A Máté írása szerint való szent evangyéliom

8 ¹Mikor leszállott vala a hegyről, nagy sokaság követé őt.• Luk. 13,15.  14,5.  
²És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.• Luk. 14,5.  
   ³És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága.
   ⁴És monda néki Jézus: • Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, † mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet •• Mózes rendelt, bizonyságul nékik.• rész 9,30.  Márk 7,36.  † Luk. 17,14.  •• 3Móz. 14,2-32.  
   ⁵Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, • egy százados méne hozzá, kérvén őt,• Luk. 7,1-10.  
   ⁶És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved.• rész 8,4.  
   ⁷És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt.• Ésa. 42,1-4.  
   ⁸És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.• rész 3,17.  
   ⁹Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi.• Ján. 11,57.  † Zak. 11,12.  
   ¹⁰Jézus pedig, a mikor ezt • hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.• rész 15,28.  
   ¹¹De mondom néktek, hogy sokan eljőnek • napkeletről és napnyugatról, és letelepednek † Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában:• Ésa. 49,12.  † Luk. 13,28.  29.  
   ¹²Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső • sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.• rész 22,13.  24,51.  25,30.  
   ¹³És monda Jézus a századosnak: Eredj el, • és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában.• rész 9,29.  15,28.  
   ¹⁴És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak • napa fekszik és lázas.• 1Kor. 9,5.  
   ¹⁵És illeté annak kezét, és elhagyta őt a láz; és fölkele, és szolgála nékik.
   ¹⁶Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, és meggyógyít vala minden beteget;
   ¹⁷Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván: • Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket.• Ésa. 53,4.  
   ¹⁸Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, • parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra.• Márk 4,35.  Luk. 8,22.  
   ¹⁹És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek • téged, akárhova mégy.• Luk. 9,57.  
   ²⁰És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának • nincs hová fejét lehajtani.• 2Kor. 8,9.  
   ²¹Egy másik pedig az ő tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, • hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.• Luk. 9,59.  60.  
   ²²Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat.• Márk 3,29.  Luk. 12,10.  1Tim. 1,13.  
   ²³És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai.• rész 7,17.  
   ²⁴És ímé nagy háborgás lőn • a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala.• Márk 4,37-41.  Luk. 8,23.  25.  
   ²⁵És az ő tanítványai hozzámenvén, felkölték őt, mondván: Uram, ments meg minket; mert elveszünk.• Zak. 13,7.  Ján. 16,32.  
   ²⁶És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? • Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség.• rész 14,31.  16,8.  
   ²⁷Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki.
   ²⁸És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok • tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton.• Márk 5,1-17.  Luk. 8,26-37.  
   ²⁹És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, • Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt † meggyötörj minket?• Luk. 4,41.  † 2Pét. 2,4.  
   ³⁰Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala.• Jón. 2,12.  
   ³¹Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk!• Luk. 11,32.  Jón. 3,5.  
   ³²És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben.• Luk. 11,31.  1Kir. 10,1-10.  
   ³³A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala.• Luk. 11,24-26.  
   ³⁴És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.