Eszter könyve

7 ¹És elméne a király és Hámán a lakomára, Eszter királynéhoz.
²És monda • a király Eszternek másodnapon is, borivás közben: Mi a te kivánságod Eszter királyné? Megadatik. És micsoda a te kérésed? Ha az országnak fele is, meglészen.• rész 5,6.  
   ³És felele Eszter királyné, és monda: Ha kegyet találtam szemeid előtt, oh király! és ha a királynak tetszik, add meg nékem életemet kivánságomra, és nemzetségemet kérésemre.
   ⁴Mert eladattunk, én és az én nemzetségem, hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket; ha csak szolgákul, vagy szolgálókul adattunk volna el, akkor hallgatnék, jóllehet az ellenség nem adna kárpótlást a király veszteségéért.• rész 9,20.  1Kir. 8,46.  
   ⁵És szóla Ahasvérus király, és monda Eszternek, a királynénak: Ki az és hol van az, a kit az ő szíve erre vitt, hogy azt cselekedné?
   ⁶És monda Eszter: Az ellenség és gyűlölő, ez a gonosz • Hámán! Akkor Hámán megrettene a király és királyné előtt.• rész 5,4.  8.  
   ⁷A király pedig felkele haragjában a borivástól és méne a palotakertbe; Hámán pedig ott maradt, hogy életéért könyörögjön Eszter királynénál; mert látta, hogy a király részéről elvégeztetett az ő veszte.
   ⁸És mikor a király visszatért a palota kertjéből a borivás házába, Hámán a kerevetre esék, a melyen Eszter vala. Akkor monda a király: Erőszakot is akar elkövetni a királynén én nálam a házban?! A mint e szó kijött a király szájából, Hámán arczát befedék.
   ⁹És monda Harbona, az udvarmesterek egyike a király előtt: Ímé a fa • is, a melyet készített Hámán Márdokeusnak, a ki a király javára † szólott vala, ott áll Hámán házában, ötven könyöknyi magas. És monda a király: Akasszátok őt •• magát reá!• rész 5,14.  6,4.  † rész 2,22.  23.  •• rész 6,13.  
   ¹⁰Felakaszták azért Hámánt a fára, a melyet készített Márdokeusnak, és megszünék a király haragja.• Ésa. 57,20.