Jób könyve

9 ¹Felele pedig Jób, és monda:
²Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó • ember Istennél?• rész 4,17-19.  
   ³Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.• rész 22,20.  Zsolt. 1,4.  73,19.  20.  
   ⁴Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, • hogy épségben maradjon?• Ésa. 45,9.  10.  
   ⁵A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
   ⁶A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
   ⁷A ki szól a napnak • és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.• Józs. 10,12.  13.  
   ⁸A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.• rész 4,17-19.  9,2.  15,14-16.  
   ⁹A ki teremtette • a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.• Ámós 5,8.  
   ¹⁰A ki nagy dolgokat • cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.• rész 5,10.  
   ¹¹Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
   ¹²Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?• rész 2,11.  25,2-6.  
   ¹³Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
   ¹⁴Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
   ¹⁵A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
   ¹⁶Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;• Zsolt. 138,8.  12.  Zsid. 4,13.  
   ¹⁷A ki forgószélben rohan meg engem, • és ok nélkül megsokasítja sebeimet.• rész 1,19.  
   ¹⁸Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
   ¹⁹Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?• Zsolt. 104,2.  3.  
   ²⁰Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
   ²¹Ártatlan • vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.• rész 1,8.  2,3.  23,10-12.  
   ²²Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!• 2Móz. 14,31.  Ésa. 51,15.  
   ²³Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
   ²⁴A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?• Péld. 3,11.  
   ²⁵Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
   ²⁶Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
   ²⁷Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:• rész 33,4.  1Móz. 2,7.  
   ²⁸Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
   ²⁹Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam • hát magamat hiába?• Zsolt. 73,13.  14.  
   ³⁰Ha hóvízzel • mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:• Jer. 2,22.  
   ³¹Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.• rész 2,9.  10.  
   ³²Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.• Luk. 12,17-21.  16,19.  23.  
   ³³Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!• Péld. 28,9.  Ján. 9,31.  Ésa. 1,15.  
   ³⁴Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:• rész 21,14.  15.  
   ³⁵Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így • vagyok én magammal!• vers 21.  1Ján. 3,21.