az igaz szívűeket. »
Szívem mélyéből dicsőítlek, Uram, hirdetem nagy tetteidet. »
Így beszél szívében: „Nemzedékeken át nem ingok meg soha.” »
Ezt mondja szívében: „Isten elfelejtett, elfordította tekintetét, nem látja, mit teszek.” »
Miért vetheti meg a gonosz az Istent? Miért mondogatja szívében: „Úgysem áll bosszút!”? »
A szegények kívánságát meghallgattad, Uram, megerősítetted szívüket. Figyelmedet feléjük fordítottad. »
Lám, a bűnösök feszítik íjukat, nyilat helyeznek a húrra, hogy az igaz szívűeket a sötétben leterítsék. »
Ki-ki képmutatóan beszél társával, ajkán és szívében álnoksággal. »
Meddig emészti még lelkem a fájdalom és szívemet a mindennapi gond? Meddig uralkodik még rajtam az ellenség? »
hiszen irgalmasságodban bizakodtam, Uram. Segítséged legyen öröme szívemnek, hogy énekeljek az Úrnak, aki jót tett velem. »
(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.) Az esztelen ezt mondja szívében: „Nincs Isten!” Megromlottak – szörnyűség, amit művelnek, senki sincs, aki még a jót tenné. »
Aki bűn nélkül él, a jót teszi, szívében az igazságot forgatja, »
Dicsőítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. »
Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni. »
A TISZTA SZÍVŰ EMBER KÖNYÖRGÉSE »
Ha szívemet megvizsgálod és éjjelente kifürkészed, s ha tűzben kipróbálsz is, nem lelsz hamisságot bennem. Nem vétkezik a szám, »
megkeményítik érzéketlen szívüket, szájuk elbizakodottan beszél. »
Az Úr parancsai egyenesek, földerítik a szívet, útmutatása érthető, megvilágítja a szemet. »
Teljék örömöd számnak szavaiban, s engedd, hogy szívem szándéka elérjen hozzád, Uram, menedékem, üdvözítőm! »
Adja meg neked, amit szíved kíván, s váltsa valóra minden tervedet! »
Teljesítetted szívének kívánságát, nem tagadtad meg tőle ajkának kérését. »
Olyan vagyok, mint a kiöntött víz. Csontjaimat szétszedték, szívem, mint a viasz, szétfolyt bensőmben. »
A szegények esznek és jóllaknak. Dicsőítsék az Urat mind, akik keresik: szívük élni fog mindörökké! »
Akinek a keze tiszta és ártatlan a szíve, akinek az esze nem csaláson jár, s aki nem esküszik hamisan. »
Adj enyhületet szívem gyötrelmének és szabadíts ki bajaimból! »
Próbálj ki, Uram, és vizsgálj meg, fürkészd ki szívem és vesém! »
Ha hadsereg áll is velem szemben, szívem akkor sem remeg. Ha harcra kelnek ellenem, akkor is bizakodom. »
Szívem ezt sugallta: „Keresd tekintetét!” Uram, a te arcodat akarom keresni. »
Ne taszíts el a bűnösökkel, azokkal, kik a rosszat teszik! Békésen beszélnek embertársaikkal, szívükben azonban gonoszat forralnak. »
A szívek elfeledkeznek rólam, mintha halott volnék. Olyan lettem, mint összetört edény. »
Kezed súlyosan rám nehezedett nappal és éjjel. Szívem olyan volt, mint a föld a tűző napon. »
Vigadjatok az Úrban igazak és örüljetek, ujjongjatok mindnyájan, tiszta szívűek! »
Örök érvényű az Úr határozata, nemzedékről nemzedékre száll szívének gondolata. »
Ő alkotta mindnyájuk szívét és ismeri minden tettüket. »
Szívünk őbenne ujjong, szent nevében bizakodunk. »
A megtört szívűekhez közel van az Úr, a bánatos lelkűt meggyógyítja. »
Pedig én, amikor betegen feküdtek, vezeklőruhát öltöttem, lelkemet böjttel gyötörtem, s imádságban öntöttem ki a szívem. »
ne gondolják szívükben: „Éppen így akartuk!” Ne mondhassák: „Most aztán felfaltuk!” »
Az álnok ember szívét gonoszság uralja, szeme előtt nincs istenfélelem. »
Jóságod tartsa meg, kik tisztelnek téged, a tiszta szívűeket őrizd meg hűségedben! »
Az Úrban leld örömed, s ő betölti szíved vágyait. »
De kardjuk saját szívükbe hatol, s nyilaikat széttördelik. »
Istennek törvényét a szívében hordozza, ezért lépései nem ingadozók. »
Elgyöngültem és levert vagyok, szívem fájdalmában felzokogok. »
Szívem remeg, erőm elhagy, szememből kialszik a fény. »
A szívem égett bensőmben, lelkemen végigcsapott a láng; akkor megoldódott a nyelvem: »
hogy teljesítsem akaratod. Parancsod, Istenem, örömmel tölti el szívemet. »
Nem rejtettem el szívembe igaz tetteidet, magasztaltam hűségedet és segítségedet. Kegyelmedről nem hallgattam, a nagy közösség előtt hűségedet nem titkoltam. »
Ha valaki meglátogat, álnokságot beszél, gonoszságot gyűjt szívébe, elmegy s továbbadja. »
A szívem megdobban, ha arra gondolok, hogyan vonultam be a fönséges sátorba, az Úr házába, ujjongás és énekszó közepette a vidám ünnepi közösséggel. »
Hagytad, hogy meghátráljunk ellenségünk előtt, és így gyűlölőink zsákmányhoz jutottak boldog szívvel. »
Szívünk nem fordult el tőled, lépteink ösvényeidről nem tértek le, »
Isten nemde látta volna, ő, aki a szívek mélyére lát? »
Szívemből ünnepi ének árad, zengem dalomat a királynak. Nyelvem siet vele, gyors, mint az író vesszeje. »
A szám bölcsességet hirdet, okos beszédet sugall a szívem. »
Úgy hullanak bele a mélységbe, mint a juhok, a halál fogja legeltetni őket, s az igaz szívűek uralkodnak rajtuk. Alakjuk reggelre elenyészik, s a holtak hazája lesz lakóhelyük. »
De nézd, te az igaz szívben leled örömöd – taníts meg hát a bölcsesség titkára! »
Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet! »
Áldozatom a bűnbánó lélek, az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg. »
Az esztelen így szól szívében: „Nincs Isten!” Álnokok, romlottak, s amit művelnek, borzalom. Senki sincs, aki még a jót tenné. »
A szívem remeg bensőmben, és halálfélelem környékez. »
Arca olyan sima, mint a vaj, de szívében háborút forgat. Látszatra beszéde enyhítő olaj, de a valóságban kivont éles kard. »
Nem, szívetekben gonoszság rejtőzik, kezetek igazságtalanságot oszt az országnak. »
A föld határáról kiáltok hozzád, mert eleped a szívem. Vezess arra a sziklára fel, amely túlságosan magas nekem! »
Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak. »
Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk! »
Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá! »
Titkos útjainkat ki tekinti át?” Átlátja az, aki ismeri az ember bensejét, a kifürkészhetetlen szívet. »
Az igaz az Úrban örül, nála talál menedéket; a tiszta szívűek mind dicsekedhetnek. »
Ha szívemben gonoszság lett volna, nem hallgatott volna meg az Úr. »
szemed előtt vannak mind, akik szorongatnak. Szívem megtört a gyalázattól. »
A megalázottak látják és örülnek, nektek, kik keresitek az Istent, éledjen szívetek! »
(Aszaf zsoltára.) Milyen jó az Isten az igazakhoz, az Úr mindazokhoz, akiknek tiszta a szívük! »
A gonoszság a hájukból nő ki, s a szívükből csap ki az álnokság. »
Hiába volt hát, hogy tisztán megőriztem a szívem, hiába, hogy bár ártatlan voltam, mostam a kezem? »
Amikor elkeseredett a lelkem, amikor a szívem vérzett: »
Testem és szívem elenyészik, de sziklám és osztályrészem örökre az Isten. »
A büszke szívek is zsákmányul estek, most már álmukat alusszák, a harcosok karja lehanyatlott. »
a hajdani évekre emlékezem. Az éj óráiban töprengek szívemben, gondolkodom, fürkészi a lelkem: »
Ne legyenek, mint atyáik voltak: nyakas, pártütő nemzedék; nemzedék, amely ingatag szívével nem volt hűséges Istenéhez. »
Szívükben kísértették Istent, mohóságukban ételt követeltek. »
Szívük nem volt egyenes előtte, szövetségét nem tartották hűségesen. »
Népét kiszolgáltatta a kardnak, szívét harag töltötte el öröksége ellen. »
Ő szívének egyszerűségében legeltette, s hozzáértő kézzel vezette. »
Ezért ráhagytam őket kemény szívükre, hadd menjenek csak saját fejük után. »
Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik, s akinek szíve zarándokútra készül. »
Mivel Isten a nap és a pajzs, ő dicsőséget ad és kegyelmet. Nem tagad meg semmi jót azoktól, akik tiszta szívvel élnek, »
Hadd hallom, mit hirdet az Úr, a mi Istenünk! Valóban, ő a békét hirdeti. Békét népének és minden szentjének, mindenkinek, aki szívből megtér hozzá. »
Tedd vidámmá szolgád szívét, lelkemet, Uram, hozzád emelem. »
Mutasd meg utadat, Uram, hogy igazságod szerint járjak; irányítsd szívemet, hogy félje nevedet! »
Uram, Istenem, egész szívvel áldalak, dicsőítem nevedet mindörökké. »
Mert az ítélet visszatér az igazságossághoz, és a tiszta szívűek mind követik majd. »
Ha a szívben felgyülemlik a gond, vigasztalásod felvidítja a lelkem. »
Bárcsak meghallanátok ma a szavát: „Ne keményítsétek meg a szíveteket, mint egykor Meribánál, mint a pusztában Massza napján! »
Negyven évig viszolyogtam e nemzedéktől. Így szóltam: Tévelygő szívű nép ez, nem ismeri útjaimat. »
Világosság ragyog fel az igaznak, az ártatlan szívet öröm tölti el. »
Az ártatlanság útján akarok járni, mikor jössz már hozzám? Tiszta szívvel akarok élni házamban, »
Kiaszott, mint a fű, s kiszáradt a szívem, elfelejtettem megenni kenyerem. »
a szívét meg borral vidíthassa hogy az olaj kenetül szolgáljon fejére, s a kenyér erőt kölcsönözzön neki. »
Az Úr fái is teleszívják magukat, a Libanon cédrusai, melyeket ültetett. »
Dicsekedjetek szent nevében! Akik keresik az Urat, azoknak örüljön a szívük! »
Majd megváltoztatta szívüket, és meggyűlölték népét, s álnokul bántak szolgáival. »
Ezért szívüket bánattal puhította, megtántorodtak s nem jött senki, hogy támogassa őket. »
A szívem nyugodt, én Istenem, énekelek és zenélek színed előtt. Ébredj, lelkem! »
Hiszen nyomorult vagyok, elhagyatott, szívem bensőmben összeszorul. »
(Alleluja!) Szívem mélyéből dicsőítem az Urat a szentek tanácsában és a nagy közösségben! »
Jó annak, aki gyakorolja az irgalmat, aki szívesen ad kölcsön, és tetteit az igazsághoz szabja. »
Szíve nyugodt, nem ismer félelmet; ellenségei szégyenben maradnak. »
Az Úr házának udvarában, a te szívedben, Jeruzsálem! »
Boldog, aki követi útmutatásait, s aki egész szívével keresi őt. »
Tiszta szívből áldani foglak, ha igazságos döntéseidet megismerem. »
Egész szívemből kereslek téged, ne hagyj parancsaidtól eltávolodnom! »
Szívembe rejtem szavaidat, nehogy vétkezzem ellened. »
Rendelkezéseid útján akarok haladni, hiszen szívemet kitágítottad. »
Adj értelmet, hogy megtartsam törvényedet, s kövessem egész szívemből! »
Szívem a te bizonyságaidhoz vonzódjék, ne a hitvány nyereséghez! »
Igen, intézkedéseidben örömöm telik, és szívből szeretem őket. »
Szívből fohászkodom színed előtt, könyörülj rajtam, ahogy megígérted. »
A gőgösek hazugságot agyalnak ki ellenem, de én szívből megtartom parancsodat. »
Szívük érzéketlenné vált a jóléttől, ám én törvényedben találom örömöm. »
Szívem tartson ki hűen végzéseid mellett, akkor nem vallok szégyent sohasem. »
Végzésed az örökségem és szívemnek örökre gyönyörűsége. »
Késztetem a szívem, hogy törvényedből éljen, hűségben mindörökre. »
A megosztott szívtől irtózom, törvényedet szeretem egyedül. »
Vállalj kezességet szívesen szolgádért, hogy a kevélyek le ne győzzenek. »
Egész szívemből szólítalak, Uram, hallgass meg! Az utat, amelyre tanítasz, azt fogom követni. »
A fejedelmek ok nélkül üldöznek, de szívem csak a te szavadat féli. »
Tégy jót, Uram, a jókkal, azokkal, akiknek a szíve tiszta! »
(Zarándokének – Dávidtól.) Uram, nem dölyfös a szívem, szemem nem tekintget gőgösen. Nem keresek nagy dolgokat, amelyek meghaladják erőm. »
(Dávidtól.) Szívem mélyéből áldalak, Uram, mert meghallgattad ajkam könyörgését. Az angyalok színe előtt énekelek neked, »
Vizsgálj meg, Uram, vizsgáld meg szívemet, tégy próbát és ismerd meg gondolataimat! »
Azoktól, akik szívükben gazságot forralnak, egész nap viszályt támasztanak. »
Ne engedd, hogy szívem a rosszra hajoljon, és aljas gonoszságot kövessek el! A gonosztevőknek dús ételéből enni nem akarok. »
Közel az Úr mindenkihez, aki hozzá kiált, mindenkihez, aki tiszta szívből hívja. »
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. »
megnyitva füledet a bölcsességnek s kitárva szívedet az okosságnak, »
Mert bölcsesség költözik szívedbe, és felvidítja lelkedet a tudás; »
Fiam, ne feledd el a tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben! »
Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára. »
Szíved minden bizalmát Istenbe vesd, saját értelmedre ne igen hagyatkozz. »
Nos, tanított és így beszélt hozzám: „Őrizd meg szívedben a szavaimat, tartsd meg a parancsaimat és boldogan élsz. »
Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében! »
Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet. »
s be kell vallanod: „Gyűlöltem az intő szót, és szívem utálta, hogyha megdorgáltak. »
álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen. »
Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: »
Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba. »
Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete! »
Kösd őket az ujjaidra, és írd fel a szíved táblájára! »
Szíved ne hajoljon az útjaik felé, és ne tévelyedj az ösvényeikre! »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál, »
Tiszta ezüstből van az igaznak nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve! »
Az álnok szívűektől iszonyodik az Úr, akik tisztességesek, elnyerik tetszését. »
Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az buta. »
Gondját viseli az igaz a jószágnak, a gonosznak kegyetlen a szíve. »
A gonoszságot forralóknak keserűség a szívük, azoké, akik jó tanácsot adnak, csupa öröm. »
Az okos ember visszatartja ítéletét, a dőrék szíve kikürtöli bolondságát. »
A szívbeli bánat lesújtja az embert, de egy jóságos szó újra felvidítja. »
A teljesült kívánság jólesik a szívnek, a balgának borzalom a rossznak kerülése. »
Belső bánatunkat csak a magunk szíve érti, belső örömünkbe nem szólhat idegen. »
A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz. »
Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik. »
A bölcsek ajkai őrzik a tudományt, a balgák szívében nincsen állandóság. »
Az alvilág s a temető nyitva az Úr előtt, de mennyivel inkább az emberek szíve! »
Az okosnak szíve tudás után kutat, a balgák szája bolondságot áhít. »
A ragyogó szem öröm a szívnek, a jó hír felüdíti a testet. »
A szívben meghányni-vetni – ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre. »
Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, a kellemes beszéd megtoldja a tudást. »
A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve, az ajkán meg a tudást gyarapítja. »
Olvasztótégelyben olvasztják az ezüstöt, arany olvasztására a kemence szolgál, de a szíveket az Úr vizsgálja. »
Akinek hamis a szíve, az nem boldogul, bajba kerül, akinek nem őszinte a nyelve. »
Az okos ember szívét megnyeri a tudás, a bölcsnek a füle is ismeretet keres. »
Az embernek balgasága rontja el az útját, a szíve mégis az Urat hibáztatja. »
Mennyi terv van az embernek szívében! De (csak) az maradandó, amit az Úr határoz. »
A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okos ember a felszínre hozza. »
Ki mondhatja: „Tisztán tartottam szívemet, s ment vagyok a bűntől?” »
A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja. »
A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója. »
Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja. »
Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla. »
A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket, »
Olyan volna ez, mint vihar a torkának! Bár azt mondja: „Csak egyél és igyál”, de azért a szíve nem érez együtt veled. »
A szíved legyen nyitva az intelemnek, az okos beszédnek meg a füled. »
Ne a bűnösök miatt gerjedjen föl szíved, inkább mindennap az Úr félelmében! »
Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton. »
Fiam, add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben. »
Különös dolgokat látnak a szemeid, és a szíved (csupa) bolondságot beszél. »
Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél. »
Hogyha azt mondod: „Hisz nem tudtunk róla!”, aki a szíveket vizsgálja, az látja. Aki a lelked fölött őrködik, az tudja, és a tette szerint fizet az embernek. »
Hogyha ellenséged elbukik, ne örülj, ne ujjongjon szíved, amikor elbotlik. »
Az ég magassága, a föld mélysége és a király szíve kifürkészhetetlen. »
Különben, aki hall, az megszégyenít, fecsegésedet nem szívhatod vissza. »
Ne bízzál benne, ha hangja barátságos, mert a szívében hét aljasság lakik. »
Jó szívvel adja a verést, aki szeret, ám az ellenség csókja veszedelmes. »
(Amint) az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek. »
Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni. »
Az egyik arc nem azonos a másikkal, éppen így különböző az emberek szíve is. »
Jól jár az az ember, aki mindig résen van, aki megkeményíti a szívét, az elbukik. »
Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. »
Elhatároztam, hogy testemet átengedem a mámornak, de szívemet azért megtartom a bölcsességnek; átadom magamat az esztelenségnek, míg nem látom, mi válik javára az emberek fiainak, s mit csinálnak életük folyamán az ég alatt. »
Odáig jutottam, hogy szívemet átengedtem a kétségbeesésnek amiatt a fáradozás miatt, amit magamra vállaltam a nap alatt. »
Valóban: minden napja csupa szenvedés és minden tevékenység csupa bosszúság. Szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Ez is hiábavalóság! »
Ne szóljon elhamarkodottan a szád, és a szíved ne siessen a szóval Isten előtt; mert Isten a mennyben van, te meg a földön. Ezért légy kevés beszédű! »
Mert az ilyen nem sokat törődik élete napjaival, mivel Isten örömmel tölti el szívét. »
Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik neki abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság és szörnyű gyötrelem! »
Mert a nevetés bolonddá teszi a bölcset, és az öröm megrontja a szívet. »
S úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek. Aki Istennek tetszik, az megmenekül tőle, de a bűnöst megfogja. »
Az a baj abban, ami a nap alatt történik, hogy mindenkire egy és ugyanaz a sors vár, s hogy az ember szíve tele van gonoszsággal, és esztelenségeket eszel ki az ember – míg él, az élők számára, aztán a holtak számára. »
Örülj, ifjú ember, ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed! De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von. »
Vesd ki a szívedből a haragot, és tartsd távol testedtől a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló. »
Sion leányai, gyertek, nézzétek: Salamon király, fején a korona, amellyel szülőanyja megkoronázta lakodalma napján, szíve örömének napján! »
Aludtam, de szívem ébren volt. Hallga! Szerelmem kopog (és azt mondja): »
Tegyél a szívedre pecsétnek, mint valami pecsétet a karodra! Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedély, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja. »
Szeressétek az igazságot, ti, akik ítélkeztek a föld fölött! Jó lélekkel gondolkodjatok az Úrról, és keressétek szívetek egyszerűségében! »
Emberbarát lélek a bölcsesség, de nem hagyhatja büntetlenül a káromlót ajkai miatt. Mert Isten belelát a veséjébe, ismeri a szívét és hallja a szavait. »
Hiszen véletlenül keletkeztünk, és majdan úgy leszünk, mintha sose lettünk volna. Hisz orrunkban csak füst az élet lehelete, és a gondolkodás csupán szikra a szívünk lüktetésekor. »
Kedvét találta lelkében az Úr, azért sietett kimenteni a romlottság köréből. Látják ezt az emberek, de nem értik, és nem veszik szívükre, »
Halljátok hát, királyok, és szívleljétek meg, tanuljatok, akik a föld határait kormányozzátok! »
Mikor megszülettem, én is a közös levegőt szívtam, és a földre estem, mint mindenki; első hangom a sírás volt, mint a többieké. »
Míg ezeket fontolgattam magamban, és szívemben meghánytam-vetettem, hogy a halhatatlanság a bölcsességgel rokon, »
De mivel beláttam, hogy nem juthatok másként birtokába, csak ha Isten megadja – már az is okosság volt tudni, hogy kinek az adománya –, azért az Úrhoz fordultam, imádkoztam hozzá és szívem mélyéből mondtam: »
Így kifosztották az igazak az istenteleneket, és magasztalták, Uram, a te szent nevedet, és egy szívvel-lélekkel áldották oltalmazó kezedet. »
Hamu a szíve, pornál hitványabb a reménye, és az élete értéktelenebb az agyagnál, »
Minél erőtlenebb a szívben (a segítség) várása, annál kínosabbnak érzi az ember, hogy nem ismeri gyötrelme okát. »
Mert titokban áldoztak a dicső atyák buzgó fiai, és egy szívvel-lélekkel elkötelezték magukat az isteni törvényre, hogy a szentek egyformán osztoznak a közös javakban és a közös veszélyekben, s már előre rázendítettek az atyák énekeire. »
Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet. »
Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. »
Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne járulj eléje. »
Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele. »
Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne kapkodj el semmit. »
Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat. »
Akik az Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák magukat igaz alázattal. »
A szerencsétlenhez ne légy kemény szívű, ne hagyd epekedni adományod után. »
Figyelj oda a szegény szavára s viszonozd szívesen köszönését. »
Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, szívednek ösztönös vágyait ne kövesd. »
Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az útjain. »
Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. »
Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. »
Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen. Akkor megvigasztalja majd a szíved, s megadja neked a kívánt bölcsességet. »
Ha szíved szerint való, tartsd meg feleséged, de ha nem szereted, akkor ne bízzál benne. »
Szívedből, lelkedből tiszteld az apádat, s anyád fájdalmát soha el ne feledd. »
Féld az Urat szíved mélyéből, és a papjait tartsd tiszteletben. »
Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. »
Ne féltékenykedj szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen. »
Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe. »
Gőgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtőtől elfordítja szívét. »
Hogyha van valamid, (szívesen) él veled, de ha elszegényít, az cseppet sem fáj neki. »
Boldog szívre sugárzó arc mutat, szállóigét nehéz kigondolni. »
Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem süllyed reménytelenségbe. »
Ugyanígy a hatszázezer gyalogosnak sem, akit elpusztított szíve keménysége. »
Ő alkotta száját, nyelvét, szemét, fülét, s hogy gondolkodjék, szívet adott neki. »
Saját maga szemét helyezte szívükbe, hogy feltárja nekik művei nagyságát. »
Mint a nyílvessző, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a balga szívében. »
Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. »
A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. »
Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. »
Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az fájdalmat okoz. »
Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítő botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bűneim büntetlen? »
Három dolog van, amit szeret a szívem. Isten s ember előtt kedves mind a három: A testvérek közt az egység, a baráti szeretet, feleség és férj, akik jól megértik egymást. »
Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. »
Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. »
Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán. »
Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak valóságos csapás. »
Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra. »
Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen. »
Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs szívnél. »
Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. »
Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat. »
A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák. »
Aki féli az Urat, azt eligazítja, szívesen fogadja, aki hozzá fordul. »
Készülj beszédedre: szívesen hallgatnak; foglald össze a tant, azután adj választ. »
Öröm a szívnek, fényesség a szemnek, egészséget, életet és áldást ad. »
Aki szívből szolgálja, azt az Úr elfogadja, s az imádsága a felhőkig hatol fel. »
a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között keress tanácsadót. »
Menekülj a bűntől, s legyen tiszta a kezed, tisztítsd meg a szíved minden gonoszságtól. »
Ne engedd át szíved a szomorúságnak, utasítsd el, s gondolj a saját végedre. »
De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng. »
Most hát ujjongjatok egész szívetekből, és magasztaljátok fennen az Úr nevét! »
Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó várása, »
A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább. »
A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni. »
A tenger mélyét és a szívet egyaránt átkutatja, ismeri minden számvetésük. A Magasságbeli ismer mindeneket, s világosan látja az idők jeleit. »
Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig gyönyörködteti a szívet. »
Adjon Isten békességet a szívetekbe, hogy igazságosan ítélkezzetek népe fölött, az ősök erényei el ne enyésszenek, és szálljon át utódaikra hírnevük! »
Azután a bírák, mindegyik név szerint, mind, akinek a szíve nem lett hűtlen, és aki Istennek nem fordított hátat: legyen áldott az emlékük! »
Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti Teremtőjét. »
Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. »
Ekkor megremegett a szívük és a kezük, és úgy vonaglottak, mint a vajúdó asszony. »
Szíve minden vágya Istenre irányult, s a bűn napjaiban megmaradt jámbornak. »
Ajándékozzon meg vidám szívvel minket, adjon békességet napjainkban, (egész) Izraelnek örök időkön át. »
Tudománnyal s okossággal teli tanítást írtam le ebben a könyvben: Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálemből, akinek szívéből áradt a bölcsesség, mint a záporeső. »
Boldog ember, aki e dolgokhoz fordul, aki a szívébe zárja őket, az bölcs lesz. »
Virágkorában a szívem örömét lelte benne, amikor olyan volt, mint színesedő szőlő. A lábam egyenes úton járt, s ifjúkorom óta nyomon követtem. »
Keményen küszködött érte a szívem, s azon voltam, hogy tartsam a törvényt. Magasba emeltem kezemet és tudatlanságom miatt panaszkodtam. »
Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A szívemet kezdettől felé fordítottam, így nem leszek én sem soha elhagyatott. »
Örüljön szívetek az Úr irgalmának, az ő dicséretét sose szégyelljétek. »
Újholdjaitokat és zarándoklataitokat egész szívemből gyűlölöm, terhemre lettek. Már belefáradtam, hogy elviseljem őket. »
És ezt mondd majd neki: Vigyázz, őrizd meg nyugalmadat és ne félj! Ne remegjen a szíved ennek a két fadarabnak füstölgő zsarátnokától, »
Megőrzöm ezt a tanúbizonyságot, tanítványaim szívében lepecsételem ezt a kinyilatkoztatást. »
Az egész nép megérti, Efraim és Szamária lakói. Gőgjükben és szívük kevélységében így beszéltek: »
De hát ő nem így vélekedik, a szíve másképpen gondolkodik: Mert csak az eltipráson jár az esze, és azon, hogy sok népet kiirtson. »
De ha az Úr mindent végbevisz a Sion hegyén és Jeruzsálemben, akkor megbünteti Asszíria királya szívének kevély szándékát, és nagyralátó szemének gőgjét. »
Ezért zokog a bensőm Moábért, mint a hárfa húrja, és a szívem Kir-Hareszetért. »
Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen: Lám, az Úr gyors felhőn szállva Egyiptomba érkezik. Egyiptom bálványai megremegnek színe előtt, és az egyiptomiaknak megolvad a szívük keblükben. »
A takácsok tönkremennek, s a napszámosok szívét gond emészti. »
Reszket a szívem, iszonyat fog el; s még az alkony órája is, amely oly kedves nekem, rettegéssel tölt el. »
Gyászol majd a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind a vidám szívűek. »
amelynek szíve állhatatos és megőrzi a békét, mert benned van bizalma. »
Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensőmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot. »
Ezt mondja az Úr: Ez a nép csak a szájával közeledik hozzám, és csak az ajkával dicsőít, a szíve azonban távol van tőlem, úgyhogy istenfélelmük csak emberi parancs követése, amit betanultak, »
Zengő éneketek olyan lesz akkor, mint az ünnepi éjszakán felhangzó ének, amikor a szívek örömtől áradnak. És mint a zarándokok éneke, akik fuvolaszó kíséretében fölmennek az Úr hegyére, Izrael sziklájához. »
Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetően beszél. »
Mert a balga balgaságot beszél, és szíve gonoszságot forral, hogy istentelenséget vigyen végbe, és álnokul az Úr ellen szóljon; hogy éhen hagyja az éhezőket, és megtagadja az italt a szomjazóktól. »
Szíved visszaemlékezik elmúlt félelmeire: Hol van már, aki számolt, hol van, aki mérlegelt, és hol van, aki megszámolta a tornyokat? »
Mondjátok a csüggedt szívűeknek: „Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön Istenetek, eljön, hogy bosszút álljon és megfizessen. Maga az Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek.” »
„Emlékezz, Uram, hogy hűségesen és egész szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, ami kedves neked.” Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija. »
Uram, érted él a szívem, és a lelkem is csak érted él. Meggyógyítottál és hagyod, hogy éljek, »
„Szóljatok Jeruzsálem szívéhez és kiáltsátok oda neki: Véget ért szolgaságának ideje, bocsánatot nyert a gonoszsága, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden bűnéért.” »
Ezért szabadította rá ádáz haragját és a háború borzalmait. Lángba borította, de hát nem vette szívére, felgyújtotta, de hát nem tért észre. »
Az ilyenek bizony nem tudnak és nem értenek semmit. Szemük zárva van, hogy ne lássanak, a szívük meg csupa értetlenség. »
Aki a hamuban leli kedvét, azt álnok szíve vezette félre, de nem menti meg az életét, mert nem mondja: „Nem valami hamisság az, amit a jobbomban tartok?” »
Gondoljatok erre és szégyenkezzetek, vegyétek szívetekre, ti pártütők! »
Hallgassatok hát ide, ti csüggedt szívűek, akik úgy érzitek: messze van még a győzelem. »
és azt gondoltad: „Örökre úrnő leszek.” Soha nem hánytad-vetetted meg szívedben, és nem gondoltad meg, hogy mi lesz ennek a vége. »
Hallgass hát ide, te könnyűvérű, aki oly biztonságban élsz és azt mondod szívedben: „Én vagyok, és rajtam kívül nincsen más, én nem leszek soha özvegy, és a gyermektelenséget nem ismerem.” »
Halljátok, Jákob háza, mind, akik Izrael nevét viselitek, és Júda magvából származtok! Ti, akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, csakhogy nem hűséges szívvel és nem őszintén, »
Hallgassatok rám, akik ismeritek az igazságot, népem, ki szívében viseli tanításom. Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, és ne essetek kétségbe szidalmaik miatt. »
Az igazak meg elvesznek, s nem veszi szívére senki. Eltűnnek a jámborok is, senki sem figyel föl rá. Igen, a gonoszság miatt elvétetik az igaz, »
Hűtlenek vagyunk, megtagadtuk az Urat; elfordultunk a mi Istenünktől. Árulásról és lázongásról beszéltünk, hazug szavak keltek a szívünkből. »
Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul. Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. »
A nemzetek tejét szívod majd, és a királyok gazdagsága táplál. Így megtudod, hogy én, az Úr vagyok a te szabadítód; hogy Jákob Erőse a te Megváltód. »
Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak. »
Mert a bosszú napja volt a szívemben, s elérkezett megtorlásom esztendeje. »
Tekints le az égből, és figyelj ránk szent és dicsőséges lakóhelyedről! Hol van féltő szereteted és hatalmad, hol szívednek irgalmassága? Ne tartsd vissza tőlünk könyörületed, »
Miért hagytad Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük a szívünk, ahelyett, hogy félve tiszteltünk volna? Fordulj felénk újra, a te szolgáidért, örökrészed törzseiért. »
Hiszen mindezt az én kezem alkotta, így mind az enyém! – mondja az Úr. Tekintetem azokon pihen, akik alázatosak és megtört szívűek, és akik remegve félik a szavam. »
Ennek láttán örülni fog szívetek; csontjaitok, mint a fű, sarjadoznak. Szolgáinak az Úr megmutatja kezét, ám ellenségeire haragja vár. »
De ami mindennél rosszabb: hitszegő nővére, Júda sem tért vissza hozzám őszinte szívvel, csak képmutató módon – mondja az Úr. »
És szívem szerinti pásztorokat adok majd nektek, akik tudással és bölcsességgel legeltetnek titeket. »
Ha majd eljön az az idő, Jeruzsálemet így fogják nevezni: „Az Úr királyi széke.” Odagyűlnek mind a nemzetek az Úr nevében, és nem követik többé elvetemült szívük gonoszságát. »
Metéljétek körül magatokat az Úrnak és távolítsátok el szívetek előbőrét, [ti, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói]! Nehogy kitörjön haragom, mint a tűz és olthatatlanul fellobbanjon gonosz tetteitek miatt. »
Ezt mondja az Úr: Azon a napon elcsügged majd a király szíve, és elhagyja a fejedelmeket a bátorságuk. A papok megdöbbennek, és a próféták megremegnek. »
Utaid s a tetteid okozták ezt neked. A gonoszságod miatt történt ez veled! Ó, milyen keserves! Kínja egészen a szívedig hatolt. »
Ennek a népnek lázadó és dacos a szíve; hűtlenné váltak, csak ez telt ki tőlük. »
Még csak azt sem mondták szívükben: „Féljük az Urat, a mi Istenünket, aki megadja nekünk a korai és kései esőt a maga idejében, és biztosítja az aratáshoz az arra rendelt heteket.” »
De nem fogadtak szót, és nem figyeltek rám, hanem saját gonosz szívük szándékait követték; a hátukat fordították felém, nem az arcukat. »
A próféta panasza éhínség idején Fájdalom vesz rajtam erőt, s szívem kesereg bensőmben, »
A nyelvük halálos nyílhoz hasonló, csupa hazugság ajkuk minden szava. „Békesség” – mondogatják egymásnak, de a szívében cselt vet az egyik a másiknak. »
Inkább szívük gonosz szándékát követték és a Baálok nyomába szegődtek, ahogy őseiktől tanulták. »
Egyiptomot, Júdát, Edomot, Ammon fiait, Moábot és a pusztában lakó nyírott fejűeket, mind. Mert ezek a népek és Izrael egész háza a szívükben körülmetéletlenek. »
De ők nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sőt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, amelyeket mind azért rendeltem, hogy megtartsák, de ők nem tartották meg. »
De te, Seregek Ura, igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy. Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet. »
Elülteted őket, s ők gyökeret vernek, felnőnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktől. »
Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki őket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg őket az öldöklés napjára! »
Ez a gonosz nép, amely nem akar szavamra hallgatni, hanem saját szívének gonoszságát követve idegen isteneknek szegődik nyomába, hogy szolgáljon nekik és imádja őket, olyan lesz, mint ez az öv: teljesen hasznavehetetlen. »
Lehet, hogy azt kérded szívedben: „De miért is történt ez velem?” Mérhetetlen gonoszságod miatt húzták le rólad a ruhát, azért bántalmaztak. »
Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Űzd el őket színem elől, el velük! »
Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem őket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene! »
Ti pedig még atyáitoknál is nagyobb gonoszságot műveltetek. Hiszen mindegyiketek megátalkodott, gonosz szíve szándékát követi, és nem hallgat rám. »
Júda vétke vastollal van felírva, hegyes gyémánttal rávésve szívük táblájára és oltáraik szarvaira, »
Ezt mondja az Úr: Átkozott az az ember, aki emberben bízik, aki halandóra támaszkodik, és szíve elfordul az Úrtól. »
Én, az Úr, aki a szíveket vizsgálom, és próbának vetem alá a veséket, hogy megfizessek kinek-kinek életmódja és tetteinek gyümölcse szerint. »
Csakhogy ők ezt felelik: „Mi haszna itt a beszédnek? Inkább azt tesszük, ami jólesik nekünk; mindegyikünk úgy viselkedik, ahogy gonosz szíve sugallja neki.” »
Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni. »
Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet. »
Ám a te szemed és a te szíved csak arra ügyel, hogy a magad hasznát hajszold, hogy ártatlan vért onts, meg az erőszakra és az elnyomásra. »
A prófétákról: A szívem megszakad bensőmben, minden csontom remeg. Olyan vagyok, mint a részeg, mint a bortól mámoros ember, az Úr miatt és szent szavai miatt: »
Akik elvetik az Úr szavát, azoknak ezt mondják: „Békétek lesz.” És azoknak, akik szívük gonoszsága szerint járnak: „Semmi baj nem érhet titeket.” »
Az Úr haragja nem fordul vissza, míg meg nem valósítja, s be nem teljesíti szívének szándékát. Majd az idők végén értitek ezt meg világosan. »
Ha kerestek, megtaláltok, föltéve, hogy szívetek mélyéből kerestek. »
Az Úr fölgerjedt haragja nem csillapul le, míg csak végbe nem viszi és meg nem valósítja szívének szándékait; az idők végén értitek ezt meg. »
De hát nem oly kedves fiam nekem Efraim és nem oly dédelgetett gyermekem, hogy minden megfenyítése után meg ne kellene róla emlékeznem? Szívemnek meg kell indulnia, meg kell könyörülnöm rajtuk – mondja az Úr. »
Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok – mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. »
Más szívet adok nekik és más viselkedést, hogy minden időben féljenek engem, és így jó dolguk legyen, nekik és gyermekeiknek is. »
Örök szövetséget kötök velük és nem szűnök meg jót tenni velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy többé ne forduljanak el tőlem. »
Örömömet találom majd abban, ha jót tehetek velük, meggyökereztetem őket szilárdan ezen a földön, hűségesen, szívem és lelkem mélyéből. »
„Hát nem ez az illatáldozat az, amelyet Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin bemutattatok, ti és atyáitok, királyaitok és főembereitek és a föld népe is; hát nem erre emlékezett most az Úr, és nem ezt vette a szívére? »
Hallottunk Moáb gőgjéről, rettenetes kevélységéről. Micsoda felfuvalkodás! Micsoda gőg és kérkedés! Mennyire elbizakodott a szíve! »
Fölfuvalkodottságod csalt meg téged, a te elbizakodott szíved. Ez vitt romlásba téged. Bár a sziklahasadékokban lakol, és elfoglaltad a dombok tetejét, ha olyan magasra rakod is fészkedet, mint a sas, onnan is lerántalak – mondja az Úr. »
Damaszkusz ellen: Kétségbe van esve Hamat, s vele együtt Arpád, mert igen rossz hírt hallottak. Szívük remeg a félelemtől, s nem tud megnyugodni. »
De azért ne remegjen félelemtől a szívetek! És ne ijedjetek meg az országban kószáló hírektől, mert az egyik évben ilyen hír kel szárnyra, a másikban meg amolyan; az erőszak jut uralomra a földön és az egyik zsarnok kiirtja a másikat. »
Nézd, Uram, mennyire szorongok! Megrendült egész bensőm, s a szívem megfordult bennem. Bizony, mennyit lázongtam ellened! És most kívül fiaimtól foszt meg a kard, belül meg a halál pusztít. »
Jusson színed elé minden gonoszságuk, s bánj velük úgy, amint velem bántál minden vétkemért! Bizony, sokat sóhajtozom, és szomorú a szívem. »
Szemem elsorvadt a sírástól, a bensőm megrendült. Megfordult a szívem bennem népem leányának romlása miatt. Mert apró gyerekek és csecsemők pusztulnak el a város terein. »
Kiálts szívből az Úrhoz, zokogj, Sion leánya! Mint a patak, úgy folyjon a könnyed éjjel és nappal! Ne tarts pihenőt, ne szűnjék meg sírni a szemed! »
Kelj fel, sírj már éjjel, az éjszakai őrváltások kezdetén! Öntsd ki, mint a vizet, szívedet az Úr színe előtt! Emeld föl hozzá kezedet gyermekeid életéért! »
Ezeket fontolgatom szívemben, hogy föléledjen bennem a remény: »
Emeljük föl szívünket a tenyerünkön Istenhez az égbe: »
Adj nekik megátalkodott szívet, és legyen rajtuk az átkod! »
Eltűnt szívünkből a vidámság; gyászra fordult a körtáncunk. »
Ezért oly szomorú a szívünk, ezért borítja könnyfátyol a szemünk. »
hanem mindenki saját szívének gonosz hajlamát követte, és idegen isteneknek szolgáltunk, s azt tettük, ami nem tetszett az Úrnak, a mi Istenünknek. »
Nem könyörögtünk az Úr színe előtt, hogy fordítson el bennünket, mindnyájunkat szívünk gonosz kívánságaitól, »
Tudom jól, hogy nem fognak rám hallgatni, mivel keménynyakú nép ez, de száműzetésük földjén majd szívükre veszik, és »
felismerik, hogy én, az Úr, az Istenük vagyok. Akkor majd fogékony szívet és fület adok nekik. »
Fiaiknak kemény a fejük és megátalkodott a szívük. Hozzájuk küldelek, hogy mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten. »
de Izrael háza nem akar majd meghallgatni, mert engem sem akarnak meghallgatni. Mert Izrael egész házának kemény a feje és megátalkodott a szíve. »
Aztán ezt mondta nekem: „Emberfia, azokat a szavakat, amelyeket hozzád intézek, őrizd meg szívedben, hallgasd meg füleddel, »
Akik megmaradnak, megemlékeznek majd rólam a népek között, amelyek közé fogolyként elhurcolják őket, amikor majd összetöröm parázna szívüket, amellyel elpártoltak tőlem, és szemüket, amellyel házasságot törve bálványaikra tapadtak. Saját magukat utálják majd meg azért a gonoszságért, amit szégyenletes tetteikkel véghezvittek. »
Leszállt rám az Úr lelke, és így szólt hozzám: „Beszélj! Ezt mondja az Úr: Így beszéltek Izrael háza, s jól tudom, mi van a szívetekben. »
De akiknek a szívük bálványaikhoz és szégyenletes tetteikhez tapad, azoktól számon kérem útjaikat – mondja az Úr, az Isten.” »
Mert a hazugságokkal meggyötörtétek az igaz szívét, amikor én nem gyötröm meg, és megerősítettétek a gonoszt, nehogy letérjen gonosz útjáról és életben maradjon. »
Emberfia, ezeknek az embereknek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodnak ahhoz, ami bűnbe viszi őket. Hagyjam hát, hogy megkérdezzenek? »
Ezért szólj hozzájuk, és mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten: Izrael házából mindenkinek, akinek a szíve bálványokhoz tapad, s aki ahhoz ragaszkodik, ami bűnbe viszi, de azért mégis a prófétához fordul, annak én, az Úr felelek, tömérdek bálványa ellenére, »
hogy így megragadjam Izrael szívét, azokét mind, akik bálványaik miatt eltávolodtak tőlem. »
Mert Izrael házából mindenkinek s minden Izraelben lakó idegennek, aki eltávolodott tőlem, akinek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodik ahhoz, ami bűnbe vitte, de azért mégis a prófétához fordul, hogy megkérdezzen, annak én, az Úr, magam felelek. »
Milyen epekedő volt a szíved – mondja az Úr, az Isten –, amikor ezeket a tetteket elkövetted, akárcsak egy szemtelen ringyó. »
Vessetek el magatoktól minden bűnt, amit ellenem elkövettetek, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket! Miért is halnátok meg, Izrael háza? »
Elvetették parancsaimat, nem igazodtak törvényeimhez, megszegték szombatjaimat, mert szívük bálványaikon csüggött. »
Mert szent hegyemen, Izrael magas hegyén – mondja az Úr, az Isten –, ott szolgáljon nekem Izrael egész háza, mindenki, aki csak abban az országban él. Ott majd szívesen veszem és elfogadom ajándékaitokat, legjava adományotokat és mind, amit csak nekem szenteltek. »
Te meg, emberfia, sóhajts megtört szívvel! Sóhajts keserűséggel telve a szemük láttára! »
Remegtesse meg a szívet és szedjen tömérdek áldozatot! Minden kapuba kardot tettem, hogy villámokat szórjon és éles legyen az öldöklésre. »
Képes lesz a szíved, hogy ellenálljon, erős lesz a kezed azon a napon, amelyet rád hozok? Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem. »
Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel tapsoltál a kezeddel, dobbantottál a lábaddal és teljes szívedből örültél Izrael földjének bukásán, »
A tenger szívében van birodalmad. Építőid csodálatosan szépre alkottak. »
Így gazdag lettél és dicsőséges a tenger szívében. »
Milyen ügyesen tudsz kereskedni! Megsokszoroztad vagyonodat, de szíved felfuvalkodott bensődben gazdagságod miatt. »
Letaszítanak a gödörbe, és erőszakos halállal halsz meg a tenger szívében. »
Szépséged miatt szíved felfuvalkodott. Ékességeddel tönkretetted bölcsességedet. A földre vetettelek, a királyok szeme elé tettelek látványosságul. »
Számos nép szívét megszomorítom, amikor foglyaidat a népek közé viszem, olyan országba, amelyeket nem ismersz. »
S el is mennek seregestül, népem köréd telepszik, hallgatják szavaidat, de nem igazodnak hozzájuk, mert hazugságra jár a szájuk és haszonleső a szívük. »
Ezt mondja az Úr, az Isten: Valóban, izzó féltékenységemben a többi népek és egész Edom ellen beszéltem, mivel elfoglalták országomat; káröröm volt a szívükben és megvetés a lelkükben, amiért elpusztították és kifosztották. »
Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon majd gondolatok ébrednek szívedben és gonosz tervet agyalsz ki. »
Körülmetéletlen szívű és testű embereket vittetek be, úgyhogy szentélyemben voltak és meggyalázták templomomat, amikor ti bemutattátok nekem a kenyeret, a hájat és a vért, s így megszegtétek szövetségemet iszonyatos tetteitekkel. »
Azért ezt mondja az Úr, az Isten: semmiféle idegen, körülmetéletlen szívű és testű nem léphet be szentélyembe, senki azok közül az idegenek közül, akik Izrael fiai között élnek. »
Ezért, ó király, fogadd szívesen tanácsomat: váltsd meg bűneidet az igazságosságot gyakorolva, és gonoszságaidat az elnyomottak iránt irgalmat gyakorolva! Akkor talán tovább tarthat jó sorod.” »
Amikor azonban szíve felfuvalkodott, és lelke kevélységében óriásnak érezte magát, lezuhant királyi trónjáról, és dicsőségét elvették tőle. »
Kivetették az emberek közül, szíve olyan lett, mint a vadállatoké. Vadszamarak között tanyázott, füvet legelt, mint az ökrök, testét az ég harmata öntözte, míg be nem látta, hogy a Fölséges uralkodik az emberi királyság fölött, és azt emelheti föléje, akit akar. »
S neked, Baltazárnak, az ő fiának szintén nem alázkodott meg a szíved, noha ezeket mind jól tudtad. »
Az első olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földről, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sőt emberi szívet is kapott. »
Itt végződik a jelentés. Engemet, Dánielt, gondolataim úgy megrémítettek, hogy arcom színe is elváltozott. A dolgot jól szívembe véstem. »
Ravaszsága miatt sikerre viszi keze a cselszövést. Erre szíve felfuvalkodik, és minden lelkiismeret-furdalás nélkül sokakat megöl, sőt még a fejedelmek Fejedelmének is nekitámad. Akkor utoléri a vég, nem is kell hozzá emberi kéz. »
A sereg megsemmisül, s emiatt szíve felfuvalkodik. Bár tízezreket lever, mégsem marad hatalmon. »
Azokban az időkben sokan fölkelnek dél királya ellen. A te néped bátorszívű fiai is fölkelnek, hogy beteljesedjék a látomás, de elesnek. »
Sokat kiválasztanak, megtisztítanak és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki se jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni. »
ő meg sírva nézett az égre, mert szívből bízott az Úrban. »
Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek. »
Tetteik miatt Istenükhöz vissza nem térhetnek, szívük mélyén a paráznaság szelleme, az Urat nem ismerik. »
Mégsem mondják szívükben, hogy minden gonoszságukra emlékezem; tetteik körbezárják őket, ott vannak színem előtt. »
Cinkosaik közt szívük izzik, mint a kemence; éjjel elcsitul haragjuk, reggel azonban felcsap, mint a lobogó láng. »
Nem kiáltanak hozzám szívükből, amikor jajgatnak fekvőhelyükön: búza és must miatt keseregnek, ellenem meg lázadoznak. »
Kétszínű a szívük, de most megbűnhődnek; az Úr feldúlja oltáraikat, elpusztítja oszlopaikat. »
Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael? Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg. »
Tápláltam őket, és jóllaktak, jóllaktak, és szívük felfuvalkodott, úgyhogy megfeledkeztek rólam. »
Rájuk vetem magam, mint a medve, amelytől elragadták kölykeit. Eltépem szívük kötelékét, kutyák falják fel húsukat, a mező vadjai tépik szét őket. »
Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom. »
Ezt mondja az Úr: Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám teljes szívetekből, böjtölve, sírva és gyászolva. »
A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat. Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos és irgalmas, nagy a türelme és csupa könyörület; utálja a gonoszságot. »
Ha égőáldozatokat mutattok be és ételáldozataitokat, nem szívlelhetem, a hizlalt állataitokból való békeáldozatot látni sem szeretem. »
Abban az időben lámpással átkutatom majd Jeruzsálemet, és megbüntetem az embereket, akik poshadnak, mint a bor sepreje. Akik azt mondják szívükben: „Az Úr nem tehet sem jót, sem rosszat.” »
Ez volna a virágzó város, amely biztonságot élvezett? Amely így szólt szívében: „Csak én! Rajtam kívül nincsen más!” Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza. »
Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki. »
Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya! »
Akkor azután azok, akik távol vannak, eljönnek, és helyreállítják az Úr szentélyét. [Ti pedig megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok.] Ez mind megvalósul, ha egészen megszívlelitek az Úrnak, Isteneteknek szavát.” »
Ne sanyargassátok az özvegyet és az árvát, az idegent és a szegényt. Szívetekben ne forraljatok gonoszságot mások ellen. »
Megkeményítették a szívüket, mint a gyémánt, nehogy megértsék a tanítást és a törvényeket, amelyeket a Seregek Ura Lelke által és a régi próféták által adott nekik. Ezért nagy lett a Seregek Urának haragja. »
Szívetekben ne forraljatok gonoszságot egymás ellen, hogy ne szeressétek a hamis esküt, mert ezek a dolgok, amelyeket gyűlölök – mondja az Úr. »
Akkor így szólnak majd szívükben Júda törzsei: „Jeruzsálem lakóinak Istenükben, a Seregek Urában van az erejük.” »
Bárcsak bezárná valaki közületek az ajtókat, hogy ne gyújtson senki hiába tüzet oltáromon! Nem találom kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, nem fogadom szívesen kezetekből az ételáldozatot. »
Egészen a föld határáig előrenyomult, és sok néptől szedett adót. Az egész föld elnémult előtte. Erre szíve elbizakodottá vált és gőggel telt el. »
Magához hívatta hát bizalmas embereit, és így szólt hozzájuk: „Szememet elkerüli az álom, szívemet meg nagy bánat nyomja. »
a zsidók népe szívvel-lélekkel együtt harcol vele, amennyire a körülmények kívánják. »
Szíve eltelt gőggel, és azt tervezte, hogy az ország urává lesz. Simon és fiai ellen cselhez folyamodott, így akarta eltenni őket láb alól. »
Adjon mindnyájatoknak Őt félő, akaratát bizalommal, készségesen teljesítő szívet. »
Nagy veszedelmekből mentett ki az Isten, ezért szívből köszönjük neki, hogy harcolt értünk a király ellen. »
Azt is lelkükre kötötte a próféta az elhurcoltaknak, amikor átadta nekik a törvényt, hogy ne feledkezzenek meg az Úr parancsairól, s ne tévelyedjen el szívük a pompás arany­ és ezüstbálványok láttán. »
ahogy vendégséget rendezni és a vendégeket kielégíteni sem könnyű. De sokak javára való tekintettel szívesen vállaljuk a fáradságot. »
Aki látta a főpapot, annak összeszorult a szíve. Mert vonásai és arcának megváltozott színe elárulták nagy lelki kínjait. »
Szívettépő volt, amint az összeverődött tarka tömeg térdelt, a főpap meg mélységes aggodalommal várta az elkövetkezendőket. »
Amikor a király hírét vette az eseményeknek, Júdea elpártolására gondolt. Ezért szívében bősz haragra gerjedve elindult Egyiptomból, és fegyveres erőivel elfoglalta a várost. »
Ezt szívleljétek meg, azért mondtuk. E rövid kitérő után folytatjuk az elbeszélést. »
Amikor az ütések súlya alatt már-már halálán volt, felsóhajtott: „Szent tudása birtokában az Úr tudja, hogy az ütlegelés miatt kegyetlen kínokat szenved a testem, bár megmenekülhettem volna a haláltól. De lélekben szívesen elviselem, tőle való félelemből.” »
Betegen fekszem. De szívesen emlékezem irántam tanúsított tiszteletetekre és jóakaratotokra. Amikor Perzsiából visszatértem, súlyos betegségbe estem. Ezért szükségét látom, hogy gondot fordítsak a közbiztonságra. »
Júdás nagyszerű szavai lelket öntöttek beléjük, hisz alkalmasak voltak rá, hogy fölkeltsék a bátorságot, és megerősítsék az ifjak szívét. Így elhatározták, hogy nem vernek tábort, hanem bátran támadást indítanak, és kimenetelét a szerencsére bízzák. A várost, a vallást és a templomot ugyanis veszély fenyegette. »
