Olvasási beállítások
Könyvjelzőim
Fontos: csak helyi mentés! Részletek
A könyvjelzők és az utolsó olvasási hely kizárólag ezen az eszközön, ebben a böngészőben tárolódnak. Nincs róluk szerveroldali biztonsági másolat, és másik eszközre vagy böngészőbe nem kerülnek át. A webhelyadatok törlésekor vagy a böngésző újratelepítésekor elveszhetnek; ilyenkor nem tudjuk visszaállítani őket.
Felolvasás
Szent István Társulati Biblia
A Teremtés könyve
1
Ábrám tehát feleségével és minden vagyonával visszatért Egyiptomból a Negebre, vele volt Lót is.
2
Ábrám nagyon gazdag lett nyájakban, ezüstben és aranyban.
3
A Negebről fokozatosan Bétel felé vonult, addig a helyig, ahol először táborozott Bétel és Ai között,
4
annak az oltárnak a helyén, amelyet korábban emelt. Itt Ábrám segítségül hívta az Úr nevét.
5
Lótnak, aki Ábrámmal tartott, szintén voltak juhai, barmai és sátrai.
6
Ezért a vidék nem bírta el, hogy együtt maradjanak. Mivel javaik nagyon felszaporodtak, nem maradhattak egymás mellett.
7
Vita támadt Ábrám nyájának pásztorai és Lót nyájának pásztorai között. (A vidéken akkor kánaániták és periziták laktak.)
8
Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: „Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk.
9
Nemde, nyitva áll előtted az egész vidék? Válj el tehát tőlem: ha te balra mégy, én jobbra, ha te jobbra mégy, én balra.”
10
Lót fölemelte szemét, és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött – mielőtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje, egészen Coárig.
11
Lót a Jordán egész síkságát választotta. Lót keletnek tartott, és így elváltak egymástól.
12
Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a síkság helységeiben tanyázott, és egészen Szodomáig táborozott.
13
A szodomai emberek azonban nagyon rosszak voltak, és vétkeztek Isten ellen.
14
Az Úr így szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tőle: „Emeld föl szemedet, és tekints a helyről, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra.
15
Az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden időkre.
16
Olyanná teszem utódaidat, mint a föld homokját. Ha az ember megszámlálhatná a föld homokját, akkor megszámlálhatná utódaidat is.
17
Rajta tehát, járd be a földet széltében és hosszában, mivel neked adom azt.”
18
Ábrám tovább is vonult sátraival, és Mamre terebintjénél telepedett le, Hebron mellett, s ott oltárt épített az Úrnak.