A Zsoltárok könyve

50. ZSOLTÁR (49) 50 *A helyes istentisztelet¹Ászáf zsoltára.
Szól az Úr, az istenek Istene,
és szólítja a földet
napkelettől napnyugatig.
²Az ékes szépségű Sionból felragyog az Isten.
³Jön íme, Isten,
Íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat:
színe előtt emésztő tűz,
körülötte hatalmas szélvihar.
⁴Szólítja onnan felülről az eget
és a földet, hogy népe fölött ítélkezzék:
⁵„Gyűjtsétek elém szentjeimet,
akik az áldozatban szövetségre léptek velem.”
⁶Igazságát hirdetik az egek,
mert Isten tart ítéletet.
*⁷„Halljad én népem, hadd beszéljek,
Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened:
Én Isten, a te Istened vagyok.
⁸Nem áldozataidért perelek veled,
hisz égőáldozataid folyton előttem vannak.
⁹Nem fogadok el házadból fiatal bikákat,
sem nyájaidból kecskebakokat.
¹⁰Mert enyém az erdő minden vadja,
az állatok ezrei a hegyekben.
*¹¹Ismerem az ég minden madarát,
és ami csak mozog a mezőn, mind az enyém.
¹²Ha éheznék, nem kellene neked szólnom,
mert enyém a földkerekség, és mindaz, ami betölti.
¹³Megeszem-e én a bikák húsát,
megiszom-e én a kecskebakok vérét?
¹⁴Dicséretet mutass be áldozatul Istennek,
és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek!
¹⁵Hívj segítségül a szorongatás napján:
megmentelek, és te dicsőíteni fogsz engem.”
¹⁶A bűnöshöz azonban így szól az Isten:
„Miért beszélsz te parancsolataimról,
és miért veszed szádra szövetségemet?
¹⁷Hiszen te gyűlölöd a fegyelmet,
és megveted szavaimat.
¹⁸Ha tolvajt láttál, vele tartottál,
házasságtörőkkel közösködtél.
¹⁹Szád gonoszságot árasztott,
és nyelved csalárdságot szőtt.
²⁰Leültél, és máris testvéred ellen beszéltél,
és gyaláztad anyád fiát.
*²¹Így cselekedtél, és mivel én hallgattam,
azt hitted, hogy olyan vagyok, mint te.
Pedig perbe szállok veled, és mindezt felhozom ellened.
²²Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről,
nehogy védtelenek legyetek, amikor elragadlak titeket!
²³Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem,
és aki bűntelenül jár útján, annak mutatom meg Isten üdvösségét.”