Míg kezükkel harcoltak, szívükben Istenhez imádkoztak. Isten szemmel látható segítségén örülve nem kevesebb, mint harmincötezer férfit földre terítettek. »
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. »
Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele. »
Ahol a kincsed, ott a szíved is. »
Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült. »
Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. »
Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében. »
Aki hallgatja az országról szóló tanítást, de nem érti meg, ahhoz eljön a gonosz és elrabolja, amit a szívébe vetettek. Ez az, ami az útszélre esett. »
A köves talajba hullott ellenben az, aki meghallgatja a tanítást és szívesen be is fogadja, »
Végül a jó földbe hullott az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, s jó termést is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.” »
Amikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, s meggyógyította betegeiket. »
Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. »
Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívből származik, s ez az, ami beszennyezi az embert. »
A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. »
A szívtelen szolgáról szóló példabeszéd. »
Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának.” »
„Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket – felelte –, de kezdetben nem így volt. »
Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. »
Szívesen elfoglalják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket, »
Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” »
Erre keményszívűségükön elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, majd az emberhez fordult: „Nyújtsd ki a kezed!” Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. »
Akikben útszélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, s kitépi szívükből az elvetett igét. »
Ugyanígy, akikben köves talajra hull a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen fogadják, »
de a világ gondjai, a csalóka gazdagság és a többi vágy szívükbe hatol, elfojtja az igét, úgyhogy terméketlen marad. »
Heródes ugyanis félt Jánostól. Tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmezte. Ha beszélgetett vele, nagyon zavarba jött, de azért szívesen hallgatta. »
Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. »
mert még a kenyerek csodáját sem fogták fel, a szívük még érzéketlen volt. »
Ezt a választ adta nekik: „Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. »
mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának minősített minden ételt. »
Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, »
Jézus észrevette és így szólt: „Mit tanakodtatok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek? Nem fogjátok fel? Még mindig érzéketlen a szívetek? »
Jézus folytatta: „Szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsot. »
bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, akkor az csakugyan megtörténik. »
Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! »
Meg hogy Őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, felebarátunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő­ vagy bármi más áldozatnál.” »
Ha maga Dávid Urának mondja, hogy lehet akkor a fia?” A nagy népsokaság szívesen hallgatta. »
Szívesen elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket. »
Végül a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták. »
Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.” »
és szívem ujjong megváltó Istenemben, »
Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, »
Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyerekből?” Mert az Úr keze volt vele. »
Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. »
Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. »
Majd így folytatta: „Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem látnak szívesen a saját hazájában. »
Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!” »
Az útszélre hulló szemek azok, akik meghallgatják a tanítást, de aztán jön az ördög, kitépi szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. »
A jó földbe hulló szemek azok, akik tiszta és jó szívvel hallgatják a tanítást, meg is tartják és kitartásukkal gyümölcsöt teremnek. »
Amikor a nép megtudta, utánament. Szívesen fogadta őket, és beszélt nekik az Isten országáról, akik pedig gyógyulást kerestek, azokat meggyógyította. »
Jézus szívük gondolatainak láttán odahívott egy gyereket, maga mellé állította, »
Ha egy városba érkeztek és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. »
De ha betértek valamelyik városba és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: »
Így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.” »
Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. »
„Aki irgalmas szívű volt iránta” – felelte. Jézus így folytatta: „Menj és tégy te is hasonlóképpen.” »
Ahol a kincsetek, ott a szívetek is. »
Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. »
De ő kijelentette: „Ti igaznak mondjátok magatokat az emberek előtt, az Isten azonban belelát szívetekbe. Ami az emberek szemében nagy érték, az az Isten előtt megvetést érdemel. »
„Óvakodjatok az írástudóktól! Szeretnek pompás öltözékben járni, szeretik, ha a tereken köszöntik őket. Szívesen elfoglalják a zsinagógákban az első székeket, a lakomákon az első helyeket, »
Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek. »
Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap, »
„Hát nem lángolt a szívünk – mondták –, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?” »
De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben? »
A menyasszony a vőlegényé. A vőlegény barátja csak ott áll mellette, és szívből örül a vőlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett. »
Mégis, amikor Galileába ért, a galileaiak szívesen fogadták, mert mind látták, amit az ünnep alkalmával Jeruzsálemben tett, hisz ott voltak az ünnepen. »
Jézus szíve mélyéig megrendült, s odament a sírhoz, amely egy kővel eltorlaszolt barlang volt. »
Vacsora közben történt, amikor az ördög már fölébresztette az áruló Júdásnak, Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el. »
Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! »
Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen. »
Inkább szomorúság tölti el szíveteket, amiért ezt mondtam. »
Így most ti is szomorúak vagytok. De viszontlátlak benneteket, s akkor majd örül a szívetek, és örömötöket nem veheti el tőletek senki. »
Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt. »
Majd imádkoztak: „Uram, ki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, »
Örül hát szívem és nyelvem énekel, sőt testem is reményben nyugszik el. »
E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: „Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?” »
Ennek hallatára egy szívvel-lélekkel Istenhez emelték szavukat: „Uram, te alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. »
Péter azonban így szólt hozzá: „Ananiás, hogy csábíthatta el szívedet a sátán, hogy be akard csapni a Szentlelket, és a föld árának egy részét félretedd?” »
Ám atyáink nem akartak neki engedelmeskedni, visszautasították, és szívük mélyén visszavágytak Egyiptomba. »
Ti vastagnyakúak, ti körülmetéletlen szívűek és fülűek, mindig ellenálltatok a Szentléleknek, s mint atyáitok, olyanok vagytok ti is. »
Semmi részed benne és semmi közöd hozzá, mert szíved nem tiszta az Isten előtt. »
Térj meg hát gonoszságodból, és kérd az Istent, hogy bocsássa meg szíved szándékát! »
Rögtön érted küldtem, s te voltál szíves eljönni. Most tehát mindnyájan itt állunk az Isten színe előtt, hogy meghallgassuk, amire neked az Isten megbízást adott.” »
Amikor megérkezett és látta az Isten kegyelmét, boldog volt és mindenkit buzdított, hogy ragaszkodjék az Úrhoz szíve mélyéből. »
Elvetése után Dávidot támasztotta nekik királyul, akiről így nyilatkozott: Rátaláltam Dávidra, Izáj fiára, a szívem szerinti férfira, aki majd teljesíti minden akaratomat. »
De azért nem maradt bizonyíték nélkül, mert jót tett, adott nektek esőt és gyümölcsöt érlelő nyarat, ételt és a szívetekbe örömet.” »
Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, szívesen fogadta őket az egyház: az apostolok és a presbiterek. Beszámoltak róla, mi mindent tett közreműködésükkel az Isten. »
S maga az Isten, aki ismeri a szívet, tanúsította, hogy nekik is megadta a Szentlelket, éppúgy, mint nekünk. »
Nem tett különbséget köztünk és köztük, amikor a hittel megtisztította a szívüket. »
Volt a hallgatóságban egy Tiatíra városából való, Lídia nevű, istenfélő bíborárus asszony. Ennek megnyitotta szívét az Úr, hogy hallgasson Pál szavaira. »
Mivel Achájába szándékozott utazni, a testvérek biztatták, és írtak a tanítványoknak is, hogy fogadják szívesen. Megérkezve a neki adott kegyelem révén nagy szolgálatot tett a hívőknek, »
De Pál így válaszolt: „Miért sírtok és miért okoztok szomorúságot szívemnek? Készen vagyok rá, hogy Jeruzsálemben nemcsak a bilincseket, hanem a halált is elszenvedjem Urunk, Jézus ügyéért.” »
Tanúm az Isten, akinek Fia evangéliumát hirdetve szívvel-lélekkel szolgálok, hogy imáimban mindig megemlékezem rólatok, »
mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. »
Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. »
Konokságodban és szíved megrögzöttségében csak büntetést halmozol magadra, a haragnak és az Isten igazságos ítélete megnyilvánulásának napjára. »
Ezzel igazolja, hogy a törvényszabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon, »
A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete. »
De hála Istennek, hogy bár a bűnnek szolgáltatok, most már szívből engedelmeskedtek annak a tanításnak, amelyet kaptatok. »
S ő, aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért. »
Nagy a szomorúságom és állandó a szívem fájdalma. »
Testvérek! Szívből óhajtom üdvösségüket, s imádkozom érte az Istenhez. »
Hanem hogyan mondja? Közel van hozzád a tanítás, ajkadon és szívedben, tudniillik a hit tanítása, amit hirdetünk. »
Ha tehát száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, üdvözülsz. »
A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál. »
hogy egy szívvel, egy szájjal magasztaljátok az Istent, Urunk, Jézus Krisztus Atyját. »
hogy megszabaduljak a júdeai hitetlenektől, és hogy a szentek szívesen vegyék Jeruzsálemnek tett szolgálatomat. »
Az ilyenek nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak, és szép szavakkal meg hízelgéssel megtévesztik a gyanútlanok szívét. »
Ne ítélkezzetek hát időnap előtt, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és földeríti a szívek szándékait. Akkor majd mindenki megkapja az elismerést az Istentől. »
S ha valamelyik asszonynak hitetlen férje van, és az szívesen marad vele, ne hagyja el férjét. »
Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket. »
Ti vagytok a mi ajánlólevelünk, a szívünkbe írva. Olvassa és megérti minden ember, »
Igen, mind a mai napig fátyol borítja szívüket, amikor Mózest olvassák, »
Isten ugyanis, aki azt mondta: „A sötétségből támadjon világosság”, a mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsőségének ismerete (Jézus) Krisztus arcán felragyogjon nekünk. »
Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk, korintusiak. »
Nem mi zárkóztunk el előletek, hanem ti nem nyitottátok ki a szíveteket. »
Mint gyermekeimhez szólok: ti is tegyetek úgy, mint én, tárjátok ki ti is a szíveteket! »
Nem szemrehányásképpen említem, hiszen előrebocsátottam, hogy szívembe vagytok zárva, együtt élünk-halunk. »
Nagyon bízom bennetek és szívesen dicsekszem veletek. Vigasztalás tölt el, és minden bajom közepette túlárad bennem az öröm. »
Ő pedig még jobb szívvel van irántatok, mert emlékszik mindnyájatok engedelmes lelkületére, hogy milyen félve-rettegve fogadtátok. »
Hála legyen Istennek, aki Titusz szívét hasonló buzgóságra hangolta irántatok! »
Hiszen ismerem készséges szíveteket, és dicsérlek is benneteket a macedónoknak. Tavaly óta Achája is készen áll rá, és buzgóságotok sokakat föllelkesített. »
Ha ugyanis valaki jönne és más Jézust hirdetne, mint akit mi hirdettünk, vagy más lelket kapnátok, mint amit elnyertetek, vagy más evangéliumot, mint amit elfogadtatok, szívesen vennétek. »
„Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém. »
Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! »
hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. »
Sötétség borult elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye. »
Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak. »
Szolgák, engedelmeskedjetek földi uratoknak, félő tisztelettel és egyszerű szívvel, akárcsak Krisztusnak. »
Ne látszatra szolgáljatok, mint akik emberek tetszését keresik, hanem mint Krisztus szolgái, akik szívesen teljesítik Isten akaratát. »
Épp azért küldtem el oda, hogy megtudjátok, mi van velem, és hogy megvigasztalja szíveteket. »
Méltányos is, hogy így gondolkodjam rólatok, mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, hiszen ti osztoztok kegyelmemben, akár bilincsekben vagyok, akár az evangéliumot védelmezem és bizonyítom. »
Éljetek hát Krisztus evangéliumához méltóan. Így akár elmegyek és látlak titeket, akár távol maradok, azt hallhatom rólatok, hogy egy lélekkel helytálltok, egy szívvel munkálkodtok az evangéliumi hitért, s az ellenfelektől egyáltalán nem ijedtek meg. »
Nincs senkim ugyanis, aki annyira hozzám hasonló lelkületű volna, s oly őszintén szívén viselné ügyeteket. »
Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban. »
hogy szívükben megerősödve és a szeretetben egyesülve eljussanak a tökéletes megismerés teljes gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak a megismerésére. »
S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben. »
Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. »
Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek. »
Beszédetek legyen mindig szíves, sóval ízes, akkor majd helyesen meg tudtok felelni mindenkinek. »
Ha megérkezik oda, fogadjátok szívesen! Köszönt benneteket még Jézus is, másik nevén Jusztusz. A zsidók közül csak ők dolgoznak együtt velem Isten országának hirdetésében; igazi vigasztalásomra szolgáltak. »
hanem úgy beszélünk, mint akiket Isten alkalmasnak ítélt az evangélium hirdetésére. Nem is az embereknek igyekszünk tetszeni, hanem az Istennek, aki szívünket megítéli. »
Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk benneteket! »
Testvérek, mi egy időre elszakadtunk tőletek, de csak térben, a szívünkben nem. Sőt, egyre jobban vágyunk rá, hogy viszontlássunk benneteket. »
Timóteus éppen most tért vissza tőletek, és jó hírt hozott nekünk hitetek, szeretetetek felől, és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt szeretnétek látni minket, mint ahogy mi is titeket. »
Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében! »
vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jótettben és szóban. »
Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre! »
A tanítás célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből fakadó szeretet. »
Kösd hát szívükre, hogy legyenek feddhetetlenek. »
Akinek pedig hívő gazdája van, ne hanyagolja el kötelességét azért, mert testvére, hanem annál szívesebben szolgáljon neki, hogy hívő, így az Isten előtt kedves és törekszik a jóra. »
Tegyenek jót, gazdagodjanak jótettekben, szívesen és együttérzéssel adakozzanak. »
Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedj igaz életre, hitre, szeretetre és békességre azokkal egyetemben, akik tiszta szívvel hívják az Urat segítségül. »
Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. »
Nagy örömömre és vigasztalásomra szolgált ugyanis, testvér, a szereteted, mert a szentek szíve enyhülést talált benne. »
Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. »
Igen, testvér, szeretném, ha örömömre szolgálnál az Úrban: teljesítsd hát szívem vágyát Krisztusban. »
ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor, a kísértés napján a pusztában tettétek. »
negyven évig, amiket tettem. E néptől viszolyogtam és azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek, utaimat nem ismerték meg. »
Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek. Senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől, »
Azt mondja ugyanis: Ha ma majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor tettétek. »
Azért ismét kijelölt egy napot, egy „má”-t. Dávid által mondatja annyi idő után, amit már előbb idéztünk: Ma, amikor majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket. »
Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után Izrael házával kötök majd – mondja az Úr. Elméjükbe vésem és szívükbe írom törvényemet. Istenük leszek és ők a népem lesznek. »
Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után kötök velük – mondja az Úr. – Törvényemet szívükbe adom és elméjükbe írom, »
A bűnös életű Rácháb is a hite folytán nem veszett oda a hitetlenekkel együtt, mert jó szívvel befogadta a hírszerzőket. »
Ne hagyjátok, hogy különféle megtévesztő tanítások félrevezessenek benneteket. Mert jó, ha az ember kegyelemmel erősíti a szívét, ahelyett, hogy (áldozati) ételekkel erősítené, amelyek azoknak sem használtak, akik éltek velük. »

Találatok a szövegben 568 találat

Példabeszédek könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 15 13A vidám szív derűssé teszi az arcot is, a szív bánata megöl minden életkedvet. 7A bölcsek ajkai őrzik a tudományt, a balgák szívében nincsen állandóság. 11Az alvilág s a temető nyitva az Úr előtt, de mennyivel inkább az emberek szíve! 14Az okosnak szíve tudás után kutat, a balgák szája bolondságot áhít. 30A ragyogó szem öröm a szívnek, a jó hír felüdíti a testet.
  • 6 18az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, 14álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét, háborúságot szít szüntelen. 16Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: 21Egyszer s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba. 25Ne vágyódj szívedben a szépségére, ne hagyd, hogy megfogjon a tekintete!
  • 13 12A megcsalt reménységtől beteg lesz a szív, a beteljesülő vágy az élet fája. 19A teljesült kívánság jólesik a szívnek, a balgának borzalom a rossznak kerülése.
  • 14 13Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége. 10Belső bánatunkat csak a magunk szíve érti, belső örömünkbe nem szólhat idegen. 14A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz. 33Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik.
  • 16 9A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit az Úr irányítja. 1A szívben meghányni-vetni – ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre. 21Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, a kellemes beszéd megtoldja a tudást. 23A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve, az ajkán meg a tudást gyarapítja.
  • 17 22A vidám szív jót tesz az egészségnek, a nyomott kedély emészti a testet. 3Olvasztótégelyben olvasztják az ezüstöt, arany olvasztására a kemence szolgál, de a szíveket az Úr vizsgálja. 20Akinek hamis a szíve, az nem boldogul, bajba kerül, akinek nem őszinte a nyelve.
  • 21 4A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn. 1A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja. 2A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója.
  • 25 20Mint aki hideg napon leveti ruháját, mint amikor a sebre ecetet öntenek, olyan, aki összetört szív előtt nótázik. 3Az ég magassága, a föld mélysége és a király szíve kifürkészhetetlen. 10Különben, aki hall, az megszégyenít, fecsegésedet nem szívhatod vissza.
  • 26 23Mint az ezüstmázzal bevont cserépedény, olyan a gonosz szív, s hozzá a sima ajak. 25Ne bízzál benne, ha hangja barátságos, mert a szívében hét aljasság lakik.
  • 23 15Fiam, ha bölcs a szíved, akkor szívemből örülök, 7Olyan volna ez, mint vihar a torkának! Bár azt mondja: „Csak egyél és igyál”, de azért a szíve nem érez együtt veled. 12A szíved legyen nyitva az intelemnek, az okos beszédnek meg a füled. 17Ne a bűnösök miatt gerjedjen föl szíved, inkább mindennap az Úr félelmében! 19Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton. 26Fiam, add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben. 33Különös dolgokat látnak a szemeid, és a szíved (csupa) bolondságot beszél.
  • 2 2megnyitva füledet a bölcsességnek s kitárva szívedet az okosságnak, 10Mert bölcsesség költözik szívedbe, és felvidítja lelkedet a tudás;
  • 3 1Fiam, ne feledd el a tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben! 3Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára. 5Szíved minden bizalmát Istenbe vesd, saját értelmedre ne igen hagyatkozz.
  • 4 4Nos, tanított és így beszélt hozzám: „Őrizd meg szívedben a szavaimat, tartsd meg a parancsaimat és boldogan élsz. 21Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében! 23Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.
  • 5 12s be kell vallanod: „Gyűlöltem az intő szót, és szívem utálta, hogyha megdorgáltak.
  • 7 3Kösd őket az ujjaidra, és írd fel a szíved táblájára! 25Szíved ne hajoljon az útjaik felé, és ne tévelyedj az ösvényeikre!
  • 8 10Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál,
  • 10 20Tiszta ezüstből van az igaznak nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve!
  • 11 20Az álnok szívűektől iszonyodik az Úr, akik tisztességesek, elnyerik tetszését.
  • 12 1Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az buta. 10Gondját viseli az igaz a jószágnak, a gonosznak kegyetlen a szíve. 20A gonoszságot forralóknak keserűség a szívük, azoké, akik jó tanácsot adnak, csupa öröm. 23Az okos ember visszatartja ítéletét, a dőrék szíve kikürtöli bolondságát. 25A szívbeli bánat lesújtja az embert, de egy jóságos szó újra felvidítja.
  • 18 15Az okos ember szívét megnyeri a tudás, a bölcsnek a füle is ismeretet keres.
  • 19 3Az embernek balgasága rontja el az útját, a szíve mégis az Urat hibáztatja. 21Mennyi terv van az embernek szívében! De (csak) az maradandó, amit az Úr határoz.
  • 20 5A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okos ember a felszínre hozza. 9Ki mondhatja: „Tisztán tartottam szívemet, s ment vagyok a bűntől?”
  • 22 11Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja. 15Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla. 17A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket,
  • 24 2Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél. 12Hogyha azt mondod: „Hisz nem tudtunk róla!”, aki a szíveket vizsgálja, az látja. Aki a lelked fölött őrködik, az tudja, és a tette szerint fizet az embernek. 17Hogyha ellenséged elbukik, ne örülj, ne ujjongjon szíved, amikor elbotlik.
  • 27 6Jó szívvel adja a verést, aki szeret, ám az ellenség csókja veszedelmes. 9(Amint) az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek. 11Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni. 19Az egyik arc nem azonos a másikkal, éppen így különböző az emberek szíve is.
  • 28 14Jól jár az az ember, aki mindig résen van, aki megkeményíti a szívét, az elbukik.
  • 31 11Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele.
Tóbiás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 6 5Ekkor így szólt hozzá az angyal: „Vágd fel a halat! Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak.” 6A fiú felvágta a halat, s kivette a szívét, a máját és az epéjét. A hal egy részét megsütötték, hogy legyen mit enniük, a többit meg besózták. Aztán mind a ketten továbbvándoroltak, míg Médiába nem értek. 7Akkor a fiú megkérdezte az angyalt: „Azarja testvér, mire jó a hal szíve, mája és epéje?” 8Így felelt neki: „Ha elégetik a hal szívét és máját, s a démon vagy gonosz szellem gyötörte férfi vagy nő előtt füstölnek vele, mindenféle rossz nyavalya örökre elmúlik, még nyoma sem marad. 12Sárán kívül se fia, se lánya. Te vagy a legközelebbi rokona, így hát elsősorban téged illet (a lány), s apja vagyonára is igényt tarthatsz. A lány nyíltszívű, bátor és bájos teremtés, és az apja nagyon szereti. 17Ha belépsz a nászszobába, fogd a hal máját és szívét, és tégy belőle a füstölőben levő parázsra. A füst majd szétterjed, a démon megérzi a szagát és elmenekül, többé nem kell félni, hogy találkozik vele az ember a lánynál. 18Aztán mielőtt egyesülnétek, előbb mindketten imádkozzatok. Kérjétek az ég Urát, hogy ajándékozzon meg benneteket kegyelmével és oltalmával. Ne félj, hiszen öröktől fogva neked szánták, neked kell ma megmentened. Veled tart majd, s biztosan tudom, hogy lesznek tőle gyermekeid, akik olyanok lesznek majd neked, mint a testvérek. Ne tétovázz!” Ahogy Tóbiás meghallotta Ráfael beszédét és megtudta, hogy Sára a nővére, apja családjának a rokona, annyira megszerette, hogy szívét semmi sem tudta elfordítani tőle.
  • 7 9Aztán levágott egy kost a nyájból és szíves fogadtatásban részesítette őket. Megmosakodtak, megfürödtek és asztalhoz ültek. Akkor azt mondta Tóbiás Ráfaelnek: „Azarja testvér, légy szíves, kérd meg Ráguelt, adja hozzám a nővéremet, Sárát feleségül.” 7Aztán így szólt hozzá: „Áldjon meg az Isten, fiam! Igen kiváló embernek vagy a fia. Milyen kár, hogy egy ilyen becsületes és jószívű ember megvakult.” A nyakába borult testvérének, Tóbiásnak és zokogott,
  • 1 12Mivel szívvel-lélekkel ragaszkodtam Istenemhez,
  • 4 19Minden időben magasztald Istent, az Urat, és tőle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek. Egy népnek sem adatott meg a bölcsesség, hanem az Úr ad minden jót. Akit akar, azt fölemeli, akit akar, azt megalázza egészen az alvilág fenekéig. Édes fiam, ne feledd el tanácsaimat, ne vesszenek ki szívedből!
  • 8 2Akkor Tóbiásnak eszébe jutott, amit Ráfael mondott neki. Elővette hát táskájából a hal szívét és máját, és a füstölőben levő parázsra tette.
