Mózes negyedik könyve az izráeliták megszámlálásáról való könyv

31 ¹És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
²Állj bosszút • Izráel fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol.• rész 25,17.  18.  
   ³Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon.
   ⁴Ezret-ezret egy-egy törzsből, Izráelnek minden törzséből küldjetek a hadba.
   ⁵Kiválogatának azért Izráel ezereiből, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet.
   ⁶És elküldé őket Mózes, törzsenként ezeret-ezeret a hadba, és velök Fineást, Eleázár papnak fiát is a hadba; és a szent edények és a riadó kürtök valának az ő keze alatt.
   ⁷És harczolának Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden férfiút • megölének.• 5Móz. 20,13.  
   ⁸A Midián királyait is megölék, azoknak levágott népeivel egybe: Evit, Rékemet, Czúrt, Húrt, és Rebát, Midiánnak öt királyát; és Bálámot a • Beór fiát is megölék fegyverrel.• 4Móz. 22,5.  35.  24,3-24.  vers 16.  
   ⁹És fogságba vivék Izráel fiai a Midiániták feleségeit és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmát és minden nyáját, és minden vagyonát prédára veték.
   ¹⁰Minden városukat pedig az ő lakhelyeik szerint, és minden falvaikat tűzzel megégeték.
   ¹¹És elvivének minden ragadományt és minden prédát mind emberekből, mind barmokból.
   ¹²És vivék Mózeshez és Eleázár paphoz, és Izráel fiainak gyülekezetéhez a foglyokat, a prédát és a ragadományokat a táborba, a mely a Moáb mezőségén vala a Jordán mellett, Jérikhó átellenében.
   ¹³Kimenének azért Mózes és Eleázár pap, és a gyülekezetnek minden fejedelme ő eléjök a táboron kívül.
   ¹⁴És megharaguvék Mózes a hadnak vezetőire, az ezredesekre és századosokra, a kik megjöttek vala a harczról.
   ¹⁵És monda nékik Mózes: Megtartottátok-é életben mind az asszonyokat?
   ¹⁶Ímé ők voltak, a kik Izráel fiait Bálám • tanácsából hűtlenségre bírták az Úr ellen a Peór dolgában; és lőn csapás az Úr gyülekezetén.• rész 25,2.  3.  
   ¹⁷Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden fineműt; és minden asszonyt is, a ki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek.
   ¹⁸Minden leánygyermeket pedig, a kik nem háltak • férfiúval, tartsatok életben magatoknak.• Bir. 21,11.  12.  
   ¹⁹Ti pedig maradjatok a táboron kivül hét napig; a ki megölt valakit, és a ki hullát érintett, • mind tisztítsátok meg magatokat harmad és hetednapon, magatokat és foglyaitokat.• rész 19,11.  12.  
   ²⁰Minden ruhát, minden bőrből való eszközt, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat.
   ²¹És monda Eleázár pap a vitézeknek, a kik elmentek vala a hadba: Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt vala az Úr Mózesnek:
   ²²Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, az ónt és ólmot bizonyára;
   ²³Minden egyebet is, a mi állja a tüzet, vigyetek át a tűzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, a mi nem állja a tűzet, vízen vigyétek át.
   ²⁴Ruháitokat pedig mossátok meg a hetedik napon, és tiszták lesztek: és azután bemehettek a táborba.
   ²⁵Újra szóla az Úr Mózesnek, mondván:
   ²⁶Vedd számba az elfoglalt prédát, mind emberben, mind baromban, te és Eleázár, a pap, és a gyülekezet atyáinak fejei.
   ²⁷És oszszad a prédát két részre: a • hadakozók között, a kik hadba mentek, és az egész gyülekezet között.• 1Sám. 30,24.  
   ²⁸És végy részt az Úrnak a hadakozó férfiaktól, akik hadba mentek: ötszázból egy lelket, az emberek közül, az ökrök közül, a szamarak közül, és a juhok közül.
   ²⁹Azoknak fele részéből vegyétek, és adjad Eleázárnak, a papnak, felemelt áldozatul az Úrnak.
   ³⁰Az Izráel fiainak járó fele részből pedig egy elfogottat végy ötvenből: emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból, és minden baromból; és adjad azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére.
   ³¹És úgy cselekedék Mózes és Eleázár, a pap, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.
   ³²És vala az a préda, azaz annak a zsákmánynak maradéka, a mit a hadakozó nép zsákmányolt: hatszáz hetvenöt ezer juh.
   ³³És hetvenhét ezer ökör.
   ³⁴És hatvanegy ezer szamár.
   ³⁵Emberi lélek pedig: a leányok közül, a kik nem ismertek vala férfival való egyesülést, ilyen lélek összesen harminczkét ezer.
   ³⁶Vala pedig az egyik fele, azoknak része, a kik hadba mentek vala: számszerint háromszáz harminczhét ezer és ötszáz juh.
   ³⁷Vala pedig az Úrnak része a juhokból: hatszáz és hetvenöt.
   ³⁸Az ökör pedig: harminczhat ezer; és azokból az Úrnak része: hetvenkettő.
   ³⁹És a szamár: harmincz ezer és ötszáz; azokból az Úrnak része: hatvanegy.
   ⁴⁰Emberi lélek pedig tizenhat ezer; és azokból az Úrnak része: harminczhét lélek.
   ⁴¹És adá Mózes az Úrnak részét felemelt áldozatul Eleázárnak, • a papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.• rész 18,8-14.  
   ⁴²Az Izráel fiainak eső másik fele részből pedig, a melyet elválasztott Mózes a hadakozó férfiakétól.
   ⁴³(Vala pedig a gyülekezetre eső felerész juhokból: háromszáz harminczhét ezer és ötszáz;
   ⁴⁴Ökör: harminczhat ezer;
   ⁴⁵Szamár: harmincz ezer és ötszáz:
   ⁴⁶Emberi lélek: tizenhat ezer.)
   ⁴⁷Az Izráel fiainak eső fele részből pedig egy elfogottat vett Mózes ötvenből, az emberekből és a barmokból; és adá azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.
   ⁴⁸És járulának Mózeshez a had ezereinek vezetői, az ezredesek és századosok.
   ⁴⁹És mondának Mózesnek: Szolgáid megszámlálták a hadakozó férfiakat, a kik a mi kezünk alatt voltak, és senki közülünk el nem veszett.
   ⁵⁰Hoztunk azért az Úrnak való áldozatul kiki a mit talált: aranyeszközöket, karlánczokat, karpereczeket, gyűrűket, fülönfüggőket, nyaklánczokat, hogy engesztelést végezzünk a mi lelkünkért az Úr előtt.
   ⁵¹És elvevé Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat ő tőlök, és a megkészített eszközöket is mind.
   ⁵²És mindaz az arany, a melyet felemelt áldozatul vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus vala az ezeredesektől és századosoktól.
   ⁵³A hadakozó férfiak közül kiki magának zsákmányolt.
   ⁵⁴Miután elvette vala Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezeredesektől és századosoktól, bevivék azt a gyülekezetnek sátorába, Izráel fiaira való emlékeztetőül az Úr elé.