Mózes negyedik könyve az izráeliták megszámlálásáról való könyv

21 ¹Mikor pedig meghallotta a • Kananeus, Arad királya, a ki lakozik vala dél felől, hogy jön Izráel a kémeknek útán: megütközék Izráellel, és foglyokat ejte közülök.• rész 33,40.  
²Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak, és monda: Ha valóban kezembe adod e népet, eltörlöm az ő városait.
   ³És meghallgatá az Úr Izráelnek szavát, és kézbe adá a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És nevezé azt a helyet Hormának.
   ⁴És elindulának a Hór hegyétől a veres tengerhez vivő úton, hogy megkerüljék Edom földét. És a népnek lelke megkeseredék útközben.
   ⁵És szóla a nép Isten • ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a † mi lelkünk.• 1Kor. 10,9.  † rész 11,6.  
   ⁶Bocsáta azért az • Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.• 2Móz. 32,35.  
   ⁷Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.
   ⁸És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és • tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.• Ján. 3,14.  
   ⁹Csinála azért Mózes rézkígyót, • és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.• 2Kir. 18,4.  
   ¹⁰Azután elindulának Izráel fiai, és tábort ütének Obóthban.
   ¹¹Obóthból is elindulának, és tábort ütének Hije-Abarimban, abban a pusztában, a mely Moáb előtt vala napkelet felől.
   ¹²Onnét elindulának, és tábort ütének • Zéred völgyében.• 5Móz. 2,13.  
   ¹³Onnét elindulának, és tábort ütének az Arnon vizén túl, a mely van a pusztában, és kijő az Emoreus határából. Mert az Arnon • Moábnak határa Moáb között és Emoreus között.• 5Móz. 2,24.  Józs. 12,2.  Bir. 11,18.  
   ¹⁴Azért van szó az Úr hadainak könyvében: Vahébről Szúfában, és a patakokról Arnonnál,
   ¹⁵És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl.
   ¹⁶És onnét Béérbe menének. Ez az a kút, a melynél mondotta vala az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, és adok nékik vizet.
   ¹⁷Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jőjj fel óh kút! énekeljetek néki!
   ¹⁸Kút, a melyet fejedelmek ástak; a nép előkelői vájtak, kormánypálczával, vezérbotjaikkal. És a pusztából Mathanába menének.
   ¹⁹És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélből Bámóthba.
   ²⁰Bámóthból pedig abba a völgybe, a mely Moáb mezején van, onnan a Piszga tetejére, a mely a sivatagra néz.
   ²¹És • külde Izráel követeket Szíhonhoz, az Emoreusok királyához, mondván:• 5Móz. 2,26.  Bir. 11,19.  
   ²²Hadd mehessek át a te földeden! Nem hajlunk mezőre, sem szőlőre, kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, míg átmegyünk a te határodon.
   ²³De nem engedé Szíhon • Izráelnek, hogy átmenjen az ő határán, sőt egybegyűjté Szíhon minden népét, és kiméne Izráel ellen a pusztába, és jöve Jaháczba; és megütközék Izráellel.• 5Móz. 2,30.  29,7.  
   ²⁴És megveré őt Izráel fegyvernek élivel, és elfoglalá annak földét Arnontól Jabbókig, az Ammon fiaiig; mert erős vala az Ammon fiainak határa.
   ²⁵És • elfoglalá Izráel mind e városokat, és megtelepedék Izráel az Emoreusok minden városában, Hesbonban és annak minden városában;• 5Móz. 2,33.  Józs. 24,8.  Zsolt. 135,11.  12.  Ámós 2,9.  
   ²⁶Mert Hesbon Szíhonnak az Emoreusok királyának városa vala, ki is hadakozott vala Moábnak előbbi királyával, és elvett vala minden földet annak kezéből Arnonig.
   ²⁷Azért mondják a példabeszédmondók: Jőjjetek Hesbonba! Építtessék és erősíttessék Szíhon városa!
   ²⁸Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szíhon városából; megemésztette Art, Moábnak városát, Arnon magaslatainak urait.
   ²⁹Jaj néked Moáb! Elvesztél Kámosnak népe! Futásra adta ő fiait, leányait fogságra Szíhonnak, az emoreus királynak.
   ³⁰De mi lövöldöztük őket, elveszett Hesbon Dibonig, és elpusztítottuk Nofáig, a mely Medebáig ér.
   ³¹Megtelepedék azért Izráel az Emoreusok földén.
   ³²És elkülde Mózes, hogy megkémleljék Jázert, és bevevék annak városait, és kiűzé az Emoreust, a ki ott vala.
   ³³Majd megfordulának, és felmenének a Básánba vivő úton. És kijöve • Og, Básán királya ő ellenök, ő és egész népe, hogy megütközzenek Hedreiben.• 5Móz. 3,1.  29,7.  
   ³⁴Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert a te kezedbe • adtam őt, és egész népét, és az ő földét. És úgy cselekedjél vele, a miképen cselekedtél Szíhonnal az Emoreusok királyával, a ki lakik vala Hesbonban.• 5Móz. 3,2.  22.  
   ³⁵Megverék azért őt és az ő fiait és egész népét annyira, hogy egy sem marada belőle; és elfoglalák az ő földét.