  • 10 13Tóbiás elégedetten távozott Rágueltől. Vidám szívvel magasztalta az ég és a föld Urát, a mindenség Királyát, hogy így sikerült az útja. Ő is áldással búcsúzott Rágueltől és feleségétől, Ednától: „Nagyon boldog volnék, ha egész életemben tisztelhetnélek benneteket!”
  • 13 6Ha szívetek, lelketek mélyéből hozzá tértek, s igaz életet éltek színe előtt, felétek fordul, és nem födi el előletek arcát. Fontoljátok meg, mit tett veletek, s fennhangon magasztaljátok. Mondjatok köszönetet az igazságos Úrnak, magasztaljátok az örökkévalóság Királyát! Számkivetésem földjén én is dicsőítem, hirdetem hatalmát és nagyságát a bűnös népnek. Térjetek meg, bűnösök, igaz tetteket vigyetek végbe színe előtt. Ki tudja, talán hozzátok is irgalmas lesz és megkönyörül rajtatok.
  • 14 7Izrael minden fia, aki addig megmarad, tiszta szívvel gondol Istenre. Eljönnek és Jeruzsálemben gyűlnek össze, és attól kezdve biztonságban lakják majd Ábrahám földjét, és az a tulajdonuk lesz. Azok, akik igazságban szeretik Istent, mind örülnek majd, azok pedig, akik bűnt és igazságtalanságot követnek el, eltűnnek a föld színéről.
Dániel könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 4 13Szíve vetkőzzék ki emberi mivoltából, s állati szív adassék neki! Így múljék el fölötte hét időszak. 24Ezért, ó király, fogadd szívesen tanácsomat: váltsd meg bűneidet az igazságosságot gyakorolva, és gonoszságaidat az elnyomottak iránt irgalmat gyakorolva! Akkor talán tovább tarthat jó sorod.”
  • 3 23s elnyerhessük irgalmadat. Fogadd el megtört szívünket és alázatos lelkünket kosokból és bikákból álló égőáldozatul, tömérdek hizlalt bárány gyanánt! 23Most már egész szívünkkel téged követünk, téged félünk, és a te nevedet keressük. 23Áldjátok, szentek és alázatos szívűek, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
  • 5 20Amikor azonban szíve felfuvalkodott, és lelke kevélységében óriásnak érezte magát, lezuhant királyi trónjáról, és dicsőségét elvették tőle. 21Kivetették az emberek közül, szíve olyan lett, mint a vadállatoké. Vadszamarak között tanyázott, füvet legelt, mint az ökrök, testét az ég harmata öntözte, míg be nem látta, hogy a Fölséges uralkodik az emberi királyság fölött, és azt emelheti föléje, akit akar. 22S neked, Baltazárnak, az ő fiának szintén nem alázkodott meg a szíved, noha ezeket mind jól tudtad.
  • 7 4Az első olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földről, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sőt emberi szívet is kapott. 28Itt végződik a jelentés. Engemet, Dánielt, gondolataim úgy megrémítettek, hogy arcom színe is elváltozott. A dolgot jól szívembe véstem.
  • 8 25Ravaszsága miatt sikerre viszi keze a cselszövést. Erre szíve felfuvalkodik, és minden lelkiismeret-furdalás nélkül sokakat megöl, sőt még a fejedelmek Fejedelmének is nekitámad. Akkor utoléri a vég, nem is kell hozzá emberi kéz.
  • 11 12A sereg megsemmisül, s emiatt szíve felfuvalkodik. Bár tízezreket lever, mégsem marad hatalmon. 14Azokban az időkben sokan fölkelnek dél királya ellen. A te néped bátorszívű fiai is fölkelnek, hogy beteljesedjék a látomás, de elesnek.
  • 12 10Sokat kiválasztanak, megtisztítanak és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki se jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni.
  • 13 35ő meg sírva nézett az égre, mert szívből bízott az Úrban.
Lukács evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)
  • 6 45A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat. Hisz a száj a szív bőségéből beszél.
  • 2 35a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” 19Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. 51Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében.
  • 1 17Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.” 47és szívem ujjong megváltó Istenemben, 51Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, 66Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyerekből?” Mert az Úr keze volt vele.
  • 4 24Majd így folytatta: „Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem látnak szívesen a saját hazájában.
  • 7 13Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!”
  • 8 12Az útszélre hulló szemek azok, akik meghallgatják a tanítást, de aztán jön az ördög, kitépi szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. 15A jó földbe hulló szemek azok, akik tiszta és jó szívvel hallgatják a tanítást, meg is tartják és kitartásukkal gyümölcsöt teremnek.
  • 9 11Amikor a nép megtudta, utánament. Szívesen fogadta őket, és beszélt nekik az Isten országáról, akik pedig gyógyulást kerestek, azokat meggyógyította. 47Jézus szívük gondolatainak láttán odahívott egy gyereket, maga mellé állította,
  • 10 8Ha egy városba érkeztek és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. 10De ha betértek valamelyik városba és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: 27Így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.” 33Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. 37„Aki irgalmas szívű volt iránta” – felelte. Jézus így folytatta: „Menj és tégy te is hasonlóképpen.”
  • 12 34Ahol a kincsetek, ott a szívetek is.
  • 15 20Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.
  • 16 15De ő kijelentette: „Ti igaznak mondjátok magatokat az emberek előtt, az Isten azonban belelát szívetekbe. Ami az emberek szemében nagy érték, az az Isten előtt megvetést érdemel.
  • 20 46„Óvakodjatok az írástudóktól! Szeretnek pompás öltözékben járni, szeretik, ha a tereken köszöntik őket. Szívesen elfoglalják a zsinagógákban az első székeket, a lakomákon az első helyeket,
  • 21 14Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek. 34Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap,
  • 24 32„Hát nem lángolt a szívünk – mondták –, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?” 38De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben?
Teremtés könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 8 21Amikor az Úr megérezte a jó illatot, így szólt magában: „Az ember miatt nem átkozom meg többé a földet, hiszen az emberi szív vágya ifjúkorától kezdve hajlik a rosszra. Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy megtettem.
  • 6 5Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, 6megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében.
  • 20 5Maga mondta nekem: a húgom, s ő is így nyilatkozott: a bátyám. Szívem egyszerűségében és tiszta kézzel cselekedtem.” 6Ekkor Isten így szólt hozzá álmában: „Én is tudom, hogy szíved egyszerűségében tetted. Magam őriztelek meg attól, hogy vétkezz ellenem. Ezért nem engedtem meg, hogy hozzányúlj. 13Amikor Isten atyám házától távolra vezetett, ezt mondtam neki: tedd meg nekem a szívességet, s mondd rólam mindenütt, ahová megyünk: hogy ez a bátyám.”
  • 25 28Izsák Ézsaut szerette, mert szívesen evett vadat. Rebekka ellenben Jákobot szerette.
  • 26 35Ezek szívfájdalom voltak Izsák és Rebekka számára.
  • 33 10De Jákob ellenkezett: „Ne úgy legyen, ha kegyelmet találtam színed előtt, akkor fogadd el az ajándékot kezemből. Úgy tekintettem arcodra, ahogy az ember Isten arcára néz. Te pedig szívesen fogadtál engem.
  • 34 3A szíve vonzódott Dinához, Jákob lányához. Szerette a lányt és barátságosan beszélt vele. 8Hámor így szólt hozzájuk: „Szichemnek, a fiamnak a szíve hozzátapadt lányotokhoz.
  • 45 26Hírül hozták neki: „József él, ő parancsol Egyiptom egész földjén.” De a szíve hideg maradt, mivel nem hitt nekik.
  • 46 30Aztán Izrael ezt mondta Józsefnek: „Most már szívesen halok meg, mert láttam arcodat és tudom, hogy még élsz.”
Leviták könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 26 41Ellenük fordulok, és ellenségeik földjére viszem őket. Akkor majd a körülmetéletlen szív megalázkodik, és vezekelnek bűneikért. 31Városaitokat rommá teszem, elpusztítom szentélyeiteket, és nem szívom többé a megbékélés illatát. 36Azoknak a szívét pedig, akik megmaradnak, eltöltöm félelemmel, amikor ellenségeik földjén lesznek, megrémülnek a száraz levél zörrenésére, s futni fognak, mint ahogy a kard elől menekül az ember, s elhullanak, bár senki sem kergeti őket.
  • 19 17Ne táplálj gyűlöletet szívedben testvéred iránt. Fedd meg embertársadat, s akkor nem osztozol bűnében.
Második Törvénykönyv (Szent István Társulati Biblia)
  • 10 12A szív megtisztítása. S most, Izrael, mit kíván tőled az Úr, a te Istened? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld, az Ő útjain járj, szeresd, és az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj, 16Ezért metéljétek körül szíveteket, s ne legyetek többé keménynyakúak!
  • 15 10Jó szívvel adj neki, és amikor adsz, a szíved ne legyen tele rosszindulattal. Jótettedért megáld az Úr, a te Istened minden lépésedben s kezednek minden munkájában. 7Ha szegény akad közted, egy testvéred valamelyik városodban vagy földeden, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked, ne keményítsd meg szívedet, és ne csukd be a markod testvéred, a szegény előtt, 8inkább nyisd meg a kezed, s adj szívesen annyit, amennyire csak szüksége van szorult helyzetében. 9Ügyelj, nehogy gonosz gondolat támadjon szívedben. Itt a hetedik esztendő, a haladék éve! S nehogy barátságtalanul nézz szegény testvéredre, s ne adj neki semmit. Különben az Úrhoz kiált ellened és súlyos bűn nehezedik rád.
  • 20 8Aztán így folytassák az írnokok a hadinéphez intézett beszédüket: „Ki fél, s kinek csügged a szíve? Lépjen elő, s menjen haza, nehogy testvérei szívét is a magáéhoz hasonlóan gyávává tegye.” 3Mondja: „Halld, Izrael! Ma harcba szálltok ellenségeitekkel. De ne csüggedjen szívetek!
  • 29 18Senki ne ígérjen ez átkok hallatára szívében magának mégis áldást, ilyeneket gondolván: Jól fog menni sorom akkor is, ha elbizakodott szívem szerint élek, olyan jól, hogy a bőséges víz eloltja a szomjat. 3De mind a mai napig nem adott nektek az Úr értő szívet, látó szemet és halló fület. 17Ne akadjon hát köztetek egyetlen férfi vagy nő, nemzetség vagy törzs sem, amelyiknek a szíve elfordul az Úrtól, a mi Istenünktől, és így elmegy azoknak a népeknek az isteneit imádni. Ne akadjon köztetek gyökér, amelyen méreg vagy üröm sarjad.
  • 30 6Az Úr, a te Istened körülmetéli a te és utódaid szívét, hogy az Urat, a te Istenedet szíved, lelked mélyéből szeresd és élj. 2s gyermekeiddel együtt szíved, lelked mélyéből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez s hallgatsz mindenben a szavára, ahogy ma megparancsoltam neked; 10ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened szavának, és megtartod az ebben a törvénykönyvben foglalt parancsokat és törvényeket, ha szíved, lelked mélyéből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez. 14Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet. 17Ha azonban elfordul szíved, s nem engedelmeskedsz, ha elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom:
  • 1 28Hová menjünk hát? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: Nagyobb és népesebb nép, mint mi, nagy városaik vannak, égig érő fallal körülvéve, sőt még enakitákat is láttunk ott!”
  • 2 30Szichon azonban, Hesbon királya megtagadta az átvonulást, mert az Úr, a te Istened konokká tette és megkeményítette a szívét, hogy hatalmadba adja, ahogy történt.
  • 4 29Ott majd újra keresed az Urat, a te Istenedet, és meg is találod, ha szíved s lelked mélyéből vágyódsz utána. 39Tudd meg hát, és vésd szívedbe, hogy az Úr az (igaz) Isten fönn az égen és lenn a földön, senki más!
  • 5 29Bárcsak mindig ilyen maradna a szívük, hogy félnének, megtartanák parancsaimat és jól menne mindig a soruk nekik is, gyermekeiknek is!
  • 6 5Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel! 6Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabok neked, őrizd meg szívedben,
  • 8 2Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen, megvizsgálja szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. 5Ismerd el szívedben, hogy az Úr, a te Istened úgy nevelt, ahogy az ember a fiát neveli. 14szíved ne váljék elbizakodottá, ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából;
  • 9 5Nem hűségedért s szíved egyenességéért jutsz földjüknek birtokába, sokkal inkább gonoszságukért űzi ki előtted a népeket, azért, hogy teljesítse ígéretét, amelyet atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel tett.
  • 11 13Ha engedelmeskedtek parancsaimnak, amelyeket ma adok nektek, s szeretitek az Urat, a ti Isteneteket, és szívetek, lelketek mélyéből szolgáltok neki, 16De vigyázzatok, el ne tévelyedjen szívetek, s tévútra ne térjetek; más isteneknek ne szolgáljatok és ne boruljatok le előttük! 18Véssétek szívetekbe, lelketekbe szavamat, kössétek őket jelül a kezetekre, legyenek ék a homlokotokon!
  • 13 4ne hallgass az ilyen próféta vagy álomlátó szavára. Mert az Úr, a te Istened próbára fog tenni, hogy megtudja: csakugyan szívetek, lelketek mélyéből szeretitek-e az Urat, a ti Isteneteket. 7Ha testvéred – apádnak fia vagy anyádnak fia –, fiad vagy lányod, szívből szeretett feleséged vagy legbensőbb barátod titokban el akar csábítani, mondván: menjünk, szolgáljunk más isteneknek – olyanoknak, akiket sem te nem ismersz, sem atyáid nem ismertek,
  • 17 17„Sohase térjetek vissza ezen az úton!” Ne tartson sok feleséget se, nehogy eltántorodjék a szíve. Túlságosan sok aranyat, ezüstöt se halmozzon fel. 20Így nem emelkedik szíve gőgösen népéből való testvérei fölé, s nem tér el ettől a törvénytől sem jobbra, sem balra, és sokáig megtarthatja ő is, fiai is uralmát Izraelben.
  • 26 16Az Úr, a te Istened a mai napon megparancsolja neked, hogy tartsd meg ezeket a parancsokat és törvényeket. Kövesd hát őket lelkiismeretesen, szíved, lelked mélyéből.
  • 28 47Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek örömmel és jószívvel a bőségben, 65De nem élhetsz nyugton azok közt a népek közt, nem találsz helyet, ahol megvesd a lábad; az Úr ugyanis szorongó szívet, megtört szemet és erőtlen lelket ad neked. 67Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! S este azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert aggodalom tölti el szíved, s látod, amit saját szemeddel látnod kell.
  • 32 13Fölvezette az ország magaslataira, a földnek gyümölcseivel táplálta. Mézet szívhatott a sziklából, olajat a kemény kőből. 46ezt mondta nekik: „Vegyétek fontolóra ezeket a szavakat mind, amelyeket ma ünnepélyesen a szívetekbe vések. Parancsoljátok meg gyermekeiteknek, ügyeljenek rá, hogy a törvénynek ezeket a szavait mind valóra váltsák.
  • 33 19A hegyen hívják össze a népeket, ott mutassák be a méltó áldozatot. Magukba szívják a tenger árját s felszürcsölik a homok rejtett kincseit.”
Judit könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 8 14Az emberi szív mélységeit sem tudjátok kikutatni, sem eszének járását kibogozni. Hogyan tudnátok akkor ezek alkotóját, az Istent kifürkészni, gondolataiba behatolni és terveit megérteni? Nem testvéreim! Óvakodjatok tőle, hogy az Urat, Istenünket haragra ingereljétek. 27Mert amint őket megpróbálta, hogy kifürkéssze szívüket, ugyanúgy minket sem büntet, hanem inkább figyelmezteti Isten a próbatétellel azokat, akik hozzá közelednek.” 29Nem ma vált először bölcsességed nyilvánvalóvá! Gyermekkorod óta ismerte az egész nép okosságodat és szívednek jó szándékát.
  • 4 12Az oltárt is szőrzsákkal borították le. Hangosan, egy szívvel és buzgón könyörögtek Izrael Istenéhez, ne engedje, hogy gyermekeiket lemészárolják, asszonyaikat elrabolják, örökrészük városait lerombolják, s a templomot megszentségtelenítsék és gyalázattal és gúnnyal illessék a pogányok.
  • 6 9Ha csakugyan él szívedben a remény, hogy úgysem tiprom el őket, ne essék be arcod. Szóltam és szavaim nem maradnak beteljesületlen!”
  • 11 1Holofernesz így szólt hozzá: „Bátorság, asszony, ne remegj szívedben! Én ugyanis sohasem tettem rosszat senkinek sem, ha készen volt rá, hogy szolgáljon Nebukadnezárnak, az egész föld királyának. 10Valóban, uram és parancsolóm, ne vesd meg szavait, hanem fontold meg szívedben, mert igazak. A mi fajtánkat nem éri csapás, kardnak nincs hatalma rajta, ha nem vétkezik Istene ellen.
  • 12 16Judit belépett és letelepedett. Holofernesz szíve dobogni kezdett és a lelke egészen megzavarodott. Heves vágy fogta el, hogy egyesüljön vele, hisz attól a naptól kezdve, amikor meglátta, várta az alkalmas pillanatot, hogy elcsábítsa.
  • 13 4Mindnyájan eltávoztak Holofernesztől, és nem maradt a hálószobában se kicsi, se nagy. Judit odalépett Holofernesz ágya mellé, s így szólt szívében: „Uram, minden erőnek Istene, tekints ebben az órában kezem művére s magasztald fel Jeruzsálemet! 19A bizalom, amiről bizonyságot tettél, nem vész ki soha az emberek szívéből, hanem mindörökké megemlékeznek az Isten hatalmáról.
Zsoltárok könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 39 3Csendes lettem, néma és hallgattam, szerencséje miatt sajgott bennem a szív. 4A szívem égett bensőmben, lelkemen végigcsapott a láng; akkor megoldódott a nyelvem:
  • 90 12Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére!
  • 101 4Az álnok szív maradjon távol tőlem, nem ismerem azt, ami gonosz. 2Az ártatlanság útján akarok járni, mikor jössz már hozzám? Tiszta szívvel akarok élni házamban,
  • 143 4A lélek eleped bennem, a szív szinte megdermed bensőmben.
  • 28 7Az Úr az én erőm és védőpajzsom, szívem benne bízott és segítséget kaptam, testem újjáéledt, szívből megköszönöm neki. 3Ne taszíts el a bűnösökkel, azokkal, kik a rosszat teszik! Békésen beszélnek embertársaikkal, szívükben azonban gonoszat forralnak.
  • 57 8A szívem nyugodt, Istenem, a szívem nyugodt, énekelek neked és zsoltározok.
  • 4 3Ti emberek, meddig marad kemény a szívetek? Miért szeretitek, ami haszontalan, miért törekedtek álnokságra? 5Rettegjetek hát és kerüljétek a bűnt! Vegyétek ezt jól fontolóra szívetekben! Nyugovóra térvén teremtsetek csendet és elmélkedjetek! 8te örömmel töltöd el szívemet, sokkal inkább, mintha bor és búza bőségben volna.
  • 5 10Szájukban nincs igazság, szívükben gonoszat forralnak. Torkuk nyitott sír, nyelvük hízelgésre hajlik.
  • 7 10Legyen vége a galádok gazságának, tedd erőssé az igazat! Igaz Isten vagy, a szívek és vesék vizsgálója. 11Isten az én védőpajzsom. Ő menti meg az igaz szívűeket.
  • 9 2Szívem mélyéből dicsőítlek, Uram, hirdetem nagy tetteidet.
  • 10 6Így beszél szívében: „Nemzedékeken át nem ingok meg soha.” 11Ezt mondja szívében: „Isten elfelejtett, elfordította tekintetét, nem látja, mit teszek.” 13Miért vetheti meg a gonosz az Istent? Miért mondogatja szívében: „Úgysem áll bosszút!”? 17A szegények kívánságát meghallgattad, Uram, megerősítetted szívüket. Figyelmedet feléjük fordítottad.
  • 11 2Lám, a bűnösök feszítik íjukat, nyilat helyeznek a húrra, hogy az igaz szívűeket a sötétben leterítsék.
  • 12 3Ki-ki képmutatóan beszél társával, ajkán és szívében álnoksággal.
  • 13 3Meddig emészti még lelkem a fájdalom és szívemet a mindennapi gond? Meddig uralkodik még rajtam az ellenség? 6hiszen irgalmasságodban bizakodtam, Uram. Segítséged legyen öröme szívemnek, hogy énekeljek az Úrnak, aki jót tett velem.
  • 14 1(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.) Az esztelen ezt mondja szívében: „Nincs Isten!” Megromlottak – szörnyűség, amit művelnek, senki sincs, aki még a jót tenné.
  • 15 2Aki bűn nélkül él, a jót teszi, szívében az igazságot forgatja,
  • 16 7Dicsőítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. 9Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni.
  • 17 1A TISZTA SZÍVŰ EMBER KÖNYÖRGÉSE 3Ha szívemet megvizsgálod és éjjelente kifürkészed, s ha tűzben kipróbálsz is, nem lelsz hamisságot bennem. Nem vétkezik a szám, 10megkeményítik érzéketlen szívüket, szájuk elbizakodottan beszél.
  • 19 9Az Úr parancsai egyenesek, földerítik a szívet, útmutatása érthető, megvilágítja a szemet. 15Teljék örömöd számnak szavaiban, s engedd, hogy szívem szándéka elérjen hozzád, Uram, menedékem, üdvözítőm!
  • 20 5Adja meg neked, amit szíved kíván, s váltsa valóra minden tervedet!
  • 21 3Teljesítetted szívének kívánságát, nem tagadtad meg tőle ajkának kérését.
  • 22 15Olyan vagyok, mint a kiöntött víz. Csontjaimat szétszedték, szívem, mint a viasz, szétfolyt bensőmben. 27A szegények esznek és jóllaknak. Dicsőítsék az Urat mind, akik keresik: szívük élni fog mindörökké!
  • 24 4Akinek a keze tiszta és ártatlan a szíve, akinek az esze nem csaláson jár, s aki nem esküszik hamisan.
  • 25 17Adj enyhületet szívem gyötrelmének és szabadíts ki bajaimból!
  • 26 2Próbálj ki, Uram, és vizsgálj meg, fürkészd ki szívem és vesém!
  • 27 3Ha hadsereg áll is velem szemben, szívem akkor sem remeg. Ha harcra kelnek ellenem, akkor is bizakodom. 8Szívem ezt sugallta: „Keresd tekintetét!” Uram, a te arcodat akarom keresni.
  • 31 13A szívek elfeledkeznek rólam, mintha halott volnék. Olyan lettem, mint összetört edény.
  • 32 4Kezed súlyosan rám nehezedett nappal és éjjel. Szívem olyan volt, mint a föld a tűző napon. 11Vigadjatok az Úrban igazak és örüljetek, ujjongjatok mindnyájan, tiszta szívűek!
  • 33 11Örök érvényű az Úr határozata, nemzedékről nemzedékre száll szívének gondolata. 15Ő alkotta mindnyájuk szívét és ismeri minden tettüket. 21Szívünk őbenne ujjong, szent nevében bizakodunk.
  • 34 19A megtört szívűekhez közel van az Úr, a bánatos lelkűt meggyógyítja.
  • 35 13Pedig én, amikor betegen feküdtek, vezeklőruhát öltöttem, lelkemet böjttel gyötörtem, s imádságban öntöttem ki a szívem. 25ne gondolják szívükben: „Éppen így akartuk!” Ne mondhassák: „Most aztán felfaltuk!”
  • 36 2Az álnok ember szívét gonoszság uralja, szeme előtt nincs istenfélelem. 11Jóságod tartsa meg, kik tisztelnek téged, a tiszta szívűeket őrizd meg hűségedben!
  • 37 4Az Úrban leld örömed, s ő betölti szíved vágyait. 15De kardjuk saját szívükbe hatol, s nyilaikat széttördelik. 31Istennek törvényét a szívében hordozza, ezért lépései nem ingadozók.
  • 38 9Elgyöngültem és levert vagyok, szívem fájdalmában felzokogok. 11Szívem remeg, erőm elhagy, szememből kialszik a fény.
  • 40 9hogy teljesítsem akaratod. Parancsod, Istenem, örömmel tölti el szívemet. 11Nem rejtettem el szívembe igaz tetteidet, magasztaltam hűségedet és segítségedet. Kegyelmedről nem hallgattam, a nagy közösség előtt hűségedet nem titkoltam.
  • 41 7Ha valaki meglátogat, álnokságot beszél, gonoszságot gyűjt szívébe, elmegy s továbbadja.
  • 42 5A szívem megdobban, ha arra gondolok, hogyan vonultam be a fönséges sátorba, az Úr házába, ujjongás és énekszó közepette a vidám ünnepi közösséggel.
  • 44 11Hagytad, hogy meghátráljunk ellenségünk előtt, és így gyűlölőink zsákmányhoz jutottak boldog szívvel. 19Szívünk nem fordult el tőled, lépteink ösvényeidről nem tértek le, 22Isten nemde látta volna, ő, aki a szívek mélyére lát?
  • 45 2Szívemből ünnepi ének árad, zengem dalomat a királynak. Nyelvem siet vele, gyors, mint az író vesszeje.
  • 49 4A szám bölcsességet hirdet, okos beszédet sugall a szívem. 15Úgy hullanak bele a mélységbe, mint a juhok, a halál fogja legeltetni őket, s az igaz szívűek uralkodnak rajtuk. Alakjuk reggelre elenyészik, s a holtak hazája lesz lakóhelyük.
  • 51 8De nézd, te az igaz szívben leled örömöd – taníts meg hát a bölcsesség titkára! 12Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet! 19Áldozatom a bűnbánó lélek, az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg.
  • 53 2Az esztelen így szól szívében: „Nincs Isten!” Álnokok, romlottak, s amit művelnek, borzalom. Senki sincs, aki még a jót tenné.
  • 55 5A szívem remeg bensőmben, és halálfélelem környékez. 22Arca olyan sima, mint a vaj, de szívében háborút forgat. Látszatra beszéde enyhítő olaj, de a valóságban kivont éles kard.
