Jónás próféta könyve

3 ¹És lőn az Úrnak szava Jónáshoz másodszor is, mondván:• Ezék. 24,9.  Hab. 2,12.  
²Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked.
   ³És felkele Jónás, és elméne Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa vala Istennek, három napi járó föld.
   ⁴És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive!• 3Móz. 19,18.  
   ⁵A niniveiek pedig hivének Istenben, és • bőjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének.• Mát. 12,41.  
   ⁶És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba.• Eféz. 5,1.  
   ⁷És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és főembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak!• Ésa. 41,10.  43,1.  
   ⁸Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erősen, és térjen meg kiki az ő gonosz útáról és az erőszakosságból, a mely az ő kezökben van!
   ⁹Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!• 3Móz. 19,2.  
   ¹⁰És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjokról: és megbáná • az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre.• Jer. 18,8.  Ámós 7,3.