A Márk írása szerint való szent evangyéliom

6 ¹És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, • és követék őt az ő tanítványai.• Mát. 13,53-58.  Luk. 4,15-30.  
²És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: • Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?• Ján. 7,15.  
   ³Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.• Zsolt. 13,12.  
   ⁴Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
   ⁵Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.• Zsolt. 118,22.  23.  
   ⁶És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül • járja vala a falvakat, tanítván.• Mát. 9,35.  Luk. 13,22.  
   ⁷Majd magához szólítá a tizenkettőt, • és kezdé őket kiküldeni † kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.• Mát. 10,1.  9-15.  Luk. 9,1-6.  † Luk. 10,1.  
   ⁸És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;• rész 8,31.  10,32.  33.  Mát. 16,21.  17,22.  20,18.  Luk. 9,22.  17,25.  24,7.  
   ⁹Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.• Luk. 18,34.  
   ¹⁰És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott • maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.• Mát. 10,11.  Luk. 10,7.  
   ¹¹A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.• Mát. 18,1.  Luk. 9,46.  22,24.  
   ¹²Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.• rész 10,44.  
   ¹³És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal • sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.• Jak. 5,14-15.  
   ¹⁴És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt • fel a halálból és azért működnek benne ez erők.• Mát. 14,1-12.  Luk. 3,19.  20.  9,7-9.  
   ¹⁵Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.• Luk. 9,49.  
   ¹⁶Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.• Mát. 9,12.  13.  
   ¹⁷Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.• Mát. 12,30.  Luk. 9,50.  
   ¹⁸Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked • a testvéred feleségével élned.• 3Móz. 18,16.  
   ¹⁹Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.• Mát. 18,6.  Luk. 17,2.  
   ²⁰Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.• Mát. 5,30.  
   ²¹De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,• Ésa. 66,24.  
   ²²És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.• Mát. 9,17.  Márk 2,22.  
   ²³És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom • felét is.• Eszt. 5,3-6.  
   ²⁴Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.• Mát. 5,29.  
   ²⁵És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.• vers 44.  46.  
   ²⁶A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.• 3Móz. 2,13.  
   ²⁷És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.• Mát. 5,13.  Luk. 14,34.  Kol. 4,6.  
   ²⁸Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.• Mát. 19,1-9.  
   ²⁹A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.• Csel. 26,27-29.  
   ³⁰És az apostolok • összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.• Luk. 9,10.  
   ³¹Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.• 5Móz. 24,1.  Mát. 5,31.  32.  
   ³²És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
   ³³A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének. •• Mát. 14,13-21.  Luk. 9,11-17.  Ján. 6,1-13.  
   ³⁴És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, • és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.• Mát. 9,36.  
   ³⁵Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:• Mát. 23,14.  Luk. 20,47.  
   ³⁶Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.• 2Kir. 12,9.  
   ³⁷Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?• Luk. 21,1-4.  
   ³⁸Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.• Mát. 5,32.  Luk. 16,18.  
   ³⁹És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
   ⁴⁰Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.• Mát. 19,13-15.  Luk. 18,15-17.  
   ⁴¹Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és • az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.• rész 7,34.  
   ⁴²Evének azért mindnyájan, és megelégedének;• Mát. 18,3.  Luk. 18,17.  
   ⁴³És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.• rész 9,36.  
   ⁴⁴A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.• Mát. 19,16-30.  Luk. 18,18-30.  
   ⁴⁵És • azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.• Mát. 14,22-36.  Ján. 6,15-21.  
   ⁴⁶Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.• 2Móz. 20,12-16.  
   ⁴⁷És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
   ⁴⁸És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.• rész 8,34.  Mát. 10,38.  
   ⁴⁹Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;• Ésa. 65,13.  14.  
   ⁵⁰Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
   ⁵¹Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt • a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.• rész 4,39.  
   ⁵²Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.• Róm. 12,14-17.  † Csel. 7,60.  
   ⁵³És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.• Dán. 9,27.  † Dán. 12,4.  10.  Mát. 24,15.  
   ⁵⁴De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,• 5Móz. 15,7-10.  
   ⁵⁵És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.• Mát. 7,12.  
   ⁵⁶És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, • meggyógyulának.• rész 5,27.  28.  Mát. 14,36.