  • 58 3Nem, szívetekben gonoszság rejtőzik, kezetek igazságtalanságot oszt az országnak.
  • 61 3A föld határáról kiáltok hozzád, mert eleped a szívem. Vezess arra a sziklára fel, amely túlságosan magas nekem!
  • 62 5Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak. 9Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk! 11Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá!
  • 64 7Titkos útjainkat ki tekinti át?” Átlátja az, aki ismeri az ember bensejét, a kifürkészhetetlen szívet. 11Az igaz az Úrban örül, nála talál menedéket; a tiszta szívűek mind dicsekedhetnek.
  • 66 18Ha szívemben gonoszság lett volna, nem hallgatott volna meg az Úr.
  • 69 20szemed előtt vannak mind, akik szorongatnak. Szívem megtört a gyalázattól. 33A megalázottak látják és örülnek, nektek, kik keresitek az Istent, éledjen szívetek!
  • 73 1(Aszaf zsoltára.) Milyen jó az Isten az igazakhoz, az Úr mindazokhoz, akiknek tiszta a szívük! 7A gonoszság a hájukból nő ki, s a szívükből csap ki az álnokság. 13Hiába volt hát, hogy tisztán megőriztem a szívem, hiába, hogy bár ártatlan voltam, mostam a kezem? 21Amikor elkeseredett a lelkem, amikor a szívem vérzett: 26Testem és szívem elenyészik, de sziklám és osztályrészem örökre az Isten.
  • 76 6A büszke szívek is zsákmányul estek, most már álmukat alusszák, a harcosok karja lehanyatlott.
  • 77 7a hajdani évekre emlékezem. Az éj óráiban töprengek szívemben, gondolkodom, fürkészi a lelkem:
  • 78 8Ne legyenek, mint atyáik voltak: nyakas, pártütő nemzedék; nemzedék, amely ingatag szívével nem volt hűséges Istenéhez. 18Szívükben kísértették Istent, mohóságukban ételt követeltek. 37Szívük nem volt egyenes előtte, szövetségét nem tartották hűségesen. 62Népét kiszolgáltatta a kardnak, szívét harag töltötte el öröksége ellen. 72Ő szívének egyszerűségében legeltette, s hozzáértő kézzel vezette.
  • 81 13Ezért ráhagytam őket kemény szívükre, hadd menjenek csak saját fejük után.
  • 84 6Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik, s akinek szíve zarándokútra készül. 12Mivel Isten a nap és a pajzs, ő dicsőséget ad és kegyelmet. Nem tagad meg semmi jót azoktól, akik tiszta szívvel élnek,
  • 85 9Hadd hallom, mit hirdet az Úr, a mi Istenünk! Valóban, ő a békét hirdeti. Békét népének és minden szentjének, mindenkinek, aki szívből megtér hozzá.
  • 86 4Tedd vidámmá szolgád szívét, lelkemet, Uram, hozzád emelem. 11Mutasd meg utadat, Uram, hogy igazságod szerint járjak; irányítsd szívemet, hogy félje nevedet! 12Uram, Istenem, egész szívvel áldalak, dicsőítem nevedet mindörökké.
  • 94 15Mert az ítélet visszatér az igazságossághoz, és a tiszta szívűek mind követik majd. 19Ha a szívben felgyülemlik a gond, vigasztalásod felvidítja a lelkem.
  • 95 8Bárcsak meghallanátok ma a szavát: „Ne keményítsétek meg a szíveteket, mint egykor Meribánál, mint a pusztában Massza napján! 10Negyven évig viszolyogtam e nemzedéktől. Így szóltam: Tévelygő szívű nép ez, nem ismeri útjaimat.
  • 97 11Világosság ragyog fel az igaznak, az ártatlan szívet öröm tölti el.
  • 102 5Kiaszott, mint a fű, s kiszáradt a szívem, elfelejtettem megenni kenyerem.
  • 104 15a szívét meg borral vidíthassa hogy az olaj kenetül szolgáljon fejére, s a kenyér erőt kölcsönözzön neki. 16Az Úr fái is teleszívják magukat, a Libanon cédrusai, melyeket ültetett.
  • 105 3Dicsekedjetek szent nevében! Akik keresik az Urat, azoknak örüljön a szívük! 25Majd megváltoztatta szívüket, és meggyűlölték népét, s álnokul bántak szolgáival.
  • 107 12Ezért szívüket bánattal puhította, megtántorodtak s nem jött senki, hogy támogassa őket.
  • 108 2A szívem nyugodt, én Istenem, énekelek és zenélek színed előtt. Ébredj, lelkem!
  • 109 22Hiszen nyomorult vagyok, elhagyatott, szívem bensőmben összeszorul.
  • 111 1(Alleluja!) Szívem mélyéből dicsőítem az Urat a szentek tanácsában és a nagy közösségben!
  • 112 5Jó annak, aki gyakorolja az irgalmat, aki szívesen ad kölcsön, és tetteit az igazsághoz szabja. 8Szíve nyugodt, nem ismer félelmet; ellenségei szégyenben maradnak.
  • 116 19Az Úr házának udvarában, a te szívedben, Jeruzsálem!
  • 119 2Boldog, aki követi útmutatásait, s aki egész szívével keresi őt. 7Tiszta szívből áldani foglak, ha igazságos döntéseidet megismerem. 10Egész szívemből kereslek téged, ne hagyj parancsaidtól eltávolodnom! 11Szívembe rejtem szavaidat, nehogy vétkezzem ellened. 32Rendelkezéseid útján akarok haladni, hiszen szívemet kitágítottad. 34Adj értelmet, hogy megtartsam törvényedet, s kövessem egész szívemből! 36Szívem a te bizonyságaidhoz vonzódjék, ne a hitvány nyereséghez! 47Igen, intézkedéseidben örömöm telik, és szívből szeretem őket. 58Szívből fohászkodom színed előtt, könyörülj rajtam, ahogy megígérted. 69A gőgösek hazugságot agyalnak ki ellenem, de én szívből megtartom parancsodat. 70Szívük érzéketlenné vált a jóléttől, ám én törvényedben találom örömöm. 80Szívem tartson ki hűen végzéseid mellett, akkor nem vallok szégyent sohasem. 111Végzésed az örökségem és szívemnek örökre gyönyörűsége. 112Késztetem a szívem, hogy törvényedből éljen, hűségben mindörökre. 113A megosztott szívtől irtózom, törvényedet szeretem egyedül. 122Vállalj kezességet szívesen szolgádért, hogy a kevélyek le ne győzzenek. 145Egész szívemből szólítalak, Uram, hallgass meg! Az utat, amelyre tanítasz, azt fogom követni. 161A fejedelmek ok nélkül üldöznek, de szívem csak a te szavadat féli.
  • 125 4Tégy jót, Uram, a jókkal, azokkal, akiknek a szíve tiszta!
  • 131 1(Zarándokének – Dávidtól.) Uram, nem dölyfös a szívem, szemem nem tekintget gőgösen. Nem keresek nagy dolgokat, amelyek meghaladják erőm.
  • 138 1(Dávidtól.) Szívem mélyéből áldalak, Uram, mert meghallgattad ajkam könyörgését. Az angyalok színe előtt énekelek neked,
  • 139 23Vizsgálj meg, Uram, vizsgáld meg szívemet, tégy próbát és ismerd meg gondolataimat!
  • 140 3Azoktól, akik szívükben gazságot forralnak, egész nap viszályt támasztanak.
  • 141 4Ne engedd, hogy szívem a rosszra hajoljon, és aljas gonoszságot kövessek el! A gonosztevőknek dús ételéből enni nem akarok.
  • 145 18Közel az Úr mindenkihez, aki hozzá kiált, mindenkihez, aki tiszta szívből hívja.
  • 147 3Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Prédikátor könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 7 3Jobb a szomorúság, mint a nevetés, ha komoly az arc, rendben a szív. 4A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában. 7Mert a nevetés bolonddá teszi a bölcset, és az öröm megrontja a szívet. 26S úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek. Aki Istennek tetszik, az megmenekül tőle, de a bűnöst megfogja.
  • 2 10A szememnek megadtam mindent, amit csak megkívánt, semmiféle gyönyört nem vontam meg szívemtől. Igen, szívem örömet merített minden fáradozásomból, és ez volt a jutalmam minden fáradozásomért. 3Elhatároztam, hogy testemet átengedem a mámornak, de szívemet azért megtartom a bölcsességnek; átadom magamat az esztelenségnek, míg nem látom, mi válik javára az emberek fiainak, s mit csinálnak életük folyamán az ég alatt. 20Odáig jutottam, hogy szívemet átengedtem a kétségbeesésnek amiatt a fáradozás miatt, amit magamra vállaltam a nap alatt. 23Valóban: minden napja csupa szenvedés és minden tevékenység csupa bosszúság. Szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Ez is hiábavalóság!
  • 5 1Ne szóljon elhamarkodottan a szád, és a szíved ne siessen a szóval Isten előtt; mert Isten a mennyben van, te meg a földön. Ezért légy kevés beszédű! 19Mert az ilyen nem sokat törődik élete napjaival, mivel Isten örömmel tölti el szívét.
  • 6 2Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik neki abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság és szörnyű gyötrelem!
  • 9 3Az a baj abban, ami a nap alatt történik, hogy mindenkire egy és ugyanaz a sors vár, s hogy az ember szíve tele van gonoszsággal, és esztelenségeket eszel ki az ember – míg él, az élők számára, aztán a holtak számára.
  • 11 9Örülj, ifjú ember, ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed! De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von. 10Vesd ki a szívedből a haragot, és tartsd távol testedtől a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló.
Sirák fia könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 3 26Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben, aki azt szereti. 27A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bűnös ember bűnökre bűnt halmoz. 29A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a rá hallgató fül.
  • 11 30Mint a kosárba zárt fogoly a gőgös szív, kémhez hasonlít, aki gyenge pontot keres.
  • 22 16Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív, sohasem csügged el. 17A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat. 18A falon csupaszon heverő kavicsok nem tudnak, ha szél van, megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának töprengése nyomja. 19Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az fájdalmat okoz.
  • 30 25Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik. 7Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra. 12Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen. 16Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs szívnél. 22Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. 23Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat.
  • 36 19Ínyünk megvizsgálja, ízlik-e a falat, így az értő szív is a hazug szavakat. 20Az alattomos szív búbánat forrása, de az ügyes ember visszafizet neki.
  • 37 17Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: 12Keresd fel gyakran az istenfélő embert, akiről tudod, hogy megtartja a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz, fáradozik érted. 11a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között keress tanácsadót.
  • 12 16Szájával barátod (minden) ellenséged, de szívében arra tör, hogy verembe lökjön. Mind a két szemével sír az ellenséged, de véredet szívja, amíg módjában van.
  • 21 26A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. 6Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. 14A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. 17Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja.
  • 1 12Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet. 15Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. 28Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne járulj eléje. 30Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele.
  • 2 2Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne kapkodj el semmit. 13Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat. 17Akik az Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák magukat igaz alázattal.
  • 4 3A szerencsétlenhez ne légy kemény szívű, ne hagyd epekedni adományod után. 8Figyelj oda a szegény szavára s viszonozd szívesen köszönését.
  • 5 2Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, szívednek ösztönös vágyait ne kövesd.
  • 6 26Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az útjain. 34Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. 35Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. 37Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen. Akkor megvigasztalja majd a szíved, s megadja neked a kívánt bölcsességet.
  • 7 26Ha szíved szerint való, tartsd meg feleséged, de ha nem szereted, akkor ne bízzál benne. 27Szívedből, lelkedből tiszteld az apádat, s anyád fájdalmát soha el ne feledd. 29Féld az Urat szíved mélyéből, és a papjait tartsd tiszteletben.
  • 8 2Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította.
  • 9 1Ne féltékenykedj szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen. 9Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe.
  • 10 12Gőgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtőtől elfordítja szívét.
  • 13 5Hogyha van valamid, (szívesen) él veled, de ha elszegényít, az cseppet sem fáj neki. 26Boldog szívre sugárzó arc mutat, szállóigét nehéz kigondolni.
  • 14 2Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem süllyed reménytelenségbe.
  • 16 10Ugyanígy a hatszázezer gyalogosnak sem, akit elpusztított szíve keménysége.
  • 17 6Ő alkotta száját, nyelvét, szemét, fülét, s hogy gondolkodjék, szívet adott neki. 8Saját maga szemét helyezte szívükbe, hogy feltárja nekik művei nagyságát.
  • 19 12Mint a nyílvessző, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a balga szívében.
  • 23 2Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítő botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bűneim büntetlen?
  • 25 1Három dolog van, amit szeret a szívem. Isten s ember előtt kedves mind a három: A testvérek közt az egység, a baráti szeretet, feleség és férj, akik jól megértik egymást. 13Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. 23Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá.
  • 26 4Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán. 6Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak valóságos csapás.
  • 31 28A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák.
  • 32 14Aki féli az Urat, azt eligazítja, szívesen fogadja, aki hozzá fordul.
  • 33 4Készülj beszédedre: szívesen hallgatnak; foglald össze a tant, azután adj választ.
  • 34 17Öröm a szívnek, fényesség a szemnek, egészséget, életet és áldást ad.
  • 35 16Aki szívből szolgálja, azt az Úr elfogadja, s az imádsága a felhőkig hatol fel.
  • 38 10Menekülj a bűntől, s legyen tiszta a kezed, tisztítsd meg a szíved minden gonoszságtól. 20Ne engedd át szíved a szomorúságnak, utasítsd el, s gondolj a saját végedre.
  • 39 5De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng. 35Most hát ujjongjatok egész szívetekből, és magasztaljátok fennen az Úr nevét!
  • 40 2Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó várása, 20A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább. 26A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni.
  • 42 18A tenger mélyét és a szívet egyaránt átkutatja, ismeri minden számvetésük. A Magasságbeli ismer mindeneket, s világosan látja az idők jeleit.
  • 43 18Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig gyönyörködteti a szívet.
  • 45 26Adjon Isten békességet a szívetekbe, hogy igazságosan ítélkezzetek népe fölött, az ősök erényei el ne enyésszenek, és szálljon át utódaikra hírnevük!
  • 46 11Azután a bírák, mindegyik név szerint, mind, akinek a szíve nem lett hűtlen, és aki Istennek nem fordított hátat: legyen áldott az emlékük!
  • 47 8Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti Teremtőjét.
  • 48 10Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. 19Ekkor megremegett a szívük és a kezük, és úgy vonaglottak, mint a vajúdó asszony.
  • 49 3Szíve minden vágya Istenre irányult, s a bűn napjaiban megmaradt jámbornak.
  • 50 23Ajándékozzon meg vidám szívvel minket, adjon békességet napjainkban, (egész) Izraelnek örök időkön át. 27Tudománnyal s okossággal teli tanítást írtam le ebben a könyvben: Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálemből, akinek szívéből áradt a bölcsesség, mint a záporeső. 28Boldog ember, aki e dolgokhoz fordul, aki a szívébe zárja őket, az bölcs lesz.
  • 51 15Virágkorában a szívem örömét lelte benne, amikor olyan volt, mint színesedő szőlő. A lábam egyenes úton járt, s ifjúkorom óta nyomon követtem. 19Keményen küszködött érte a szívem, s azon voltam, hogy tartsam a törvényt. Magasba emeltem kezemet és tudatlanságom miatt panaszkodtam. 20Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A szívemet kezdettől felé fordítottam, így nem leszek én sem soha elhagyatott. 29Örüljön szívetek az Úr irgalmának, az ő dicséretét sose szégyelljétek.
Izajás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 5Még hol verjelek meg benneteket, amiért hűtlenségre hűtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erőtlen. 14Újholdjaitokat és zarándoklataitokat egész szívemből gyűlölöm, terhemre lettek. Már belefáradtam, hogy elviseljem őket.
  • 13 7Akkor majd elernyed minden kéz, s elcsügged mind az emberi szív.
  • 6 10Tedd érzéketlenné e nép szívét, süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy ne lásson a szemével, ne halljon a fülével és ne értsen a szívével, s így ne térjen meg és ne gyógyuljon meg.”
  • 7 2Hírül vitték ezt Dávid házának s jelentették: „Arám már Efraimban táborozik.” Erre úgy megremegett a király szíve és népének a szíve, mint ahogy megremegnek az erdő fái a széltől. 4És ezt mondd majd neki: Vigyázz, őrizd meg nyugalmadat és ne félj! Ne remegjen a szíved ennek a két fadarabnak füstölgő zsarátnokától,
  • 15 5Moáb szíve felsikolt, s a menekültek Coárig, Eglát-Selisijjáig jutnak. Igen, sírva mennek fölfelé Luit magaslatán. És Horonaim útján szívet tépő zokogással sírnak.
  • 57 15Mert ezt mondja a Fölséges és Magasztos, aki az örökkévalóságban lakik, és akinek Szent a neve: „Én a magasságban, a szent helyen lakom, de a megtört és alázatos szívűekkel is ott vagyok, hogy új életet adjak az alázatos lelkeknek, és új életre keltsem a megtört szíveket. 1Az igazak meg elvesznek, s nem veszi szívére senki. Eltűnnek a jámborok is, senki sem figyel föl rá. Igen, a gonoszság miatt elvétetik az igaz,
  • 65 14Igen, szolgáim énekelni fognak szívük örömében, ti meg ordítani szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgattok.
  • 8 16Megőrzöm ezt a tanúbizonyságot, tanítványaim szívében lepecsételem ezt a kinyilatkoztatást.
  • 9 8Az egész nép megérti, Efraim és Szamária lakói. Gőgjükben és szívük kevélységében így beszéltek:
  • 10 7De hát ő nem így vélekedik, a szíve másképpen gondolkodik: Mert csak az eltipráson jár az esze, és azon, hogy sok népet kiirtson. 12De ha az Úr mindent végbevisz a Sion hegyén és Jeruzsálemben, akkor megbünteti Asszíria királya szívének kevély szándékát, és nagyralátó szemének gőgjét.
  • 16 11Ezért zokog a bensőm Moábért, mint a hárfa húrja, és a szívem Kir-Hareszetért.
  • 19 1Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen: Lám, az Úr gyors felhőn szállva Egyiptomba érkezik. Egyiptom bálványai megremegnek színe előtt, és az egyiptomiaknak megolvad a szívük keblükben. 10A takácsok tönkremennek, s a napszámosok szívét gond emészti.
  • 21 4Reszket a szívem, iszonyat fog el; s még az alkony órája is, amely oly kedves nekem, rettegéssel tölt el.
  • 24 7Gyászol majd a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind a vidám szívűek.
  • 26 3amelynek szíve állhatatos és megőrzi a békét, mert benned van bizalma. 9Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensőmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot.
  • 29 13Ezt mondja az Úr: Ez a nép csak a szájával közeledik hozzám, és csak az ajkával dicsőít, a szíve azonban távol van tőlem, úgyhogy istenfélelmük csak emberi parancs követése, amit betanultak,
  • 30 31Zengő éneketek olyan lesz akkor, mint az ünnepi éjszakán felhangzó ének, amikor a szívek örömtől áradnak. És mint a zarándokok éneke, akik fuvolaszó kíséretében fölmennek az Úr hegyére, Izrael sziklájához.
  • 32 4Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetően beszél. 6Mert a balga balgaságot beszél, és szíve gonoszságot forral, hogy istentelenséget vigyen végbe, és álnokul az Úr ellen szóljon; hogy éhen hagyja az éhezőket, és megtagadja az italt a szomjazóktól.
  • 33 18Szíved visszaemlékezik elmúlt félelmeire: Hol van már, aki számolt, hol van, aki mérlegelt, és hol van, aki megszámolta a tornyokat?
  • 35 4Mondjátok a csüggedt szívűeknek: „Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön Istenetek, eljön, hogy bosszút álljon és megfizessen. Maga az Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek.”
  • 38 3„Emlékezz, Uram, hogy hűségesen és egész szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, ami kedves neked.” Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija. 16Uram, érted él a szívem, és a lelkem is csak érted él. Meggyógyítottál és hagyod, hogy éljek,
  • 40 2„Szóljatok Jeruzsálem szívéhez és kiáltsátok oda neki: Véget ért szolgaságának ideje, bocsánatot nyert a gonoszsága, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden bűnéért.”
  • 42 25Ezért szabadította rá ádáz haragját és a háború borzalmait. Lángba borította, de hát nem vette szívére, felgyújtotta, de hát nem tért észre.
  • 44 18Az ilyenek bizony nem tudnak és nem értenek semmit. Szemük zárva van, hogy ne lássanak, a szívük meg csupa értetlenség. 20Aki a hamuban leli kedvét, azt álnok szíve vezette félre, de nem menti meg az életét, mert nem mondja: „Nem valami hamisság az, amit a jobbomban tartok?”
  • 46 8Gondoljatok erre és szégyenkezzetek, vegyétek szívetekre, ti pártütők! 12Hallgassatok hát ide, ti csüggedt szívűek, akik úgy érzitek: messze van még a győzelem.
  • 47 7és azt gondoltad: „Örökre úrnő leszek.” Soha nem hánytad-vetetted meg szívedben, és nem gondoltad meg, hogy mi lesz ennek a vége. 8Hallgass hát ide, te könnyűvérű, aki oly biztonságban élsz és azt mondod szívedben: „Én vagyok, és rajtam kívül nincsen más, én nem leszek soha özvegy, és a gyermektelenséget nem ismerem.”
  • 48 1Halljátok, Jákob háza, mind, akik Izrael nevét viselitek, és Júda magvából származtok! Ti, akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, csakhogy nem hűséges szívvel és nem őszintén,
  • 51 7Hallgassatok rám, akik ismeritek az igazságot, népem, ki szívében viseli tanításom. Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, és ne essetek kétségbe szidalmaik miatt.
  • 59 13Hűtlenek vagyunk, megtagadtuk az Urat; elfordultunk a mi Istenünktől. Árulásról és lázongásról beszéltünk, hazug szavak keltek a szívünkből.
  • 60 5Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul. Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. 16A nemzetek tejét szívod majd, és a királyok gazdagsága táplál. Így megtudod, hogy én, az Úr vagyok a te szabadítód; hogy Jákob Erőse a te Megváltód.
  • 61 1Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak.
  • 63 4Mert a bosszú napja volt a szívemben, s elérkezett megtorlásom esztendeje. 15Tekints le az égből, és figyelj ránk szent és dicsőséges lakóhelyedről! Hol van féltő szereteted és hatalmad, hol szívednek irgalmassága? Ne tartsd vissza tőlünk könyörületed, 17Miért hagytad Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük a szívünk, ahelyett, hogy félve tiszteltünk volna? Fordulj felénk újra, a te szolgáidért, örökrészed törzseiért.
  • 66 2Hiszen mindezt az én kezem alkotta, így mind az enyém! – mondja az Úr. Tekintetem azokon pihen, akik alázatosak és megtört szívűek, és akik remegve félik a szavam. 14Ennek láttán örülni fog szívetek; csontjaitok, mint a fű, sarjadoznak. Szolgáinak az Úr megmutatja kezét, ám ellenségeire haragja vár.
Jeremiás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 17 9Csalárdabb az emberi szív mindennél, és tele van gonoszsággal. Ki lát bele titkos rejtekeibe? 1Júda vétke vastollal van felírva, hegyes gyémánttal rávésve szívük táblájára és oltáraik szarvaira, 5Ezt mondja az Úr: Átkozott az az ember, aki emberben bízik, aki halandóra támaszkodik, és szíve elfordul az Úrtól. 10Én, az Úr, aki a szíveket vizsgálom, és próbának vetem alá a veséket, hogy megfizessek kinek-kinek életmódja és tetteinek gyümölcse szerint.
  • 4 19Jaj, a szívem! Ó, de fáj a szívem! Csupa gyötrelem a lelkem! Háborog a szívem, nem hallgathatok, mert a kürt szavát hallom, a harci riadót. 14Tisztítsd meg szíved a gonoszságtól, Jeruzsálem, hogy megszabadulj! Meddig adsz még helyet szívedben gonosz gondolataidnak? 4Metéljétek körül magatokat az Úrnak és távolítsátok el szívetek előbőrét, [ti, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói]! Nehogy kitörjön haragom, mint a tűz és olthatatlanul fellobbanjon gonosz tetteitek miatt. 9Ezt mondja az Úr: Azon a napon elcsügged majd a király szíve, és elhagyja a fejedelmeket a bátorságuk. A papok megdöbbennek, és a próféták megremegnek. 18Utaid s a tetteid okozták ezt neked. A gonoszságod miatt történt ez veled! Ó, milyen keserves! Kínja egészen a szívedig hatolt.
  • 24 7És szívet adok nekik, hogy elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek, mert teljes szívükből hozzám térnek.
  • 48 36Ezért sír fel a szívem Moábért, mint a síp; felzokog a szívem Kir-Heresz férfiaiért, akár a síp, mert minden összegyűjtött vagyonuk veszendőbe megy. 41A városokat beveszik, és elfoglalják az erődöket. És Moáb harcosainak szíve hasonló lesz azon a napon a vajúdó asszony szívéhez. 29Hallottunk Moáb gőgjéről, rettenetes kevélységéről. Micsoda felfuvalkodás! Micsoda gőg és kérkedés! Mennyire elbizakodott a szíve!
  • 49 22Lám, aki fölemelkedik és száll, mint a sas, aki Boszra fölött suhogtatja szárnyait! És Edom harcosainak szíve azon a napon hasonló lesz a vajúdó asszony szívéhez. 16Fölfuvalkodottságod csalt meg téged, a te elbizakodott szíved. Ez vitt romlásba téged. Bár a sziklahasadékokban lakol, és elfoglaltad a dombok tetejét, ha olyan magasra rakod is fészkedet, mint a sas, onnan is lerántalak – mondja az Úr. 23Damaszkusz ellen: Kétségbe van esve Hamat, s vele együtt Arpád, mert igen rossz hírt hallottak. Szívük remeg a félelemtől, s nem tud megnyugodni.
