A Máté írása szerint való szent evangyéliom

21 ¹És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt,• vers 5.  11.  
²És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, • a mely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.• Márk 11,1-10.  Luk. 19,29-38.  Ján. 12,12-19.  
   ³És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: • és legott el fogja bocsátani őket.• rész 26,18.  
   ⁴Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:• Luk. 17,23.  24.  
   ⁵Mondjátok meg • Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.• Ésa. 62,11.  Zak. 9,9.  
   ⁶A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,• Ésa. 13,6.  10.  Jóel 3,15.  2Pét. 3,10.  
   ⁷Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.• rész 25,31.  26,64.  Márk 13,26.  14,62.  Jel. 1,7.  19,11.  † Dán. 7,13.  14.  
   ⁸A sokaság legnagyobb része pedig felső • ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.• 2Kir. 9,13.  
   ⁹Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: • Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!• Zsolt. 118,25.  26.  
   ¹⁰És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez?• Mát. 11,14.  † 1Kir. 19,2-20.  
   ¹¹A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.• Mát. 17,14-21.  Luk. 9,37-42.  
   ¹²És beméne Jézus az Isten templomába, • és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.• Márk 11,11.  Luk. 19,45.  Ján. 2,14-16.  
   ¹³És monda nékik: Meg van • írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává † tettétek.• Ésa. 56,7.  † Jer. 7,11.  
   ¹⁴És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá őket.• 1Móz. 6,11-13.  Luk. 17,26.  27.  
   ¹⁵A főpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,
   ¹⁶És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A • gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?• Zsolt. 8,3.  
   ¹⁷És ott hagyván őket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel.• Luk. 17,35.  36.  
   ¹⁸Reggel pedig, a városba visszajövet, megéhezék.• Ján. 2,19-21.  
   ¹⁹És meglátva egy fügefát az út mellett, oda méne hozzá, és nem talála azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs • te rajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszárada.• Luk. 13,6.  
   ²⁰És látván ezt a tanítványok, elcsodálkozának, mondván: Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?• rész 27,12.  
   ²¹Jézus pedig felelvén, monda nékik: Bizony mondom néktek, ha van hitetek • és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, a mi e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen;• rész 17,20.  
   ²²És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.• Luk. 12,42-46.  
   ²³És mikor bement vala a templomba, hozzámenének a főpapok és a nép vénei, a mint tanít vala, mondván: • Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked ezt a hatalmat?• Márk 11,27-33.  Luk. 20,1-8.  Ján. 2,18.  
   ²⁴Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, a mire ha megfeleltek nékem, én is megmondom néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.• rész 25,21.  23.  
   ²⁵A János keresztsége honnan vala? Mennyből-é, vagy emberektől? Azok pedig tanakodnak vala magukban, mondván: Ha azt mondjuk: mennyből, azt mondja majd nékünk: Miért nem hittetek tehát néki?• Préd. 8,11.  
   ²⁶Ha pedig azt mondjuk: emberektől; félünk a sokaságtól; • mert Jánost mindnyájan prófétának tartják.• rész 14,5.  
   ²⁷És felelvén Jézusnak, mondának: Nem tudjuk. Monda nékik ő is: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.• Mát. 17,22.  23.  Luk. 9,43-45.  
   ²⁸De mit gondoltok ti? Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.• rész 8,12.  
   ²⁹Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne.• Luk. 12,35.  36.  Jel. 19,7.  
   ³⁰A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; • de nem méne el.• rész 7,21.  
   ³¹E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát? Mondának néki: Az első. Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek: • A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.• Luk. 18,14.  
   ³²Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek néki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek néki; ti pedig, a kik ezt láttátok, azután sem tértetek • meg, hogy hittetek volna néki.• Luk. 7,29.  
   ³³Más példázatot halljatok: • Vala egy házigazda, a ki szőlőt plántála, és azt gyepűvel körülvevé, sajtót ása le benne, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és † elutazék.• Ésa. 5,1.  2.  Márk 12,1-12.  Luk. 20,9-19.  † rész 25,14.  
   ³⁴Mikor pedig a gyümölcs ideje elérkezett vala, elküldé szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át az ő gyümölcsét.• Luk. 23,1.  Ján. 18,31.  32.  
   ³⁵És a munkások megfogván az ő szolgáit, az egyiket megverék, a másikat megölék, a harmadikat pedig megkövezék.• rész 26,16.  
   ³⁶Ismét külde más szolgákat, többet mint előbb; és azokkal is úgy cselekedének.
   ³⁷Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.• Csel. 1,18.  2Sám. 17,23.  
   ³⁸De a munkások, meglátván a fiút, mondának magok közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.• Márk 12,41.  
   ³⁹És megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék.• Luk. 13,25.  27.  
   ⁴⁰Mikor azért megjő a szőlőnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?• rész 7,23.  
   ⁴¹Mondának néki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti őket; a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, a kik beadják majd néki a gyümölcsöt annak idejében.• rész 24,42.  
   ⁴²Monda nékik Jézus: • Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.• Zsolt. 118,22.  23.  Csel. 4,11.  Róm. 9,33.  1Pét. 2,6-8.  
   ⁴³Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét.• Róm. 12,6.  
   ⁴⁴És a ki e kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik • reá, szétmorzsolja azt.• Dán. 2,34.  35.  44.  45.  
   ⁴⁵És a főpapok és farizeusok hallván az ő példázatait, megértették, hogy róluk szól.• vers 44.  46.  
   ⁴⁶És mikor meg akarák őt fogni, megfélemlének a sokaságtól, mivelhogy úgy tartják vala őt mint prófétát.• Ján. 19,9.