Megérkezés a Sínai-hegyhez.
19
*1Az Egyiptomból való kivonulás után három hónapra ugyanazon a napon érkeztek meg a Sínai pusztába.
2Refidimből indultak el, a Sínai pusztába érkeztek, és a pusztaságon táboroztak le. Az izraeliták táborukat a heggyel szemben ütötték fel.
   A szövetség megígérése.3Mózes elindult Isten elé, az Úr pedig a hegyről így szólt hozzá: „Ezt közöld Jákob házával, és hirdesd Izrael fiainak:
4Láttátok, mit tettem az egyiptomiakkal, s hogy mintegy sasszárnyon hordoztalak benneteket, s ide hoztalak magamhoz.
5Ha tehát hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, akkor az összes népek között különleges tulajdonommá teszlek benneteket, hiszen az egész föld az enyém.
*6Papi királyságom és szent népem lesztek. Ezeket a szavakat add tudtára Izrael fiainak.”
7Mózes elment, és összehívta a nép véneit, s közölte velük mindazokat a szavakat, amelyeket az Úr reá bízott.
8Az egész nép egy szívvel válaszolt: „Mindent megteszünk, amit az Úr parancsol.” Mózes megvitte az Úrnak a nép feleletét.
   A szövetség előkészítése.9Ezután az Úr így szólt Mózeshez: „Sűrű felhőben jövök hozzád, hogy a nép hallja, amikor veled beszélek, s így mindenkor higgyen neked.” Mózes elmondta az Úrnak a nép feleletét.
10Erre az Úr így szólt Mózeshez: „Menj vissza a néphez. Ma és holnap készüljenek elő, mossák ki ruhájukat,
11és harmadnapra legyenek készen. Holnapután az Úr az egész nép szeme láttára leszáll a Sínai-hegyre.
*12Te pedig határold körül a hegyet, és parancsold meg: óvakodjatok attól, hogy fölmenjetek a hegyre, vagy a lábához közeledjetek. Aki hozzáér a hegyhez, annak meg kell halnia:
13egyetlen kéz sem érintheti; azt meg kell kövezni vagy le kell nyilazni. Sem ember, sem állat nem maradhat életben. Csak akkor mehetnek fel a hegyre, ha majd a kosszarvat hosszan megfújták.”
   14Mózes lement a hegyről, felszólította a népet, hogy készülődjék, és mossa ki a ruháját.
*15Megparancsolta a népnek: „Holnaputánra legyetek készen. Ne közeledjetek asszonyhoz.”
   Isten megjelenése.16Harmadnap virradatkor mennydörgés és villámlás tört ki, sötét felhő telepedett a hegyre, és hatalmas harsonazúgás hangzott fel. A táborban az egész nép remegett.
17Mózes kivezette a népet a táborból Isten elé, s azok a hegy lábánál helyezkedtek el.
18Az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tűzben szállt le rá. A füst úgy szállt fel, mint az olvasztókemence füstje, s az egész hegy hevesen megrendült.
19A trombitaharsogás egyre erősödött. Mózes beszélt, és az Úr felelt neki a mennydörgésben.
20Az Úr leszállt a Sínai-hegyre, a hegy csúcsára, Mózes pedig fölment.
21Az Úr így szólt Mózeshez: „Menj le, és figyelmeztesd a népet: ne lépje át a határt, és ne akarja látni az Urat, mert sokan meghalnának közülük.
*22A papoknak is, akik különben közeledhetnek az Úrhoz, meg kell szentelődniük, nehogy az Úr haragra gerjedjen ellenük.”
23Mózes ezt felelte az Úrnak: „A nép nem mehet fel a Sínai-hegyre, hiszen te magad figyelmeztettél bennünket: határold körül a hegyet, és jelentsd ki szentnek.”
24Az Úr még ezt mondta: „Menj le, és Áron kíséretében jöjj fel újra. A papok és a nép azonban ne lépjék át a határt, ne jöjjenek fel az Úrhoz, nehogy elpusztítsa őket.”
25Mózes tehát lement, és közölte velük.