48 (47). ZSOLTÁR.
ISTEN VÉDI SZENT VÁROSÁT
48
1(Ének – Korach fiainak zsoltára.)
2Nagy az Úr, méltó a dicséretre,
Istenünk városában.
Szent hegye,
3a nagyszerű magaslat
öröme az egész világnak.
Sion hegye, „északnak határa”
valóban a nagy király városa.
4Őrtornyaiban az Isten lakik,
azért biztos védelemnek látszik.
5Lám, királyok verődtek össze
és együtt ostromolták.
6Nézték, de megmerevedtek,
és megzavarodva megfutottak.
7Félelem fogta el őket,
mint a szülő asszonyt.
8Éppúgy, ahogy a keletről jövő vihar
szétzúzza Tarsis hajóit.
9Ahogy hallottuk, úgy láttuk is
a Seregek Urának városát.
Igen, a mi Istenünk városát
Isten örökre megalapozta.
10Istenünk, kegyelmedre emlékezünk
templomod szentélyében.
11Amint a neved, Istenünk,
úgy terjed dicsőséged is, a föld határáig.
Jobbod telve igazságossággal.
12Azért hát örüljön Sion hegye,
ujjongjanak Júda leányai ítéleteiden!
13Járjátok be Siont keresztül-kasul
és számláljátok meg tornyait!
14Csodáljátok meg sáncait, falait,
járjátok be erődítményeit,
hogy elmondhassátok a jövő nemzedéknek:
15Ilyen nagy az Isten!
Igen, ő a mi vezérünk,
Istenünk örökkön-örökké!