  • 3 10De ami mindennél rosszabb: hitszegő nővére, Júda sem tért vissza hozzám őszinte szívvel, csak képmutató módon – mondja az Úr. 15És szívem szerinti pásztorokat adok majd nektek, akik tudással és bölcsességgel legeltetnek titeket. 17Ha majd eljön az az idő, Jeruzsálemet így fogják nevezni: „Az Úr királyi széke.” Odagyűlnek mind a nemzetek az Úr nevében, és nem követik többé elvetemült szívük gonoszságát.
  • 5 23Ennek a népnek lázadó és dacos a szíve; hűtlenné váltak, csak ez telt ki tőlük. 24Még csak azt sem mondták szívükben: „Féljük az Urat, a mi Istenünket, aki megadja nekünk a korai és kései esőt a maga idejében, és biztosítja az aratáshoz az arra rendelt heteket.”
  • 7 24De nem fogadtak szót, és nem figyeltek rám, hanem saját gonosz szívük szándékait követték; a hátukat fordították felém, nem az arcukat.
  • 8 19A próféta panasza éhínség idején Fájdalom vesz rajtam erőt, s szívem kesereg bensőmben,
  • 9 7A nyelvük halálos nyílhoz hasonló, csupa hazugság ajkuk minden szava. „Békesség” – mondogatják egymásnak, de a szívében cselt vet az egyik a másiknak. 13Inkább szívük gonosz szándékát követték és a Baálok nyomába szegődtek, ahogy őseiktől tanulták. 25Egyiptomot, Júdát, Edomot, Ammon fiait, Moábot és a pusztában lakó nyírott fejűeket, mind. Mert ezek a népek és Izrael egész háza a szívükben körülmetéletlenek.
  • 11 8De ők nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sőt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, amelyeket mind azért rendeltem, hogy megtartsák, de ők nem tartották meg. 20De te, Seregek Ura, igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy. Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet.
  • 12 2Elülteted őket, s ők gyökeret vernek, felnőnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktől. 3Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki őket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg őket az öldöklés napjára!
  • 13 10Ez a gonosz nép, amely nem akar szavamra hallgatni, hanem saját szívének gonoszságát követve idegen isteneknek szegődik nyomába, hogy szolgáljon nekik és imádja őket, olyan lesz, mint ez az öv: teljesen hasznavehetetlen. 22Lehet, hogy azt kérded szívedben: „De miért is történt ez velem?” Mérhetetlen gonoszságod miatt húzták le rólad a ruhát, azért bántalmaztak.
  • 15 1Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Űzd el őket színem elől, el velük! 16Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem őket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene!
  • 16 12Ti pedig még atyáitoknál is nagyobb gonoszságot műveltetek. Hiszen mindegyiketek megátalkodott, gonosz szíve szándékát követi, és nem hallgat rám.
  • 18 12Csakhogy ők ezt felelik: „Mi haszna itt a beszédnek? Inkább azt tesszük, ami jólesik nekünk; mindegyikünk úgy viselkedik, ahogy gonosz szíve sugallja neki.”
  • 20 9Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni. 12Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet.
  • 22 17Ám a te szemed és a te szíved csak arra ügyel, hogy a magad hasznát hajszold, hogy ártatlan vért onts, meg az erőszakra és az elnyomásra.
  • 23 9A prófétákról: A szívem megszakad bensőmben, minden csontom remeg. Olyan vagyok, mint a részeg, mint a bortól mámoros ember, az Úr miatt és szent szavai miatt: 17Akik elvetik az Úr szavát, azoknak ezt mondják: „Békétek lesz.” És azoknak, akik szívük gonoszsága szerint járnak: „Semmi baj nem érhet titeket.” 20Az Úr haragja nem fordul vissza, míg meg nem valósítja, s be nem teljesíti szívének szándékát. Majd az idők végén értitek ezt meg világosan.
  • 29 13Ha kerestek, megtaláltok, föltéve, hogy szívetek mélyéből kerestek.
  • 30 24Az Úr fölgerjedt haragja nem csillapul le, míg csak végbe nem viszi és meg nem valósítja szívének szándékait; az idők végén értitek ezt meg.
  • 31 20De hát nem oly kedves fiam nekem Efraim és nem oly dédelgetett gyermekem, hogy minden megfenyítése után meg ne kellene róla emlékeznem? Szívemnek meg kell indulnia, meg kell könyörülnöm rajtuk – mondja az Úr. 33Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok – mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek.
  • 32 39Más szívet adok nekik és más viselkedést, hogy minden időben féljenek engem, és így jó dolguk legyen, nekik és gyermekeiknek is. 40Örök szövetséget kötök velük és nem szűnök meg jót tenni velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy többé ne forduljanak el tőlem. 41Örömömet találom majd abban, ha jót tehetek velük, meggyökereztetem őket szilárdan ezen a földön, hűségesen, szívem és lelkem mélyéből.
  • 44 21„Hát nem ez az illatáldozat az, amelyet Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin bemutattatok, ti és atyáitok, királyaitok és főembereitek és a föld népe is; hát nem erre emlékezett most az Úr, és nem ezt vette a szívére?
  • 51 46De azért ne remegjen félelemtől a szívetek! És ne ijedjetek meg az országban kószáló hírektől, mert az egyik évben ilyen hír kel szárnyra, a másikban meg amolyan; az erőszak jut uralomra a földön és az egyik zsarnok kiirtja a másikat.
Báruk könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 3 1Mindenható Urunk, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád! 7Te oltottad szívünkbe félelmedet, hogy segítségül hívjuk a nevedet. Dicsőítünk téged számkivetésünkben, hiszen eltávolítottuk szívünkből atyáink minden gonoszságát, amellyel vétkeztek színed előtt.
  • 1 22hanem mindenki saját szívének gonosz hajlamát követte, és idegen isteneknek szolgáltunk, s azt tettük, ami nem tetszett az Úrnak, a mi Istenünknek.
  • 2 8Nem könyörögtünk az Úr színe előtt, hogy fordítson el bennünket, mindnyájunkat szívünk gonosz kívánságaitól, 30Tudom jól, hogy nem fognak rám hallgatni, mivel keménynyakú nép ez, de száműzetésük földjén majd szívükre veszik, és 31felismerik, hogy én, az Úr, az Istenük vagyok. Akkor majd fogékony szívet és fület adok nekik.
Ezekiel könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 21 12Ha megkérdezik tőled: „Miért sóhajtozol?” – akkor ezt feleld: „Egy hír miatt, amely ha ideér, minden szív elalél, minden kéz elerőtlenedik, minden lélek elcsügged, s minden térd szétfolyik, mint a víz. Igen, ez mind elérkezik és valóra válik – mondja az Úr, az Isten.” 11Te meg, emberfia, sóhajts megtört szívvel! Sóhajts keserűséggel telve a szemük láttára! 20Remegtesse meg a szívet és szedjen tömérdek áldozatot! Minden kapuba kardot tettem, hogy villámokat szórjon és éles legyen az öldöklésre.
  • 11 19Akkor egyetlen szívet adok nekik és új lelket: kitépem testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik, 5Leszállt rám az Úr lelke, és így szólt hozzám: „Beszélj! Ezt mondja az Úr: Így beszéltek Izrael háza, s jól tudom, mi van a szívetekben. 21De akiknek a szívük bálványaikhoz és szégyenletes tetteikhez tapad, azoktól számon kérem útjaikat – mondja az Úr, az Isten.”
  • 28 2Emberfia, mondd meg Tírusz fejedelmének: Ezt mondja az Úr, az Isten: Szíved felfuvalkodott, s azt mondtad: „Isten vagyok, és az Isten trónján ülök a tenger közepén.” Noha ember vagy, nem Isten, szívedet mégis Isten szívéhez tetted hasonlóvá. 6Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel szívedet Isten szívéhez tetted hasonlóvá, 5Milyen ügyesen tudsz kereskedni! Megsokszoroztad vagyonodat, de szíved felfuvalkodott bensődben gazdagságod miatt. 8Letaszítanak a gödörbe, és erőszakos halállal halsz meg a tenger szívében. 17Szépséged miatt szíved felfuvalkodott. Ékességeddel tönkretetted bölcsességedet. A földre vetettelek, a királyok szeme elé tettelek látványosságul.
  • 36 26Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. 5Ezt mondja az Úr, az Isten: Valóban, izzó féltékenységemben a többi népek és egész Edom ellen beszéltem, mivel elfoglalták országomat; káröröm volt a szívükben és megvetés a lelkükben, amiért elpusztították és kifosztották.
  • 2 4Fiaiknak kemény a fejük és megátalkodott a szívük. Hozzájuk küldelek, hogy mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten.
  • 3 7de Izrael háza nem akar majd meghallgatni, mert engem sem akarnak meghallgatni. Mert Izrael egész házának kemény a feje és megátalkodott a szíve. 10Aztán ezt mondta nekem: „Emberfia, azokat a szavakat, amelyeket hozzád intézek, őrizd meg szívedben, hallgasd meg füleddel,
  • 6 9Akik megmaradnak, megemlékeznek majd rólam a népek között, amelyek közé fogolyként elhurcolják őket, amikor majd összetöröm parázna szívüket, amellyel elpártoltak tőlem, és szemüket, amellyel házasságot törve bálványaikra tapadtak. Saját magukat utálják majd meg azért a gonoszságért, amit szégyenletes tetteikkel véghezvittek.
  • 13 22Mert a hazugságokkal meggyötörtétek az igaz szívét, amikor én nem gyötröm meg, és megerősítettétek a gonoszt, nehogy letérjen gonosz útjáról és életben maradjon.
  • 14 3Emberfia, ezeknek az embereknek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodnak ahhoz, ami bűnbe viszi őket. Hagyjam hát, hogy megkérdezzenek? 4Ezért szólj hozzájuk, és mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten: Izrael házából mindenkinek, akinek a szíve bálványokhoz tapad, s aki ahhoz ragaszkodik, ami bűnbe viszi, de azért mégis a prófétához fordul, annak én, az Úr felelek, tömérdek bálványa ellenére, 5hogy így megragadjam Izrael szívét, azokét mind, akik bálványaik miatt eltávolodtak tőlem. 7Mert Izrael házából mindenkinek s minden Izraelben lakó idegennek, aki eltávolodott tőlem, akinek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodik ahhoz, ami bűnbe vitte, de azért mégis a prófétához fordul, hogy megkérdezzen, annak én, az Úr, magam felelek.
  • 16 30Milyen epekedő volt a szíved – mondja az Úr, az Isten –, amikor ezeket a tetteket elkövetted, akárcsak egy szemtelen ringyó.
  • 18 31Vessetek el magatoktól minden bűnt, amit ellenem elkövettetek, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket! Miért is halnátok meg, Izrael háza?
  • 20 16Elvetették parancsaimat, nem igazodtak törvényeimhez, megszegték szombatjaimat, mert szívük bálványaikon csüggött. 40Mert szent hegyemen, Izrael magas hegyén – mondja az Úr, az Isten –, ott szolgáljon nekem Izrael egész háza, mindenki, aki csak abban az országban él. Ott majd szívesen veszem és elfogadom ajándékaitokat, legjava adományotokat és mind, amit csak nekem szenteltek.
  • 22 14Képes lesz a szíved, hogy ellenálljon, erős lesz a kezed azon a napon, amelyet rád hozok? Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem.
  • 25 6Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel tapsoltál a kezeddel, dobbantottál a lábaddal és teljes szívedből örültél Izrael földjének bukásán,
  • 27 4A tenger szívében van birodalmad. Építőid csodálatosan szépre alkottak. 25Így gazdag lettél és dicsőséges a tenger szívében.
  • 32 9Számos nép szívét megszomorítom, amikor foglyaidat a népek közé viszem, olyan országba, amelyeket nem ismersz.
  • 33 31S el is mennek seregestül, népem köréd telepszik, hallgatják szavaidat, de nem igazodnak hozzájuk, mert hazugságra jár a szájuk és haszonleső a szívük.
  • 38 10Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon majd gondolatok ébrednek szívedben és gonosz tervet agyalsz ki.
  • 44 7Körülmetéletlen szívű és testű embereket vittetek be, úgyhogy szentélyemben voltak és meggyalázták templomomat, amikor ti bemutattátok nekem a kenyeret, a hájat és a vért, s így megszegtétek szövetségemet iszonyatos tetteitekkel. 9Azért ezt mondja az Úr, az Isten: semmiféle idegen, körülmetéletlen szívű és testű nem léphet be szentélyembe, senki azok közül az idegenek közül, akik Izrael fiai között élnek.
Náhum könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 11Lopás, rablás, fosztogatás! Kihagy a szív, a térdek remegnek, rémület vesz erőt a veséken, színét veszti minden arc.
Máté evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)
  • 12 34Viperák fajzata! Hogy beszélhetnétek jót, mikor gonoszak vagytok? A száj ugyanis a szív bőségéből szól. 40Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében.
  • 13 15Megkérgesedett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket. 19Aki hallgatja az országról szóló tanítást, de nem érti meg, ahhoz eljön a gonosz és elrabolja, amit a szívébe vetettek. Ez az, ami az útszélre esett. 20A köves talajba hullott ellenben az, aki meghallgatja a tanítást és szívesen be is fogadja, 23Végül a jó földbe hullott az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, s jó termést is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.”
  • 5 8Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. 28Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele.
  • 6 21Ahol a kincsed, ott a szíved is.
  • 9 36Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült.
  • 11 29Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.
  • 14 14Amikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, s meggyógyította betegeiket.
  • 15 8Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. 18Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívből származik, s ez az, ami beszennyezi az embert. 19A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás.
  • 18 21A szívtelen szolgáról szóló példabeszéd. 35Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának.”
  • 19 8„Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket – felelte –, de kezdetben nem így volt.
  • 22 37Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
  • 23 6Szívesen elfoglalják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket,
Apostolok Cselekedetei (Szent István Társulati Biblia)
  • 4 32A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. 24Ennek hallatára egy szívvel-lélekkel Istenhez emelték szavukat: „Uram, te alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.
  • 2 46Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. 26Örül hát szívem és nyelvem énekel, sőt testem is reményben nyugszik el. 37E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: „Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?”
  • 28 27mert megkérgesedett ennek a népnek a szíve. Fülükre nagyot hallanak, szemüket behunyják, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel, és megtérjenek, hogy meggyógyítsam őket.
  • 1 14Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt. 24Majd imádkoztak: „Uram, ki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod,
  • 5 3Péter azonban így szólt hozzá: „Ananiás, hogy csábíthatta el szívedet a sátán, hogy be akard csapni a Szentlelket, és a föld árának egy részét félretedd?”
  • 7 39Ám atyáink nem akartak neki engedelmeskedni, visszautasították, és szívük mélyén visszavágytak Egyiptomba. 51Ti vastagnyakúak, ti körülmetéletlen szívűek és fülűek, mindig ellenálltatok a Szentléleknek, s mint atyáitok, olyanok vagytok ti is.
  • 8 21Semmi részed benne és semmi közöd hozzá, mert szíved nem tiszta az Isten előtt. 22Térj meg hát gonoszságodból, és kérd az Istent, hogy bocsássa meg szíved szándékát!
  • 10 33Rögtön érted küldtem, s te voltál szíves eljönni. Most tehát mindnyájan itt állunk az Isten színe előtt, hogy meghallgassuk, amire neked az Isten megbízást adott.”
  • 11 23Amikor megérkezett és látta az Isten kegyelmét, boldog volt és mindenkit buzdított, hogy ragaszkodjék az Úrhoz szíve mélyéből.
  • 13 22Elvetése után Dávidot támasztotta nekik királyul, akiről így nyilatkozott: Rátaláltam Dávidra, Izáj fiára, a szívem szerinti férfira, aki majd teljesíti minden akaratomat.
  • 14 17De azért nem maradt bizonyíték nélkül, mert jót tett, adott nektek esőt és gyümölcsöt érlelő nyarat, ételt és a szívetekbe örömet.”
  • 15 4Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, szívesen fogadta őket az egyház: az apostolok és a presbiterek. Beszámoltak róla, mi mindent tett közreműködésükkel az Isten. 8S maga az Isten, aki ismeri a szívet, tanúsította, hogy nekik is megadta a Szentlelket, éppúgy, mint nekünk. 9Nem tett különbséget köztünk és köztük, amikor a hittel megtisztította a szívüket.
  • 16 14Volt a hallgatóságban egy Tiatíra városából való, Lídia nevű, istenfélő bíborárus asszony. Ennek megnyitotta szívét az Úr, hogy hallgasson Pál szavaira.
  • 18 27Mivel Achájába szándékozott utazni, a testvérek biztatták, és írtak a tanítványoknak is, hogy fogadják szívesen. Megérkezve a neki adott kegyelem révén nagy szolgálatot tett a hívőknek,
  • 21 13De Pál így válaszolt: „Miért sírtok és miért okoztok szomorúságot szívemnek? Készen vagyok rá, hogy Jeruzsálemben nemcsak a bilincseket, hanem a halált is elszenvedjem Urunk, Jézus ügyéért.”
Korintusiaknak írt I. levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 9Így érvényes az Írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.
  • 4 5Ne ítélkezzetek hát időnap előtt, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és földeríti a szívek szándékait. Akkor majd mindenki megkapja az elismerést az Istentől.
  • 7 13S ha valamelyik asszonynak hitetlen férje van, és az szívesen marad vele, ne hagyja el férjét.
Korintusiaknak írt II. levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 3 3mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira. 2Ti vagytok a mi ajánlólevelünk, a szívünkbe írva. Olvassa és megérti minden ember, 15Igen, mind a mai napig fátyol borítja szívüket, amikor Mózest olvassák,
  • 2 4Szorongó szívvel, nagy aggodalmak és sűrű könnyek között írtam, nem azért, hogy szomorúságot okozzak nektek, hanem hogy lássátok, irántatok való szeretetem mennyire szívből jön.
  • 1 22Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.
  • 4 6Isten ugyanis, aki azt mondta: „A sötétségből támadjon világosság”, a mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsőségének ismerete (Jézus) Krisztus arcán felragyogjon nekünk.
  • 6 11Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk, korintusiak. 12Nem mi zárkóztunk el előletek, hanem ti nem nyitottátok ki a szíveteket. 13Mint gyermekeimhez szólok: ti is tegyetek úgy, mint én, tárjátok ki ti is a szíveteket!
  • 7 3Nem szemrehányásképpen említem, hiszen előrebocsátottam, hogy szívembe vagytok zárva, együtt élünk-halunk. 4Nagyon bízom bennetek és szívesen dicsekszem veletek. Vigasztalás tölt el, és minden bajom közepette túlárad bennem az öröm. 15Ő pedig még jobb szívvel van irántatok, mert emlékszik mindnyájatok engedelmes lelkületére, hogy milyen félve-rettegve fogadtátok.
  • 8 16Hála legyen Istennek, aki Titusz szívét hasonló buzgóságra hangolta irántatok!
  • 9 2Hiszen ismerem készséges szíveteket, és dicsérlek is benneteket a macedónoknak. Tavaly óta Achája is készen áll rá, és buzgóságotok sokakat föllelkesített.
  • 11 4Ha ugyanis valaki jönne és más Jézust hirdetne, mint akit mi hirdettünk, vagy más lelket kapnátok, mint amit elnyertetek, vagy más evangéliumot, mint amit elfogadtatok, szívesen vennétek.
  • 12 9„Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém.
Zsidóknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 4 12Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit. 7Azért ismét kijelölt egy napot, egy „má”-t. Dávid által mondatja annyi idő után, amit már előbb idéztünk: Ma, amikor majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket.
  • 10 22Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le. 16Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után kötök velük – mondja az Úr. – Törvényemet szívükbe adom és elméjükbe írom,
  • 3 8ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor, a kísértés napján a pusztában tettétek. 10negyven évig, amiket tettem. E néptől viszolyogtam és azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek, utaimat nem ismerték meg. 12Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek. Senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől, 15Azt mondja ugyanis: Ha ma majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor tettétek.
  • 8 10Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után Izrael házával kötök majd – mondja az Úr. Elméjükbe vésem és szívükbe írom törvényemet. Istenük leszek és ők a népem lesznek.
  • 11 31A bűnös életű Rácháb is a hite folytán nem veszett oda a hitetlenekkel együtt, mert jó szívvel befogadta a hírszerzőket.
  • 13 9Ne hagyjátok, hogy különféle megtévesztő tanítások félrevezessenek benneteket. Mert jó, ha az ember kegyelemmel erősíti a szívét, ahelyett, hogy (áldozati) ételekkel erősítené, amelyek azoknak sem használtak, akik éltek velük.
Királyok I. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 11 4Történt, hogy amikor Salamon megöregedett, szívét asszonyai más istenekhez fordították, szíve nem volt többé mindenestül az Úré, az ő Istenéé, mint atyjának, Dávidnak a szíve. 2tehát pogány népből valókat is, akikről az Úr azt mondta Izrael fiainak: „Ne adjátok össze velük magatokat, s ők se házasodjanak össze veletek, mert elcsábítják szíveteket, s isteneikhez pártoltok.” 9Az Úr megneheztelt Salamonra, mivel szíve elfordult az Úrtól, Izrael Istenétől, jóllehet kétszer is megjelent neki, 37Téged pedig hagylak, hogy uralkodjál mindenen, amire csak vágyik a szíved, és király légy Izrael fölött.
  • 8 39hallgasd meg az égben, ott ahol trónodon ülsz, bocsáss meg és segíts, és bánj mindenkivel tettei szerint, úgy, ahogy ismered a szívét. Egyedül te ismered az emberek fiainak szívét. 23és így szólt: „Urunk, Izraelnek Istene, nincs hozzád hasonló isten se fönn az égben, se lenn a földön. Megtartod szövetségedet és irgalmas vagy szolgáidhoz, akik szívük mélyéből színed előtt járnak. 48ha tehát szívük, lelkük mélyéből hozzád térnek ellenségeik földjén, akik elhurcolták őket, és ha imádkoznak hozzád a felé a föld felé fordulva, amelyet atyáinknak adtál, s a város felé fordulva, amelyet kiválasztottál, és a templom felé fordulva, amelyet nevednek emeltem, 58maga felé hajlítja szívünket, hogy az ő útjain járjunk, és szem előtt tartsuk parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, amelyeket atyáinknak adott. 61A ti szívetek meg legyen maradéktalanul az Úré, a mi Istenünké, éljetek törvényei szerint és tartsátok meg a parancsait, mint a mai napon.”
  • 2 4s így az Úr beteljesítse ígéretét, amelyet nekem tett: Ha fiaid ügyelnek útjukon, és hűségesen követnek, szívük, lelkük mélyéből, akkor – azt mondta – sohasem leszel utód híjával Izrael trónján.
  • 3 6Salamon azt felelte: „Nagy irgalommal voltál szolgád, az én atyám, Dávid iránt: hűségesen, jó lélekkel és egyenes szívvel járt színed előtt; mindvégig irgalommal voltál hozzá: megajándékoztad egy fiúval, aki most a trónján ül. 9Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Mert hisz ki tudná másképp kormányozni ezt a te népes népedet?” 12lásd, megadom neked, amit kértél. Bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem.
  • 5 9Az Úr igen nagy bölcsességet és észt adott Salamonnak, s olyan tág szívet, mint a tenger partján a fövény.
  • 9 3Így szólt hozzá az Úr: „Meghallgattam imádat és könyörgésedet, amellyel hozzám fordultál. Fölszenteltem ezt a templomot, amelyet építettél, s ott marad a nevem örökre; szemem és szívem is ott lesz mindig. 4Ha színem előtt jársz, amint atyád, Dávid (színem előtt járt), tiszta szívvel és egyenes lelkülettel, mindent megteszel, amit kívánok tőled, teljesíted parancsaimat és törvényeimet,
  • 10 2Nagy kísérettel, fűszerekkel és rengeteg arannyal és drágakővel megrakott tevékkel érkezett Jeruzsálembe, és mihelyt Salamon király elé került, elmondott mindent, ami a szívén volt. 24és az egész világ arra vágyott, hogy lássa Salamont, hallgassa bölcsességét, amit Isten oltott szívébe.
  • 12 26Jerobeám így okoskodott szívében: A királyság most biztosan visszaszáll Dávid házára. 27Mert ha ez a nép felvonul, hogy Jeruzsálemben az Úr templomában véres áldozatot mutasson be, ennek a népnek a szíve újra visszafordul Rechabeámhoz, Júda királyához, urához, engem pedig megölnek.
  • 14 8Elvettem Dávid házától a királyságot és neked adtam. De te nem lettél olyan, mint szolgám, Dávid, aki megtartotta parancsaimat és egész szívvel követett: csak azt tette, ami kedves a szememben.
  • 15 3Ő is utánozta apja bűneit, amelyeket az előtte elkövetett, szíve nem volt maradéktalanul az Úré, mint őséé, Dávidé. 14Hanem a magaslati helyeket nem szüntették meg. Mégis, Aza szíve maradéktalanul az Úré volt, egész életében.
  • 18 37Hallgass meg, Uram, hallgass meg! Engedd, hogy ez a nép fölismerje: te, az Úr vagy az Isten, te téríted meg a szívét.”
Kivonulás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 28 30A kinyilatkoztatás melltáskájába tedd bele az urimot és tummimot. Ezek feküdjenek Áron szívén, amikor az Úr elé lép, s így Áron hordozza mindig a szívén az Izrael fiainak adott kinyilatkoztatást. 29Áron így hordozza a szíve fölött Izrael fiainak neveit, amelyek a kinyilatkoztatás melltáskáján vannak, valahányszor belép a szentélybe. Így az állandó emlékeztető lesz az Úr előtt.
  • 4 8„Ha tehát nem hisznek neked és nem szívlelik meg az első jelet, akkor majd a második jelre hinni fognak. 21Az Úr így szólt Mózeshez: „Ha visszaérkezel Egyiptomba, legyen rá gondod, hogy minden csodajelet, amelyet a kezedbe adtam, véghezvigyél a fáraó előtt. Én azonban megkeményítem a szívét, és nem engedi el a népet.
