Malakiás könyve

1 *Felirat¹Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által.
*Ítélet Edom felett; üdvösség Jeruzsálemnek²„Szeretlek titeket – mondja az Úr –, de ti azt mondjátok: »Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?« – Nemde Ézsau a testvére volt Jákobnak? – mondja az Úr –, és én mégis Jákobot szerettem, *³Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává. ⁴Ha Edom azt mondja: »Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult« – erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! »Gonoszság országá«-nak nevezik majd őket, és »olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.« ⁵Saját szemetek látja majd ezt, és magatok mondjátok: »Nagy az Úr Izrael határain túl is!«
   A helyes istentisztelet⁶A fiú tiszteli atyját és a szolga urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az én tiszteletem, és ha én Úr vagyok, hol a félelem tőlem? – mondja a Seregek Ura nektek, papok, akik megvetitek nevemet. Azt kérdezitek: »Miben vetettük meg nevedet?« ⁷Tisztátalan kenyeret mutattok be oltáromon! Azt kérdezitek: »Mivel tettük tisztátalanná?« Azzal, hogy azt gondoljátok: »Az Úr asztalát semmibe sem kell venni!« ⁸Ha vak állatot mutattok be áldozatul, nem rossz-e az? És ha sánta és beteg állatot mutattok be, nem rossz-e az? Vinnéd csak a helytartódnak, vajon tetszenék-e neki és kegyesen tekintene-e rád? – mondja a Seregek Ura. ⁹De most aztán könyörögjetek Istenhez, hogy irgalmazzon nektek! Bizony, a ti kezetek művelte ezt. Vajon kegyesen tekint-e rátok? – mondja a Seregek Ura.
   *¹⁰Bárcsak inkább bezárná valaki közületek a kapukat, hogy ne gyújthassanak tüzet oltáromon hiába! Nem lelem én kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, és a ti kezetektől nem fogadok el én ételáldozatot. *¹¹Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a nemzetek között, és minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek. Bizony, nagy az én nevem a nemzetek között – mondja a Seregek Ura –, ¹²de ti megszentségtelenítitek, amikor azt hiszitek, hogy »az Úr asztala szennyes, és a rátett ételeket, éppúgy semmibe sem kell venni.« ¹³És azt mondjátok: »Íme, milyen sok munka!« És könnyelműen elintézitek – mondja a Seregek Ura –, és idehoztok rablottat, sántát és beteget, és bemutatjátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyent kezetekből?” – mondja az Úr. ¹⁴Átkozott a csalárd ember, akinek van a nyájában ép hím állatja, és ha fogadalmat tesz, gyenge állatot mutat be áldozatul az Úrnak, noha nagy király vagyok én – mondja a Seregek Ura –, és rettegik nevemet a nemzetek között!