János jelenései

BEVEZETŐ ÉGI LÁTOMÁSOK: 4,1-5,14 4 *Hódolat Isten trónja előtt¹Ezek után látomásom volt, és íme, ajtó nyílt meg az égben, és az előbbi hang, amelyet mint harsonát hallottam velem beszélni, így szólt: „Jöjj fel ide, (Kiv 19,16)  és megmutatom neked azt, aminek ezek után történnie kell!” (Dán 2,29)  ²Azonnal elragadtatásba estem a Lélekben, és íme, trón volt elhelyezve az égben, és a trónon ült valaki. *³Az ott ülő hasonlónak látszott a jáspishoz és a karneolhoz; szivárvány volt a trón körül, hasonló a smaragd színéhez. (Iz 6,1;  Ez 1,26-28)  ⁴A trón körül huszonnégy szék, és a székeken huszonnégy vén ült fehér ruhába öltözve, a fejükön arany korona. ⁵A trónból villámok, zúgás és mennydörgések törtek elő. (Kiv 19,16G)  Hét fáklya égett a trón előtt: Isten hét szelleme. ⁶A trón előtt mintegy üvegtenger volt, kristályhoz hasonló, és a trón közepén, és a trón körül négy élőlény, (Ez 1,5.18)  elöl és hátul tele szemekkel. ⁷Az első élőlény oroszlánhoz volt hasonló, a második élőlény bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek emberéhez hasonló arca volt, és a negyedik élőlény repülő sashoz hasonlított. (Ez 1,10)  ⁸A négy élőlény mindegyikének hat-hat szárnya volt, körös-körül és belül tele voltak szemekkel. (Iz 6,2;  Ez 1,18G)  Éjjel-nappal pihenés nélkül azt mondták: „Szent, szent, szent az Úr, (Iz 6,3)  a mindenható Isten, aki volt és aki van (Kiv 3,14G;  Jel 1,8)  és aki eljövendő!” ⁹Mikor ezek az élőlények dicsőséget, tiszteletet és hálát zengtek a trónon ülőnek, az örökkön örökké élőnek, ¹⁰a huszonnégy vén leborult a trónon ülő előtt, imádta az örökkön örökké élőt, (Iz 6,1;  Dán 6,27)  letette koronáját a trón előtt, és így szólt:

¹¹„Méltó vagy, Urunk, Istenünk,
hogy tied legyen a dicsőség,
a tisztelet és a hatalom,
mert te teremtettél mindent,
és a te akaratod által jöttek létre a teremtmények!”