Pál levele a galatákhoz

1 Címzés, üdvözlés¹Pál apostol – aki nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül – ²és a velem levő testvérek mindnyájan: Galácia gyülekezeteinek.
   ³Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól, ⁴aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint.
   ⁵Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.
   Nincs más evangélium⁶Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok, ⁷pedig nincsen más evangélium. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát. ⁸De ha még mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amelyet mi hirdettünk, átkozott legyen! ⁹Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!
   Pál nem embertől vette át az evangéliumot¹⁰Most tehát az embereket akarom meggyőzni vagy Istent? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája. ¹¹Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől való, ¹²mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam. ¹³Mert hallottátok, hogyan éltem egykor a zsidóság körében, hogy féktelenül üldöztem az Isten egyházát, és pusztítottam azt. ApCsel 8,3;  ApCsel 22,4-5;  ApCsel 26,9-11;  1Tim 1,13  ¹⁴És a zsidó hithűségben sok kortársamat felülmúltam népem körében, minthogy fölöttébb buzgó rajongója voltam atyáim hagyományainak. ¹⁵De amikor úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott és kegyelme által elhívott, Ézs 49,1;  Jer 1,5;  ApCsel 9,3-6;  ApCsel 22,6-10;  ApCsel 26,13-18  ¹⁶hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a népek között, nem tanácskoztam testtel és vérrel. ¹⁷Nem is mentem fel Jeruzsálembe azokhoz, akik előttem lettek apostolokká, hanem azonnal elmentem Arábiába, azután ismét visszatértem Damaszkuszba. ¹⁸Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig. ApCsel 9,26-30  ¹⁹De az apostolok közül nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét. ²⁰Amit pedig nektek írok, íme, Isten színe előtt mondom, hogy nem hazugság. ²¹Azután elmentem Szíria és Kilikia vidékére. ²²Júdea keresztyén gyülekezetei azonban személy szerint nem ismertek engem. ²³Csupán ezt hallották: „Aki egykor üldözött minket, most hirdeti azt a hitet, amelyet valamikor pusztított.” ²⁴És dicsőítették énértem Istent.