31
1Szövetségre léptem szemeimmel, • és hajadonra mit sem ügyeltem.• Zsolt. 119,37.
2És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?• Zsolt. 31,10. Jób 17,6.
3Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é • veszedelem?• Ésa. 66,24. Mát. 25,41.
4Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?• Zsolt. 10,17.
5Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:• Zsolt. 35,4. 40,15.
6Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!• 2Sám. 16,5-11.
7Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!• Zsolt. 10,9.
9Ha az én szívem asszony után bomlott, • és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:• Péld. 7,8. 9.
10Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.• Jób 31,7. 8.
11Mert gyalázatosság volna • ez, és birák elé tartozó bűn.• 3Móz. 20,10.
12Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, • és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.• Péld. 6,26-29.
13Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?• 1Móz. 18,25. Zsolt. 18,21-25.
15Nem az teremtette-é őt is, • a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?• rész 34,19. Péld. 22,2.
16Ha a szegények kivánságát megtagadtam, • és az özvegy † szemeit epedni engedtem;• Jak. 1,27. † Ésa. 10,2.
17És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva • abból nem evett;• Préd. 11,2.
18Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve • vezettem őt!• Zsolt. 37,26.
19Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül • a szegényt;• Mát. 25,44. 45. Ésa. 58,7.
20Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;• Jób 15,35. Ésa. 59,4.
21Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;• Péld. 5,22. Zsolt. 9,16.
22A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, • és fensége előtt tehetetlen valék!• Péld. 22,23. Zsolt. 17,4. 119,120.
24Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!• 2Sám. 23,1.
25Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;• Ésa. 6,3.
26Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,• Mát. 21,16.
27És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:• Zsolt. 102,26.
28Ez is biró elé tartozó bűn • volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!• 2Móz. 22,20. 5Móz. 13,12. 16.
29Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot • kérjek az ő lelkére!)• Mát. 5,14.
31Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?• Jer. 27,6.
32(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)• 1Móz. 1,28. 29.
33Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, • keblembe rejtve bűnömet:• Zsolt. 32,3. 5. Péld. 28,13.
34Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!• 2Sám. 23,1.
35Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.• Zsolt. 138,1. 2.
36Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!• Zsolt. 31,8. 9.
37Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!• 2Sám. 22,1-51.
38Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;• Zsolt. 7,9. 12.
39Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.