Mózes ötödik könyve a törvény summája

32 ¹Figyeljetek • egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!• rész 31,28.  Ésa. 1,2.  Jer. 2,12.  
²Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
   ³Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok • Istenünket!• Zsolt. 96,7.  
   ⁴Kőszikla! Cselekedete • tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!• Préd. 3,14.  Zsolt. 145,17.  Dán. 4,34.  
   ⁵Gonoszak voltak • hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült † nemzedék.• Ésa. 1,2-4.  † rész 28,9.  
   ⁶Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? • Ő alkotott és erősített meg.• 2Móz. 14,30.  31.  
   ⁷Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked!
   ⁸Mikor a Felséges örökséget osztott a • népeknek; mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak † száma szerint,• Csel. 17,24-26.  † Jer. 27,5.  
   ⁹Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége.
   ¹⁰Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét;
   ¹¹Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket:
   ¹²Egymaga • vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele.• 2Móz. 40,36-38.  
   ¹³A föld magaslatain • járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat;• Ésa. 58,14.  
   ¹⁴Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál.
   ¹⁵És meghízott Jesurun, és rúgódozott. • Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő † üdvösségének kőszikláját.• rész 31,20.  Hós. 13,6.  † vers 6.  9.  
   ¹⁶Idegen istenekkel ingerelték, útálatosságokkal bosszantották.
   ¹⁷Ördögöknek • áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok.• 2Krón. 11,15.  Zsolt. 106,37.  
   ¹⁸A Kősziklát, a ki szült téged, elfeledted; megfelejtkeztél Istenről, a ki nemzett téged.
   ¹⁹Látta ezt az Úr és megútálta bosszúságában az ő fiait és • leányait.• vers 6.  
   ²⁰És monda: Elrejtem • orczámat előlök, hadd látom, mi lesz a végök? Mert elzüllött nemzetség ez, fiak, a kikben nincs hűség!• rész 31,18.  Ésa. 1,2-4.  
   ²¹Azzal ingereltek ők, • a mi nem isten; hiábavalóságaikkal bosszantottak engem; én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem népem: bolond nemzettel † bosszantom őket.• Jer. 2,11.  5,7.  † Róm. 10,19.  
   ²²Mert tűz lobban • fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait.• Jer. 15,14.  17,4.  
   ²³Veszedelmeket • halmozok reájok, nyilaimat mind rájok fogyasztom.• rész 28,22.  27-35.  
   ²⁴Éhségtől • aszottan, láztól emésztetten és keserű dögvésztől - a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt.• rész 28,53.  
   ²⁵Kivül fegyver pusztít, az ágyasházakban rettegés: ifjat és szűzet, csecsszopót a vén emberrel együtt.
   ²⁶Mondom: Elfuvom őket, • eltörlöm emlékezetöket az emberek közül.• 4Móz. 14,11-15.  
   ²⁷Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és hogy ezt mondják: A mi kezünk a hatalmas, és nem az Úr cselekedte mind ezt! -
   ²⁸Mert tanács-vesztett nép ez, és nincs bennök értelem.
   ²⁹Vajha eszesek volnának, megértenék ezt, meggondolnák, hogy mi lesz • a végök!• Luk. 19,42.  
   ³⁰Miképen kergethetne egy • ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő † Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?!• 3Móz. 26,8.  † vers 15.  
   ³¹Mert a mi Kősziklánk nem olyan, mint az ő kősziklájok; ellenségeink is megítélhetik!
   ³²Mert az ő szőlőjök Sodoma szőlője és Gomora mezősége; bogyóik mérges bogyók, keserűek a gerézdjeik.
   ³³Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje.
   ³⁴Nincsen-é ez elrejtve nálam, lepecsételve az én kincseim között?
   ³⁵Enyém a bosszúállás • és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár!• Zsolt. 94,1.  Róm. 12,19.  
   ³⁶Mert megítéli az Úr az ő népét, és megkönyörül az ő szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erő, s védett • és védtelen oda van.• 2Kir. 14,26.  27.  
   ³⁷És ezt mondja: Hol az ő istenök? a Kőszikla, a melyben bizakodtak?
   ³⁸A kik megették az ő véres áldozataik kövérjét, megitták az ő italáldozatuk borát: keljenek fel és segítsenek • meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket!• Bir. 10,14.  
   ³⁹Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten • kivülem! Én ölök † és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, a ki kezemből megszabadítson.• rész 4,35.  Ésa. 45,5.  18,22.  † 1Sám. 2,6.  Jób 5,18.  Jak. 4,12.  
   ⁴⁰Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké • élek én!• Jer. 22,24.  Dán. 12,7.  
   ⁴¹Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek.
   ⁴²Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből!
   ⁴³Ujjongjatok • ti nemzetek, ő népe! Mert ő megtorolja az ő szolgáinak vérét, † bosszút áll az ő ellenségein, földjének és népének megbocsát!• Róm. 15,10.  † Jel. 19,2.  
   ⁴⁴Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué • a Nún fia.• Józs. 1,1.  2.  
   ⁴⁵És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek,
   ⁴⁶Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét;
   ⁴⁷Mert nem hiábavaló • íge ez néktek; hanem ez a † ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt.• rész 28,1-14.  15-68.  † rész 30,8-10.  15.  
   ⁴⁸És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván:
   ⁴⁹Menj fel ebbe az Abarim • hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül.• 4Móz. 27,12-14.  
   ⁵⁰És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt • Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez;• 4Móz. 33,38.  
   ⁵¹Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek • vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között.• 4Móz. 20,2.  8.  10-13.  
   ⁵²Mert szemközt látod a • földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be.• rész 34,4.