  • 7 3Ám én megkeményítem a fáraó szívét, és sok jelet meg csodát művelek majd Egyiptom földjén. 13A fáraó szíve mégis kemény maradt, s nem hallgatott rájuk, ahogy azt az Úr előre megmondta. 14Az Úr így szólt Mózeshez: „A fáraó szíve megkeményedett, nem akarja elbocsátani a népet. 22De az egyiptomi varázslók a maguk tudományával ugyanazt művelték. Ezért a fáraó szíve kemény maradt, és nem hallgatott Mózesre és Áronra, ahogy az Úr azt előre megmondta.
  • 8 15A varázslók azt mondták a fáraónak: ez az Isten ujja. A fáraó szíve mégis megkeményedett, s nem hallgatott Mózesre és Áronra, ahogy az Úr azt előre megmondta. 28De a fáraó szíve újra megkeményedett, és nem bocsátotta el a népet.
  • 9 12Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét: nem hallgatott rájuk, ahogy azt az Úr előre megmondta. 34A fáraó látta, hogy az eső, a mennydörgés és a jégeső megszűnt, erre továbbra is megmaradt bűnében, megkeményítette a szívét és vele együtt szolgái is. 35A fáraó szíve kemény maradt, és nem bocsátotta el Izrael fiait, ahogy azt az Úr Mózes által előre megmondta.
  • 10 1Ezért az Úr így szólt Mózeshez: „Menj a fáraóhoz. Én magam keményítettem meg a fáraónak és szolgáinak a szívét, hogy ezeket a csodajeleket véghezvigyem közöttük. 20De az Úr megkeményítette a fáraó szívét, úgyhogy az nem bocsátotta el Izrael fiait. 27Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét és nem bocsátotta el őket.
  • 11 10Mózes és Áron véghezvitték mindezeket a csodákat a fáraó előtt. Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét és nem engedte el Izrael fiait országából.
  • 14 4Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, úgyhogy majd üldözőbe veszi őket. Akkor megmutatom a dicsőségemet a fáraón és egész seregén, hadd tudják meg az egyiptomiak, hogy én vagyok az Úr.” Izrael fiai engedelmeskedtek a parancsnak. 8Az Úr megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, s az üldözőbe vette Izrael fiait, akik felemelt kézzel vonultak ki. 17Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, ezért utánatok fut, s akkor majd megmutatom dicsőségemet a fáraón, egész seregén, harci szekerein és lovasain.
  • 19 8Az egész nép egy szívvel válaszolt: „Mindent megteszünk, amit az Úr parancsol.” Mózes megvitte az Úrnak a nép feleletét.
  • 24 3Mózes ezután lejött, kihirdette a népnek az Úr minden szavát és minden parancsát. Az egész nép egy szívvel felelte: „Az Úr minden szavát megtartjuk, amelyeket hozzánk intézett.”
  • 35 5Ajánljatok fel javaitokból az Úrnak. Akit ösztönöz a szíve, ilyen adományokat hozzon: aranyat, ezüstöt, bronzot, 21Azután visszajöttek mindazok, akiket a szívük erre indított, s áldozatos lélekkel hozták adományaikat az Úrnak a találkozás sátorának elkészítéséhez, a benne végbemenő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. 22Jöttek a férfiak és nők, mind, akiket a szívük erre indított, s hoztak karpereceket, fülbevalókat, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert, mindenki úgy, ahogy arany fogadalmi ajándékot ígért az Úrnak. 29Minden férfi és nő, akit a szíve arra indított, hogy segítsen megvalósítani, amit az Úr Mózes által parancsolt, hozzájárult valamivel. Izrael fiai úgy adták ezt, mint önkéntes adományt az Úrnak.
  • 36 2Mózes ezután hívta Becaleelt, Oholiábot és a többi hozzáértő embert, akiknek az Úr művészi tehetséget adott, s akiket a szívük arra indított, hogy hozzálássanak a munkához.
Bírák könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 16 18Delila ekkor látta, hogy kitárta egész szívét. Hívatta hát a filiszteusok fejedelmeit és ezt mondta nekik: „Most gyertek, mert kitárta előttem egész szívét.” A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, s magukkal vitték a pénzt is. 15Delila így szólt hozzá: „Hogy mondhatsz olyat, hogy szeretsz, amikor szíved nincs velem? Már háromszor rászedtél és nem mondtad meg nekem, hogy miben rejlik nagy erőd.” 17Feltárta hát előtte egész szívét és így szólt: „Borotva sose ért fejemhez, mert az Isten nazírja vagyok anyám méhétől fogva. Ha megnyírnak, elhagy erőm, gyenge leszek, olyan, mint a többi ember.”
  • 5 9Szívem Izrael vezéreiért dobog, s azokért, akik oly készségesek a népben. Áldjátok az Urat!
  • 8 25Így szóltak: „Szívesen adunk.” Kiterítette tehát köntösét, és ki-ki odadobta zsákmányából a gyűrűt.
  • 9 3Anyja testvérei beszéltek Szichem előkelőivel ezekről a dolgokról. Ezeknek Abimelek felé hajolt a szívük, mert azt mondták: „A testvérünk.”
  • 19 6Letelepedtek s hozzáfogtak enni és inni mindketten. Aztán a fiatalasszony apja így szólt a férjhez: „Egyezz bele, töltsd itt az éjszakát és örüljön szíved.” 9Ekkor a férj fölkelt, hogy mellékfeleségével és szolgájával útra keljen. Ám apósa, a fiatalasszony apja így szólt hozzá: „Nézd, a nap már estére hajol. Töltsd hát itt az éjszakát és örüljön a szíved. Holnap reggel aztán elindulhattok és visszatérhetsz sátradba.”
Sámuel I. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 6 6Miért keményítitek meg szíveteket, amint az egyiptomiak s a fáraó megkeményítették a szívüket? Nemde, amikor kegyetlenül bánt velük, akkor elengedték őket, úgyhogy elvonulhattak?
  • 7 3Akkor Sámuel Izrael egész háza előtt kijelentette: „Ha szívetek mélyéből az Úrhoz akartok térni, távolítsátok el az idegen isteneket és az Asztartéket körötökből, szívetek ragaszkodjék az Úrhoz és ne szolgáljatok másnak, csak neki. Akkor kiszabadít benneteket a filiszteusok kezéből.”
  • 14 7Fegyverhordozója ezt felelte: „Tégy úgy, amint a kedved tartja; ami engem illet, az én szívem olyan, mint a te szíved.”
  • 1 15De Hanna ezt válaszolta: „Nem, uram! Szerencsétlen asszony vagyok, sem bort, sem mámorító italt nem ittam, csak a szívemet öntöttem ki az Úr előtt.
  • 2 1Akkor Hanna így imádkozott: „Szívem ujjong az Úrban, erővel tölt el Istenem. Szám nagyra nyílt ellenségeim ellen, mert örülhetek segítségednek. 35Hűséges papot rendelek magamnak, aki szívem és szándékom szerint jár el. Házat építek neki, tartósat, s mindig fölkentem színe előtt fog majd járni.
  • 4 13Amikor megérkezett, Éli ott ült egy széken a kapuban és leste az utat, mert szíve aggódott az Isten ládájáért. Amikor az ember odaért és elmondta a városnak a hírt, az egész város jajgatásban tört ki.
  • 9 19Sámuel így felelt Saulnak: „Én vagyok a látóember. Kísérj fel a magaslatra. Ma velem kell ennetek. Holnap reggel aztán elmehettek, de előbb mindent megmondok neked, ami a szívedet nyomja.
  • 10 9Mihelyt megfordult, hogy Sámuelt elhagyja, Isten kicserélte a szívét, és a jelek is mind megjelentek azon a napon. 26Saul is hazament Gibeába. A bátrabbak, akiknek a szívét Isten megérintette, mellészegődtek. Néhány semmirekellő azonban így beszélt: „Ugyan mit segíthet ez rajtunk?” S lenézték és nem vittek neki ajándékot.
  • 12 20De Sámuel ezt válaszolta a népnek: „Ne féljetek! Ezt a vétséget már elkövettétek. De mostantól ne forduljatok el az Úrtól, hanem szolgáljátok egész szívetekkel. 24Csak féljétek az Urat, szolgáljatok neki őszintén, szívből, hiszen látjátok, milyen nagy tetteket vitt végbe körötökben.
  • 13 14De így még a te uralmadat sem tartja fenn. Az Úr keresett egy szíve szerinti embert, s ezt rendelte az Úr népe fölé fejedelemnek, mivel nem tartottad meg, amit az Úr parancsolt neked.”
  • 16 7Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: „Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.”
  • 17 28Amikor legidősebb bátyja, Eliab meghallotta, hogy miről beszél az emberekkel, Eliab mérges lett Dávidra és azt mondta: „Minek jöttél ide? Kire bíztad azt a néhány juhot a pusztán? Ismerem önteltségedet és szíved gonoszságát. Csak azért jöttél ide, hogy lásd a csatát.”
  • 20 8Akkor tégy meg szolgádnak egy szívességet, hisz barátságot kötöttél vele az Úr nevében. Ha vétettem, ölj meg magad, miért szolgáltatnál ki atyádnak?” 17Aztán még egyszer megesküdött Jonatán Dávidnak, mert szíve mélyéből szerette.
  • 25 8Kérdezd meg embereidet, s bizonyítják neked. Azért részesítsd szíves fogadtatásban a legényeket, s mivel ünnep közeledik, adj szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak amid éppen van.” 37Reggel azonban, amikor Nabal kijózanodott, elmondta neki a felesége, mi történt. Erre a szíve megdermedt testében és olyan lett, mintha megkövült volna.
  • 28 5A filiszteusok táborának láttán félelem fogta el Sault, csak úgy remegett a szíve.
  • 29 10Így hát holnap reggel indulj el, te és urad szolgái, akik veled jöttek, és menjetek arra a helyre, amelyet kijelöltem nektek. Ne táplálj haragot szívedben, mert kedvellek. Jó korán, mihelyt kivilágosodik, induljatok és menjetek.”
Királyok II. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 10 15Amikor onnét továbbment, találkozott Rechab fiával, Jonadábbal – épp szembe jött vele. Köszöntötte és megkérdezte tőle: „A te szíved is olyan őszinte az enyémhez, mint az én szívem a tiédhez?” Jonadáb azt felelte: „Igen!” „Ha igen, akkor nyújtsd ide a kezed!” Jonadáb kezet nyújtott neki, 31Mégis, Jehu nem ügyelt rá, hogy egész szívvel az Úrnak, Izrael Istenének törvénye szerint éljen. Nem hagyott fel azokkal a bűnökkel, amelyekbe Jerobeám belevitte Izraelt.
  • 6 11Arám királyának emiatt nyugtalanná vált a szíve, hívatta szolgáit, s így szólt hozzájuk: „Meg tudjátok nekem mondani, ki árult el minket Izrael királyának?”
  • 9 24Jehu azonban kifeszítette íját és két lapockája közt eltalálta Jorámot. A nyíl átfúródott a szívén és összeesett a kocsijában.
  • 14 10Edomot legyőzted és most elbizakodott a szíved. Örülj dicsőségednek és maradj veszteg! Miért hívod ki magad ellen a balsorsot, hogy elessél, te és veled együtt Júda is?”
  • 17 15Elvetették törvényeit és a szövetséget, amelyet atyáikkal kötött, és parancsait is, amelyeket szívükbe vésett. Mihaszna dolgok után futottak, s így maguk is semmirekellővé váltak. A körülöttük élő népekhez igazodtak, pedig az Úr megtiltotta nekik, hogy ők is azt tegyék, amit azok.
  • 20 3„Ó, Uram, emlékezz rá, milyen hűségesen, mennyire osztatlan szívvel jártam színed előtt, azt tettem, ami kedves a szemedben!” S keservesen sírt Hiszkija.
  • 22 19Mert a szíved meglágyult és meghajoltál az Úr előtt, amikor meghallottad, mit mondtam ki erre a helyre és lakóira, azt ugyanis, hogy pusztulás és átok a sorsuk, s megszaggattad ruhádat és könnyeztél színem előtt, én is meghallgattalak – mondja az Úr.
  • 23 3Aztán a király az oszlop elé állt, és az Úr színe előtt megkötötte a szövetséget, hogy az Urat követik, szívük, lelkük mélyéből megtartják parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, s valóra váltják annak a szövetségnek a törvényeit, amelyek abban a könyvben írva vannak. S az egész nép magáévá tette a szövetséget. 25Nem volt előtte király hozzá hasonló, aki szíve, lelke mélyéből, minden erejével megtért volna az Úrhoz, Mózes törvénye szerint. S azóta sem született hozzá hasonló.
Krónikák I. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 28 9Te pedig fiam, Salamon, ismerd el atyád Istenét, szolgáld osztatlan szívvel és odaadó lélekkel. Az Úr ugyanis megvizsgál minden szívet, és ismeri minden lélek gondolatait. Ha keresed, megmutatja magát neked. Ha elfordulsz tőle, elvet örökre.
  • 29 17Tudom, Istenem, hogy megvizsgálod a szívet, és hogy az egyeneslelkűség tetszik neked. Azért mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked. Most pedig örömmel tekintek népedre, amely itt összegyűlt, hogy neked szentelje adományait, 9Az önkéntes felajánlás örömmel töltötte el a népet, mivel őszinte szívvel adták az Úrnak. Dávid király is nagy örömet érzett. 18Urunk és Istenünk, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, s a mi Atyánk. Őrizd meg örökre bennük ezt a lelkületet, és a szívüket irányítsd magad felé. 19A fiamnak, Salamonnak meg adj osztatlan szívet, hogy megtartsa parancsodat, törvényeidet és utasításaidat, s hogy életté váltsa őket, s megépítse azt a palotát, amelyet előkészítettem.”
  • 12 18Dávid eléjük ment, szóba állt velük, és ezt mondta: „Ha békés szándékkal jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, akkor szívesen szövetkezem veletek. De ha azért jöttök, hogy eláruljatok ellenségeimnek, jóllehet semmi gazság nem tapad a kezemhez, akkor atyáink Istene lássa és torolja meg.” 34Zebulunból 50 000 hadi szolgálatra alkalmas ember, akik mindenféle fegyverrel el voltak látva, és egész szívükkel készenálltak a szolgálatra.
  • 15 29Amikor az Úr szövetségének ládája Dávid városába érkezett, Michal, Saul lánya kinézett az ablakon. Meglátta Dávid királyt, amint táncolt s ujjongott, s megvetette érte szívében.
  • 16 10Dicsekedjetek szent nevével, öröm az a szívnek, amely őt keresi.
  • 19 2Dávid így szólt: „Barátságot akarok mutatni Nachas fia, Hanun iránt, mivel apja is szívélyes volt irántam.” Követeket küldött tehát Dávid hozzá, hogy vigasztalják atyja miatt. Dávid szolgái el is mentek az ammoniták földjére Hanunhoz, hogy vigasztalják.
  • 22 19Most tehát egész szívvel és lélekkel keressétek az Urat, a ti Isteneteket. Rajta, építsetek szentélyt Istennek, az Úrnak, hogy a szövetség ládáját és az Isten szent dolgait bevigyétek abba a házba, amelyet az Úr nevének építtek.”
Krónikák II. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 6 30hallgasd meg az égből, lakóhelyedről, és légy irgalmas! Fizess meg kinek-kinek tettei szerint, ahogy szívét ismered, mert egyedül te ismered az emberek fiainak szívét. 14így imádkozott: „Uram, Izrael Istene, nincs hozzád hasonló Isten sem az égben, sem a földön. Megtartod szövetségedet és kegyes maradsz szolgáidhoz, akik teljes szívükből színed előtt járnak. 37De ha szívből megtérnek azon a földön, ahova fogságba hurcolják őket, bűnbánatot tartanak, könyörögnek hozzád fogságuk helyén és megvallják: »Vétkeztünk, istentelenséget és gonoszságot műveltünk«, 38ha egész szívükből és egész lelkükből hozzád térnek fogságuk földjén, amelyre majd elhurcolják őket; s ha imádkoznak hazájuk felé fordulva, amelyet atyáiknak adtál, e város irányába, amelyet kiválasztottál, és e templom irányába, amelyet nevednek építettem, akkor
  • 1 11Az Isten így válaszolt Salamonnak: „Mivel ez a szíved vágya, és nem kértél gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget, sem ellenségeid életét, sőt még csak hosszú életet sem kívántál, hanem bölcsességet és értelmet kértél, hogy kormányozni tudjad népemet, amelynek királyává tettelek,
  • 7 16Kiválasztottam ugyanis, és szentté tettem ezt a templomot, hogy benne legyen nevem mindörökre, és ott is maradjon szemem és szívem mindenkor.
  • 9 23A föld minden királya látni kívánta Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott.
  • 10 7Azt felelték neki: „Ha ma kedvében jársz a népnek, megnyered tetszésüket, és ha szíves szavakkal fordulsz hozzájuk, akkor szolgáid lesznek minden időben.”
  • 11 16Utánuk Izrael többi törzséből is, akik elhatározták szívükben, hogy az Urat, Izrael Istenét keresik, Jeruzsálembe jártak, hogy áldozzanak az Úrnak, atyáik Istenének.
  • 12 14Gonosz tetteket vitt végbe, mert szíve nem volt állhatatos az Úr szolgálatában.
  • 13 7Erre köré gyűltek a mihaszna emberek, a semmirekellő alakok, és fölébe kerekedtek Rechabeámnak, Salamon fiának. Rechabeám tapasztalatlan és félénk szívű ember volt, azért nem tudott nekik ellenállni.
  • 15 12Azután szövetségre léptek, hogy az Urat, atyáik Istenét fogják követni szívük és lelkük mélyéből. 15Egész Júda örült az eskütételnek, mert egész szívükből esküdtek. Teljes jóakarattal keresték, azért meg is találták, az Úr pedig békét adott nekik minden tájon. 17A magaslatokat ugyan nem távolította el, de azért szíve tökéletes volt egész életében.
  • 16 9Az Úr szeme ugyanis átvizsgálja az egész földet, és ő erősnek bizonyul azok előtt, akik egész szívvel benne bíznak. Azért oktalanul jártál el, emiatt mostantól fogva háborúk törnek ki ellened.”
  • 17 6Szíve úgy felbátorodott az Úr útjain, hogy még a magaslatokat és a bálványokat is eltávolította Júdából.
  • 19 3De jócselekedeteket is talál benned, mivel eltávolítottad a bálványokat és szíved az Úr követésére hajlik.” 9Ezt parancsolta nekik: „A következőképpen járjatok el az Úr félelmében, állhatatosan és tökéletes szívvel:
  • 20 33Ám a magaslatokat nem távolították el, mert a nép szíve még nem ragaszkodott állhatatosan atyái Istenéhez.
  • 22 9Achaszját is kerestette. El is fogták, bár elrejtőzött Someronban. Aztán Jehu elé vitték és megölték. De azért eltemették, mert azt mondták: Jehosafát fia volt és az teljes szívéből kereste az Urat.
  • 25 16. AKIK FÉL SZÍVVEL SZOLGÁLTÁK AZ URAT 2Azt tette, ami helyes az Úr szemében, de nem egész szívvel. 19Azt gondolod: Lám, megvertem Edomot. Emiatt a szíved felfuvalkodott, hogy még nagyobb dicsőségre áhítozzál. Maradj nyugton a házadban! Miért hívod ki magad ellen a sorsot, hogy baj érjen és veled együtt Júdát is?”
  • 26 16Amikor megerősödött, a szíve felfuvalkodott, úgyhogy gonoszságot művelt. Vétkezett az Úr, az ő Istene ellen: bement a szentélybe, hogy az illatáldozat oltárán áldozatot mutasson be.
  • 29 34Csakhogy a papok oly kevesen voltak, hogy nem győzték az égetendő áldozatok bőrét lehúzni. Azért testvéreik, a leviták segítettek nekik, amíg be nem fejeződött a munka, és meg nem szentelődtek a papok. A leviták ugyanis készségesebb szívűek voltak, hogy megszentelődjenek, mint a papok.
  • 30 19mindazoknak, akiknek a szívük készen van rá, hogy keressék az Istent, az Urat, atyáik Istenét, ha nincsenek is a szent tisztaságban.”
  • 32 25Hiszkija azonban nem viszonozta a kapott jótéteményt, mert szíve felfuvalkodott. Ezért az Úr haragra gyúlt ellene, Júda és Jeruzsálem ellen. 26Mivel azonban Hiszkija Jeruzsálem lakóival együtt megalázkodott szívének felfuvalkodottsága miatt, azért nem érte őket utol Hiszkija idejében az Úr haragja. 31De amikor Bábel fejedelmei követeket küldtek hozzá, hogy érdeklődjön a csodajel után, amely az országban történt, elhagyta őt az Isten. Próbára akarta tenni, hogy megismerje mindazt, ami a szívében volt.
  • 34 27Mivel meglágyult a szíved és megalázkodtál Isten színe előtt, amikor hallottad e hely és lakói ellen kihirdetett szavait, tehát mivel megalázkodtál előttem, megszaggattad ruhádat és sírtál előttem: Én is meghallgatlak téged – mondja az Úr. 31Majd a király fölállt az emelvényre, és az Úr színe előtt megújította a szövetséget: az Urat fogják követni, egész szívükből és egész lelkükből megtartják parancsait, törvényeit és szertartásait. Így fogják megtartani a szövetség szavait, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben.
  • 35 8Vezérei is szívesen adtak ajándékot a népnek, a papoknak és a levitáknak. Hilkija, Zecharja és Jechiel, a templom elöljárói kétezer-hatszáz juhot és kecskét adtak a papoknak húsvéti áldozat céljára, azonkívül háromszáz szarvasmarhát.
  • 36 13Nebukadnezár királytól is elpártolt, pedig az az Isten nevére eskette meg. Megkeményítette a nyakát, megmakacsolta a szívét, és nem tért meg az Úrhoz, Izrael Istenéhez.
Énekek éneke (Szent István Társulati Biblia)
  • 4 9Megigézted a szívem, jegyesem, húgocskám, megigézted a szívem szemednek egyetlen pillantásával, s nyakadnak egyetlen láncával.
  • 3 11Sion leányai, gyertek, nézzétek: Salamon király, fején a korona, amellyel szülőanyja megkoronázta lakodalma napján, szíve örömének napján!
  • 5 2Aludtam, de szívem ébren volt. Hallga! Szerelmem kopog (és azt mondja):
  • 8 6Tegyél a szívedre pecsétnek, mint valami pecsétet a karodra! Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedély, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja.
Abdiás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 3Megcsalt szíved kevélysége, téged, aki a sziklák repedéseiben lakol, aki magasra építed lakóhelyedet, és azt mondod szívedben: „Ki taszíthat engem le a földre?”
Zakariás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 10 7Efraim olyan lesz, mint egy hős. Szívük örül majd, mintha bort ittak volna; fiaik is látják majd, és ujjonganak, szívük örül az Úrban.
  • 6 8Akkor azután azok, akik távol vannak, eljönnek, és helyreállítják az Úr szentélyét. [Ti pedig megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok.] Ez mind megvalósul, ha egészen megszívlelitek az Úrnak, Isteneteknek szavát.”
  • 7 10Ne sanyargassátok az özvegyet és az árvát, az idegent és a szegényt. Szívetekben ne forraljatok gonoszságot mások ellen. 12Megkeményítették a szívüket, mint a gyémánt, nehogy megértsék a tanítást és a törvényeket, amelyeket a Seregek Ura Lelke által és a régi próféták által adott nekik. Ezért nagy lett a Seregek Urának haragja.
  • 8 17Szívetekben ne forraljatok gonoszságot egymás ellen, hogy ne szeressétek a hamis esküt, mert ezek a dolgok, amelyeket gyűlölök – mondja az Úr.
  • 12 5Akkor így szólnak majd szívükben Júda törzsei: „Jeruzsálem lakóinak Istenükben, a Seregek Urában van az erejük.”
Malakiás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 2Ha nem hallgatjátok meg, és nem szívlelitek meg, s nem dicsőítitek meg nevemet – mondja a Seregek Ura –, akkor átkot küldök rátok, és átokká változtatom áldásaitokat. Sőt már átokká is változtattam, mert senki sincs köztetek, aki ezeket szívére venné.
  • 3 24Ő újra fiaik felé fordítja az apák szívét, és apáik felé a fiaik szívét, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet.
  • 1 10Bárcsak bezárná valaki közületek az ajtókat, hogy ne gyújtson senki hiába tüzet oltáromon! Nem találom kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, nem fogadom szívesen kezetekből az ételáldozatot.
János evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)
  • 12 40„Szemüket elvakította, szívüket megkeményítette, hogy ne lássanak a szemükkel, és ne értsenek a szívükkel, nehogy megtérjenek és meggyógyítsam őket.”
  • 3 29A menyasszony a vőlegényé. A vőlegény barátja csak ott áll mellette, és szívből örül a vőlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett.
  • 4 45Mégis, amikor Galileába ért, a galileaiak szívesen fogadták, mert mind látták, amit az ünnep alkalmával Jeruzsálemben tett, hisz ott voltak az ünnepen.
  • 11 38Jézus szíve mélyéig megrendült, s odament a sírhoz, amely egy kővel eltorlaszolt barlang volt.
  • 13 2Vacsora közben történt, amikor az ördög már fölébresztette az áruló Júdásnak, Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el.
  • 14 1Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! 27Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.
  • 16 6Inkább szomorúság tölti el szíveteket, amiért ezt mondtam. 22Így most ti is szomorúak vagytok. De viszontlátlak benneteket, s akkor majd örül a szívetek, és örömötöket nem veheti el tőletek senki.
Számok könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 15 39A bojtok ezt jelentsék nektek: ha rájuk tekintetek, emlékezzetek az Úr parancsaira, hogy azok szerint járjatok el, ne szívetek és szemetek vágyait kövessétek, s így hűtlenségbe essetek.
