Mózes második könyve a zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről

20 ¹És szólá Isten mindezeket az • igéket, mondván:• 5Móz. 5,6-21.  Mát. 5,17-48.  
²Én, • az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.• 5Móz. 5,6-21.  
   ³Ne legyenek néked idegen • isteneid én előttem.• Józs. 24,14.  
   ⁴Ne • csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.• 3Móz. 26,1.  Zsolt. 97,7.  Ésa. 40,18.  25.  
   ⁵Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
   ⁶De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
   ⁷Az Úrnak a te Istenednek • nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.• 3Móz. 19,12.  Mát. 5,33.  34.  
   ⁸Megemlékezzél a • szombatnapról, hogy megszenteljed azt.• Ezék. 20,12.  rész 35,2.  
   ⁹Hat • napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;• rész 23,12.  34,21.  3Móz. 23,3.  
   ¹⁰De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek • szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;• rész 16,23.  
   ¹¹Mert hat • napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.• 1Móz. 2,2.  3.  
   ¹²Tiszteld • atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.• Mát. 15,4.  19,19.  Márk 10,19.  Luk. 18,20.  Eféz. 6,2.  
   ¹³Ne • ölj.• Mát. 5,21.  22.  Róm. 13,9.  
   ¹⁴Ne • paráználkodjál.• Mát. 5,27.  28.  Jak. 2,11.  
   ¹⁵Ne • lopj.• rész 22,1.  Eféz. 4,28.  
   ¹⁶Ne • tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.• 5Móz. 19,16.  21.  
   ¹⁷Ne • kívánd a te † felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.• Róm. 7,7.  † 5Móz. 5,21.  
   ¹⁸Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
   ¹⁹És mondának Mózesnek: • Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.• Zsid. 12,19.  
   ²⁰Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
   ²¹Távol • álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.• rész 19,16.  17.  
   ²²És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.
   ²³Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.
   ²⁴Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
   ²⁵Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt • faragott kőből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.• 5Móz. 27,5.  Józs. 8,30.  31.  
   ²⁶Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.