Káldi-Neovulgáta
Malakiás könyve
Ebben a könyvben hat beszéd maradt ránk, amelyek egy ismeretlen próféta működését tanúsítják, aki a Kr. e. V. század első felében lépett fel, s akit a 3,1 vers „hírnököm”-nek („malakí” = Malakiás) nevez. Működése Ezdrásnál és Nehemiásnál korábbra esik, arra az időre, amikor a közösség válságba jutott. Kr. e. 515-ben újra felszentelték a templomot, de az a nagy fordulat, amit ettől vártak, elmaradt, s azok is csalódtak, akik Dávid utódjába, Zerubbábelbe vetették reményüket (ld. az Aggeus és a Zakariás könyvéhez írt bevezetőt). A csalódásból kritikus kérdések erednek, és ezekből rövidesen gyakorlati tettek származnak. Mit gondoljanak egy olyan Istenről, aki újra meg újra meghirdeti eljövetelét csupán azért, hogy próbára tegye az arra várakozókat? Valóban azon múlik a jövő, hogy betű szerinti pontossággal betartják-e a múlt istentiszteleti szokásait és előírásait? Kinek használnak a templomi adók és adományok? Nem volna-e okosabb az adott körülményekhez alkalmazkodni?