A Márk írása szerint való szent evangyéliom

8 ¹Azokban a • napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:• Mát. 15,32-39.  
²Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök; •• rész 6,34-44.  
   ³És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.• Ésa. 56,7.  † Jer. 7,11.  
   ⁴Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?• Luk. 19,47.  
   ⁵És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.• 1Kor. 11,23-25.  
   ⁶Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.• vers 14.  
   ⁷Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.• Malak. 3,1.  Mát. 11,10.  14.  Márk 1,2.  
   ⁸Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.• Mát. 11,11.  14.  
   ⁹Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.• Mát. 17,20.  21,24.  Luk. 17,6.  
   ¹⁰És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.• Mát. 21,22.  Ján. 14,13.  
   ¹¹És kijövének a • farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.• Mát. 16,1-12.  
   ¹²Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem • adatik jel ennek a nemzetségnek.• Mát. 12,39.  Luk. 11,29.  
   ¹³És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.• Mát. 21,23-27.  Luk. 20,1-8.  
   ¹⁴De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.
   ¹⁵És ő inti vala őket, • mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a † Heródes kovászától!• Mát. 16,6.  Luk. 12,1.  † rész 3,6.  
   ¹⁶Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.
   ¹⁷Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? • Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?• rész 6,52.  
   ¹⁸Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?
   ¹⁹Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.• rész 10,38.  
   ²⁰Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.• Mát. 21,33-46.  Luk. 20,9-19.  † Ésa. 5,1.  2.  
   ²¹És monda nékik: Hogy nem értitek hát?
   ²²Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse • azt.• rész 6,56.  
   ²³Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén • és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?• rész 7,32.  33.  Ján. 9,6.  
   ²⁴Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.
   ²⁵Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent.
   ²⁶És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek • el ne mondd a faluban.• rész 7,36.  
   ²⁷És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi • falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?• Mát. 16,13-28.  Luk. 9,18-27.  
   ²⁸Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek • Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.• rész 6,15.  
   ²⁹És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.• Zsolt. 118,22.  23.  
   ³⁰És rájok parancsola, hogy • senkinek se szóljanak felőle.• rész 9,9.  
   ³¹És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat • kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.• rész 9,31.  10,33.  Mát. 16,21.  17,22.  20,18.  Luk. 9,22.  17,25.  24,7.  
   ³²És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.• Mát. 22,15-22.  Luk. 20,20-26.  
   ³³És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
   ³⁴A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar • jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.• Mát. 10,38.  16,24.  Luk. 9,23.  14,27.  
   ³⁵Mert valaki • meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.• Mát. 10,39.  16,25.  Luk. 9,24.  17,33.  Ján. 12,25.  
   ³⁶Mert mit használ • az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?• Mát. 16,26.  Luk. 9,25.  
   ³⁷Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?• Mát. 22,23-33.  Luk. 20,27-38.  
   ³⁸Mert valaki szégyel engem • és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.• Mát. 10,33.  Luk. 9,26.  12,9.