Józsue könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 7 5Azok megöltek közülük 36 embert, s a kaputól egész Sebarimig üldözték, míg végül a lejtőnél le is győzték őket. Erre a nép szíve elcsüggedt, elvesztette minden bátorságát.
  • 11 20Mert az Úr akaratára megkeményítették a szívüket és harcba szálltak Izraellel, hogy így könyörtelenül betöltsék rajtuk az átkot és megsemmisüljenek, amint az Úr Mózesnek parancsolta.
  • 15 19„Tégy nekem egy szívességet! Tégy meg a kedvemért valamit! Ha Negeb pusztájába küldtél, akkor adj vízforrásokat!” S neki adta mind a felső vízforrásokat, mind az alsó vízforrásokat.
  • 22 5Csak nagyon vigyázzatok, hogy azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeket Mózes, az Úr szolgája adott nektek, megtartsátok: szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, járjatok az ő útjain, tartsátok meg a parancsait, ragaszkodjatok hozzá, s szolgáljatok neki szívetek, lelketek mélyéből.”
  • 23 14Nézzétek, én ma minden ember útjára lépek. Ismerjétek el szívetek, lelketek mélyéből, hogy azokból az ígéretekből, amelyeket az Úr, a ti Istenetek tett nektek, egy sem hiúsult meg, minden beteljesedett értetek. Nem hiúsult meg egyetlenegy sem.
  • 24 23„Akkor távolítsátok el a köztetek élő idegenek isteneit, és ragaszkodjék szívetek az Úrhoz, Izrael Istenéhez!”
Rut könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 2A moábita nő, Rut, így szólt Noémihez: „Szívesen kimennék a mezőre kalászt szedni, ha volna, aki megengedné.” „Menj, leányom!” – felelte neki. 10Rut arcra borult és egészen a földig hajolt, aztán megkérdezte: „Hogy van az, hogy tetszésre leltem szemedben és – bár idegen vagyok –, ennyire szíves vagy hozzám?”
Sámuel II. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 26szívem bánkódik miattad testvérem, Jonatán. Jobban szerettelek mindenkinél, igen, barátságod több volt nekem az asszonyok szerelménél.
  • 3 21Abner azonban így szólt Dávidhoz: „Útra kelek és elmegyek, s egész Izraelt uram köré gyűjtöm. Kössenek veled szövetséget és király lehetsz, ameddig csak kívánja a szíved.” Erre Dávid útra bocsátotta Abnert, s ő el is ment békében.
  • 6 16Amikor azonban az Úr ládája bevonult Dávid városába, történt, hogy Saul lánya, Michal kinézett az ablakon. Amikor meglátta, hogy Dávid király ugrál és forog az Úr előtt, szívében megvetette.
  • 13 20Bátyja, Absalom így szólt hozzá: „Bátyád, Amnon volt együtt veled? Akkor hallgass, húgom, hiszen a bátyád. Ne vedd szívedre a dolgot!” Így Támár magányosan élt bátyja, Absalom házában. 33Ne vegye hát, uram királyom szívére a dolgot, és ne gondolja, hogy mind meghaltak a királyfiak. Nem, hanem csak Amnon halott.”
  • 14 1Joáb, Ceruja fia észrevette, hogy a király szíve megenyhült Absalom iránt.
  • 15 6Így tett Izraelnek minden fiával, aki a király ítélőszéke elé igyekezett. Így Absalom csalárdul megnyerte Izrael népének szívét. 13Hírhozó érkezett Dávidhoz, és jelentette neki: „Izrael népének szíve Absalomhoz fordult.”
  • 17 10Aztán az lesz a vége, hogy még a legbátrabbnak is, akinek olyan a szíve, mint az oroszláné, inába száll a bátorsága; mert hisz egész Izrael tudja, hogy atyád hős, és bátor emberek veszik körül.
  • 19 15Júda férfiai mind összefogtak, egy szívvel, és ezt üzenték a királynak: „Térj vissza, te és szolgáid!” 20s így szólt a királyhoz: „Ne tartson uram gonosznak, ne gondoljon arra a gonoszságra, amelyet szolgád elkövetett azon a napon, amelyen uram és királyom elhagyta Jeruzsálemet. Ne vegye szívére a király a dolgot. 38Engedd meg szolgádnak, hadd térjen vissza, hogy városomban, atyám és anyám sírja közelében halhassak meg. Hanem szolgád, Kimhan szívesen elmenne urammal és királyommal, neki megteheted, amit jónak látsz.”
  • 24 10Miután számba vétette a népet, Dávidnak megdobbant a szíve. Így szólt hát az Úrhoz: „Nagy bűnt követtem el. De bocsásd meg, Uram, szolgádnak ezt a bűnt, mert ostobaságot csináltam.”
Ezdrás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 6 22Örömmel ülték meg hét napon át a kovásztalan kenyér ünnepét, mert az Úr örömmel töltötte el őket, feléjük hajlította Asszur királyának szívét, hogy megerősítse kezüket az Isten – Izrael Istene – házának építésére.
  • 7 27Áldott legyen az Úr, atyáink Istene, ő sugallta ezt a király szívébe, hogy megdicsőítse az Úr házát Jeruzsálemben.
Nehemiás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 11Ó, Uram, halld meg szolgád könyörgését, s szolgáidnak a kérését, akik szívesen félik nevedet. Hadd legyen ma szerencséje szolgádnak, engedd, hogy kegyelmet találjon ez előtt az ember előtt!”
  • 2 2De a király akkor megkérdezte: „Miért szomorú a tekinteted? Beteg vagy talán? Nem, biztosan csak a szíved fáj.” Nagyon megijedtem,
  • 3 38Tovább építettük a falat, és a munka félig elkészült. A nép ugyanis szívvel-lélekkel dolgozott.
  • 9 8Hűségesnek találtad szívét és szövetséget kötöttél vele, hogy neki adod a kánaániak, a hettiták, az amoriták, a periziták, a jebuziták és a girgasiták földjét, neki és utódainak. Meg is tartottad szavadat, mert igaz vagy.
Eszter könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 4 17Te mindenről tudsz, tudod azt is, Uram, hogy nem gőgből, kevélységből vagy dicsőségvágyból tettem, hogy nem borultam le a fennhéjázó Ámán előtt. Izrael szabadulásáért szívesen megcsókoltam volna még a lába nyomát is. 17Eszter királyné is az Úrnál keresett menedéket a ránehezedő halálveszedelemben. Levetette díszes öltözékét, s a szorongás és gyász ruháját öltötte magára. Illatos kenetek helyett hamut és szemetet tett a fejére. Keményen megsanyargatta testét, s minden részét, amelyet azelőtt szívesörömest ékesített, most befödte hajával. Az Úrhoz, Izrael Istenéhez könyörgött, ezekkel a szavakkal: 17Adj ajkamra ékes szavakat, amikor az oroszlán színe előtt leszek. Szívében kelts gyűlöletet ellenségünk ellen, hogy elpusztuljon azokkal egyetemben, akik egyetértenek vele.
  • 5 1Szépségében elpirult, arca derűs volt, s csupa báj. De azért szorongatta szívét a félelem. 1Akkor Isten megindította a király szívét, s fölébresztette benne a gyöngédséget. Aggódva lesietett trónjáról, karjába vette, míg magához nem tért, s barátságos szavakkal fordult hozzá: 2„Uram, olyannak láttalak, mint az Isten angyalát, s fenségedtől való félelmemben szívem megzavarodott. Csodálatos vagy, uram, s arcod csupa kedvesség.”
  • 8 12Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberek szívéből, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitől felfuvalkodva úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyűlöli a gonoszokat. –
Jób könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 5Valahányszor sorra lejártak a vendégség napjai, Jób elhívatta és megtisztította őket. Korán reggel fölkelt, és égőáldozatot mutatott be mindegyikükért. Így gondolkodott ugyanis: „Hátha vétkeztek gyermekeim és szívükben káromolták Istent.” Így járt el Jób minden alkalommal.
  • 3 20Miért hagyta világra jönni a szenvedőt, s szomorú szívűnek miért adott életet?
  • 6 28Legyetek szívesek, forduljatok felém! Szemtől szemben biztos nem hazudom.
  • 10 13Bár elrejtetted mélyen a szívedben, tudom jól: ezt forgattad elméd rejtekében.
  • 14 14Ha meghalna az ember, de föléledne újra, szolgálati időm szívesen tölteném, míg nem jön valaki, aki fölváltana.
  • 17 4Szívüket bezártad, nincs bennük belátás, azért egyetlen kéz föl nem emelkedik. 11Napjaim elenyésznek, terveim meg egyre távolabb kerülnek, a szívem rostjait szétmarcangolták.
  • 20 16Vipera mérge volt, mit magába szívott, és ami megöli, kígyó fullánkja lesz.
  • 21 25A másik, mikor meghal, keserű a szíve: soha életében nem volt része jóban.
  • 22 18Mégis minden jóval megtöltötte házuk. S a gonoszok szíve távol marad tőle. 19A jámborok látták és örültek neki, a tiszta szívű meg kinevette őket: 22Fogadd el szájából a tanítását, szavait vésd be mélyen a szívedbe!
  • 23 16Isten volt, ki hagyta szívem elcsüggedni, félelemmel töltött el a Mindenható.
  • 27 2Amint igaz, hogy él az Isten, ki elvette igazam, s a Mindenható keserűvé tette a szívem, 6Igazamhoz ragaszkodom, nem mondok le róla. Egyetlen napomért sem szégyenkezik szívem.
  • 29 13A veszni indulónak rám szállt áldása, s az özvegy szívébe is örömet loptam.
  • 31 7Hogyha lépéseim letértek az útról, és ha szívem netán szememet követte, vagy ha a kezemhez mákszemnyi folt tapadt, 9Ha hagytam, hogy szívemet asszony behálózza, és ha leskelődtem más ember ajtaján, 27ha a szívem titkon tán megzavarodott, s ha csókra emeltem kezemet a szájhoz, 33Ha emberek előtt eltitkoltam volna, s bűnömet szívemben elrejtettem volna,
  • 33 3Bölcs mondásokat súg majd a szívem, ajkam a színtiszta igazat beszéli. 32Ha van mit mondanod, akkor felelj nekem! Szólj, mert én szívesen helyeselnék neked!
  • 34 14Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét,
  • 36 13Az álnok szívűek kitartanak dühükben, s nem könyörögnek, mikor megkötözi őket.
  • 37 1Ezért fogja el a szívem ijedelem, ezért dobog olyan hangosan a helyén.
  • 41 16Mintha kőből volna, oly kemény a szíve, kemény, mint amilyen az alsó malomkő.
Bölcsesség könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 1Szeressétek az igazságot, ti, akik ítélkeztek a föld fölött! Jó lélekkel gondolkodjatok az Úrról, és keressétek szívetek egyszerűségében! 6Emberbarát lélek a bölcsesség, de nem hagyhatja büntetlenül a káromlót ajkai miatt. Mert Isten belelát a veséjébe, ismeri a szívét és hallja a szavait.
  • 2 2Hiszen véletlenül keletkeztünk, és majdan úgy leszünk, mintha sose lettünk volna. Hisz orrunkban csak füst az élet lehelete, és a gondolkodás csupán szikra a szívünk lüktetésekor.
  • 4 14Kedvét találta lelkében az Úr, azért sietett kimenteni a romlottság köréből. Látják ezt az emberek, de nem értik, és nem veszik szívükre,
  • 6 1Halljátok hát, királyok, és szívleljétek meg, tanuljatok, akik a föld határait kormányozzátok!
  • 7 3Mikor megszülettem, én is a közös levegőt szívtam, és a földre estem, mint mindenki; első hangom a sírás volt, mint a többieké.
  • 8 17Míg ezeket fontolgattam magamban, és szívemben meghánytam-vetettem, hogy a halhatatlanság a bölcsességgel rokon, 21De mivel beláttam, hogy nem juthatok másként birtokába, csak ha Isten megadja – már az is okosság volt tudni, hogy kinek az adománya –, azért az Úrhoz fordultam, imádkoztam hozzá és szívem mélyéből mondtam:
  • 10 20Így kifosztották az igazak az istenteleneket, és magasztalták, Uram, a te szent nevedet, és egy szívvel-lélekkel áldották oltalmazó kezedet.
  • 15 10Hamu a szíve, pornál hitványabb a reménye, és az élete értéktelenebb az agyagnál,
  • 17 12Minél erőtlenebb a szívben (a segítség) várása, annál kínosabbnak érzi az ember, hogy nem ismeri gyötrelme okát.
  • 18 9Mert titokban áldoztak a dicső atyák buzgó fiai, és egy szívvel-lélekkel elkötelezték magukat az isteni törvényre, hogy a szentek egyformán osztoznak a közös javakban és a közös veszélyekben, s már előre rázendítettek az atyák énekeire.
Siralmak könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 20Nézd, Uram, mennyire szorongok! Megrendült egész bensőm, s a szívem megfordult bennem. Bizony, mennyit lázongtam ellened! És most kívül fiaimtól foszt meg a kard, belül meg a halál pusztít. 22Jusson színed elé minden gonoszságuk, s bánj velük úgy, amint velem bántál minden vétkemért! Bizony, sokat sóhajtozom, és szomorú a szívem.
  • 2 11Szemem elsorvadt a sírástól, a bensőm megrendült. Megfordult a szívem bennem népem leányának romlása miatt. Mert apró gyerekek és csecsemők pusztulnak el a város terein. 18Kiálts szívből az Úrhoz, zokogj, Sion leánya! Mint a patak, úgy folyjon a könnyed éjjel és nappal! Ne tarts pihenőt, ne szűnjék meg sírni a szemed! 19Kelj fel, sírj már éjjel, az éjszakai őrváltások kezdetén! Öntsd ki, mint a vizet, szívedet az Úr színe előtt! Emeld föl hozzá kezedet gyermekeid életéért!
  • 3 21Ezeket fontolgatom szívemben, hogy föléledjen bennem a remény: 41Emeljük föl szívünket a tenyerünkön Istenhez az égbe: 65Adj nekik megátalkodott szívet, és legyen rajtuk az átkod!
  • 5 15Eltűnt szívünkből a vidámság; gyászra fordult a körtáncunk. 17Ezért oly szomorú a szívünk, ezért borítja könnyfátyol a szemünk.
Ozeás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 16Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek.
  • 5 4Tetteik miatt Istenükhöz vissza nem térhetnek, szívük mélyén a paráznaság szelleme, az Urat nem ismerik.
  • 7 2Mégsem mondják szívükben, hogy minden gonoszságukra emlékezem; tetteik körbezárják őket, ott vannak színem előtt. 6Cinkosaik közt szívük izzik, mint a kemence; éjjel elcsitul haragjuk, reggel azonban felcsap, mint a lobogó láng. 14Nem kiáltanak hozzám szívükből, amikor jajgatnak fekvőhelyükön: búza és must miatt keseregnek, ellenem meg lázadoznak.
  • 10 2Kétszínű a szívük, de most megbűnhődnek; az Úr feldúlja oltáraikat, elpusztítja oszlopaikat.
  • 11 8Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael? Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg.
  • 13 6Tápláltam őket, és jóllaktak, jóllaktak, és szívük felfuvalkodott, úgyhogy megfeledkeztek rólam. 8Rájuk vetem magam, mint a medve, amelytől elragadták kölykeit. Eltépem szívük kötelékét, kutyák falják fel húsukat, a mező vadjai tépik szét őket.
  • 14 5Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom.
Joel könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 12Ezt mondja az Úr: Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám teljes szívetekből, böjtölve, sírva és gyászolva. 13A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat. Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos és irgalmas, nagy a türelme és csupa könyörület; utálja a gonoszságot.
Ámosz könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 5 22Ha égőáldozatokat mutattok be és ételáldozataitokat, nem szívlelhetem, a hizlalt állataitokból való békeáldozatot látni sem szeretem.
Szofoniás könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 12Abban az időben lámpással átkutatom majd Jeruzsálemet, és megbüntetem az embereket, akik poshadnak, mint a bor sepreje. Akik azt mondják szívükben: „Az Úr nem tehet sem jót, sem rosszat.”
  • 2 15Ez volna a virágzó város, amely biztonságot élvezett? Amely így szólt szívében: „Csak én! Rajtam kívül nincsen más!” Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza.
  • 3 9Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki. 14Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya!
Makkabeusok I. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 3Egészen a föld határáig előrenyomult, és sok néptől szedett adót. Az egész föld elnémult előtte. Erre szíve elbizakodottá vált és gőggel telt el.
  • 6 10Magához hívatta hát bizalmas embereit, és így szólt hozzájuk: „Szememet elkerüli az álom, szívemet meg nagy bánat nyomja.
  • 8 25a zsidók népe szívvel-lélekkel együtt harcol vele, amennyire a körülmények kívánják.
  • 16 13Szíve eltelt gőggel, és azt tervezte, hogy az ország urává lesz. Simon és fiai ellen cselhez folyamodott, így akarta eltenni őket láb alól.
Makkabeusok II. könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 3Adjon mindnyájatoknak Őt félő, akaratát bizalommal, készségesen teljesítő szívet. 11Nagy veszedelmekből mentett ki az Isten, ezért szívből köszönjük neki, hogy harcolt értünk a király ellen.
  • 2 2Azt is lelkükre kötötte a próféta az elhurcoltaknak, amikor átadta nekik a törvényt, hogy ne feledkezzenek meg az Úr parancsairól, s ne tévelyedjen el szívük a pompás arany­ és ezüstbálványok láttán. 27ahogy vendégséget rendezni és a vendégeket kielégíteni sem könnyű. De sokak javára való tekintettel szívesen vállaljuk a fáradságot.
  • 3 16Aki látta a főpapot, annak összeszorult a szíve. Mert vonásai és arcának megváltozott színe elárulták nagy lelki kínjait. 21Szívettépő volt, amint az összeverődött tarka tömeg térdelt, a főpap meg mélységes aggodalommal várta az elkövetkezendőket.
  • 5 11Amikor a király hírét vette az eseményeknek, Júdea elpártolására gondolt. Ezért szívében bősz haragra gerjedve elindult Egyiptomból, és fegyveres erőivel elfoglalta a várost.
  • 6 17Ezt szívleljétek meg, azért mondtuk. E rövid kitérő után folytatjuk az elbeszélést. 30Amikor az ütések súlya alatt már-már halálán volt, felsóhajtott: „Szent tudása birtokában az Úr tudja, hogy az ütlegelés miatt kegyetlen kínokat szenved a testem, bár megmenekülhettem volna a haláltól. De lélekben szívesen elviselem, tőle való félelemből.”
  • 9 21Betegen fekszem. De szívesen emlékezem irántam tanúsított tiszteletetekre és jóakaratotokra. Amikor Perzsiából visszatértem, súlyos betegségbe estem. Ezért szükségét látom, hogy gondot fordítsak a közbiztonságra.
  • 15 17Júdás nagyszerű szavai lelket öntöttek beléjük, hisz alkalmasak voltak rá, hogy fölkeltsék a bátorságot, és megerősítsék az ifjak szívét. Így elhatározták, hogy nem vernek tábort, hanem bátran támadást indítanak, és kimenetelét a szerencsére bízzák. A várost, a vallást és a templomot ugyanis veszély fenyegette. 27Míg kezükkel harcoltak, szívükben Istenhez imádkoztak. Isten szemmel látható segítségén örülve nem kevesebb, mint harmincötezer férfit földre terítettek.
Márk evangéliuma (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 41Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!”
  • 3 5Erre keményszívűségükön elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, majd az emberhez fordult: „Nyújtsd ki a kezed!” Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.
  • 4 15Akikben útszélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, s kitépi szívükből az elvetett igét. 16Ugyanígy, akikben köves talajra hull a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen fogadják, 19de a világ gondjai, a csalóka gazdagság és a többi vágy szívükbe hatol, elfojtja az igét, úgyhogy terméketlen marad.
  • 6 20Heródes ugyanis félt Jánostól. Tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmezte. Ha beszélgetett vele, nagyon zavarba jött, de azért szívesen hallgatta. 34Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani. 52mert még a kenyerek csodáját sem fogták fel, a szívük még érzéketlen volt.
  • 7 6Ezt a választ adta nekik: „Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. 19mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának minősített minden ételt. 21Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság,
  • 8 17Jézus észrevette és így szólt: „Mit tanakodtatok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek? Nem fogjátok fel? Még mindig érzéketlen a szívetek?
  • 10 5Jézus folytatta: „Szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsot.
  • 11 23bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, akkor az csakugyan megtörténik.
  • 12 30Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! 33Meg hogy Őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, felebarátunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő­ vagy bármi más áldozatnál.” 37Ha maga Dávid Urának mondja, hogy lehet akkor a fia?” A nagy népsokaság szívesen hallgatta. 39Szívesen elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket.
  • 16 14Végül a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták.
Rómaiaknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 9Tanúm az Isten, akinek Fia evangéliumát hirdetve szívvel-lélekkel szolgálok, hogy imáimban mindig megemlékezem rólatok, 21mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. 24Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket.
  • 2 5Konokságodban és szíved megrögzöttségében csak büntetést halmozol magadra, a haragnak és az Isten igazságos ítélete megnyilvánulásának napjára. 15Ezzel igazolja, hogy a törvényszabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon,
  • 5 5A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.
  • 6 17De hála Istennek, hogy bár a bűnnek szolgáltatok, most már szívből engedelmeskedtek annak a tanításnak, amelyet kaptatok.
  • 8 27S ő, aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért.
  • 9 2Nagy a szomorúságom és állandó a szívem fájdalma.
  • 10 1Testvérek! Szívből óhajtom üdvösségüket, s imádkozom érte az Istenhez. 8Hanem hogyan mondja? Közel van hozzád a tanítás, ajkadon és szívedben, tudniillik a hit tanítása, amit hirdetünk. 9Ha tehát száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, üdvözülsz. 10A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.
  • 15 6hogy egy szívvel, egy szájjal magasztaljátok az Istent, Urunk, Jézus Krisztus Atyját. 31hogy megszabaduljak a júdeai hitetlenektől, és hogy a szentek szívesen vegyék Jeruzsálemnek tett szolgálatomat.
  • 16 18Az ilyenek nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak, és szép szavakkal meg hízelgéssel megtévesztik a gyanútlanok szívét.
Galatáknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 4 6Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya!
Efezusiaknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 3 17hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben.
  • 4 18Sötétség borult elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye.
  • 5 19Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak.
  • 6 5Szolgák, engedelmeskedjetek földi uratoknak, félő tisztelettel és egyszerű szívvel, akárcsak Krisztusnak. 6Ne látszatra szolgáljatok, mint akik emberek tetszését keresik, hanem mint Krisztus szolgái, akik szívesen teljesítik Isten akaratát. 22Épp azért küldtem el oda, hogy megtudjátok, mi van velem, és hogy megvigasztalja szíveteket.
Filippieknek írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 7Méltányos is, hogy így gondolkodjam rólatok, mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, hiszen ti osztoztok kegyelmemben, akár bilincsekben vagyok, akár az evangéliumot védelmezem és bizonyítom. 27Éljetek hát Krisztus evangéliumához méltóan. Így akár elmegyek és látlak titeket, akár távol maradok, azt hallhatom rólatok, hogy egy lélekkel helytálltok, egy szívvel munkálkodtok az evangéliumi hitért, s az ellenfelektől egyáltalán nem ijedtek meg.
  • 2 20Nincs senkim ugyanis, aki annyira hozzám hasonló lelkületű volna, s oly őszintén szívén viselné ügyeteket.
  • 4 7Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.
Kolosszeieknek írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 2hogy szívükben megerősödve és a szeretetben egyesülve eljussanak a tökéletes megismerés teljes gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak a megismerésére.
  • 3 15S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben. 16Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. 23Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek.
  • 4 6Beszédetek legyen mindig szíves, sóval ízes, akkor majd helyesen meg tudtok felelni mindenkinek. 11Ha megérkezik oda, fogadjátok szívesen! Köszönt benneteket még Jézus is, másik nevén Jusztusz. A zsidók közül csak ők dolgoznak együtt velem Isten országának hirdetésében; igazi vigasztalásomra szolgáltak.
Tesszalonikaiaknak írt I. levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 4hanem úgy beszélünk, mint akiket Isten alkalmasnak ítélt az evangélium hirdetésére. Nem is az embereknek igyekszünk tetszeni, hanem az Istennek, aki szívünket megítéli. 8Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk benneteket! 17Testvérek, mi egy időre elszakadtunk tőletek, de csak térben, a szívünkben nem. Sőt, egyre jobban vágyunk rá, hogy viszontlássunk benneteket.
  • 3 6Timóteus éppen most tért vissza tőletek, és jó hírt hozott nekünk hitetek, szeretetetek felől, és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt szeretnétek látni minket, mint ahogy mi is titeket. 13Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében!
Tesszalonikaiaknak írt II. levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 17vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jótettben és szóban.
  • 3 5Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre!
Timóteusnak írt I. levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 5A tanítás célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből fakadó szeretet.
  • 5 7Kösd hát szívükre, hogy legyenek feddhetetlenek.
  • 6 2Akinek pedig hívő gazdája van, ne hanyagolja el kötelességét azért, mert testvére, hanem annál szívesebben szolgáljon neki, hogy hívő, így az Isten előtt kedves és törekszik a jóra. 18Tegyenek jót, gazdagodjanak jótettekben, szívesen és együttérzéssel adakozzanak.
Timóteusnak írt II. levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 2 22Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedj igaz életre, hitre, szeretetre és békességre azokkal egyetemben, akik tiszta szívvel hívják az Urat segítségül.
  • 4 3Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák.
Filemonnak írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 1 7Nagy örömömre és vigasztalásomra szolgált ugyanis, testvér, a szereteted, mert a szentek szíve enyhülést talált benne. 12Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. 20Igen, testvér, szeretném, ha örömömre szolgálnál az Úrban: teljesítsd hát szívem vágyát Krisztusban.