Zsoltárok könyve

117 ¹Alleluja! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; mert örökkévaló az ő irgalmassága.
²Mondja most Izrael: mert jó; mert örökkévaló az ő irgalmassága.
   ³Mondja most Áron háza: mert örökkévaló az ő irgalmassága.
   ⁴Mondják most, kik félik az Urat: mert örökkévaló az ő irgalmassága.
   ⁵A szorúltságban segítségűl híttam az Urat, és meghallgatott az Úr, tágítván rajtam.
   ⁶Az Úr az én segítőm; nem félek, bármit tegyen nekem az ember.Zsid. 13,6  ⁷Az Úr az én segítőm, s én meglátom ezt ellenségeimen.
   ⁸Jobb az Úrban bízni, mint az emberben bízni.
   ⁹Jobb az Úrban reményleni, mint a fejedelmekben reményleni.
   ¹⁰Minden nemzet körűlem járt: de az Úr nevében boszút állottam rajtok.
   ¹¹Körűlvéve körűlvettek engem: de az Úr nevében boszút állottam rajtok.
   ¹²Körűlvettek engem, mint a méhek, és fölgerjedtek, mint a tűz a tövisben: de az Úr nevében boszút állottam rajtok.
   ¹³Taszigáltak, s elhanyatlottam, hogy elessem: de az Úr föntartott engem.
   ¹⁴Az én erősségem és dicséretem az Úr; mert ő lett nekem szabadúlásom.Móz. II. 15,2  ¹⁵Vigaság és szabadúlás szava hangzik az igazak hajlékiban.
   ¹⁶Az Úr jobbja hatalmasan cselekedett; az Úr jobbja fölmagasztalt engem, az Úr jobbja hatalmasan cselekedett.
   ¹⁷Nem halok meg, hanem élni fogok, és hirdetem az Úr cselekedeteit.
   ¹⁸Fenyítve fenyített engem az Úr; de nem adott engem a halálnak.
   ¹⁹Nyissátok meg nekem az igazság kapuit! bemenvén azokon, hálát fogok adni az Úrnak.
   ²⁰Ez az Úr kapuja, az igazak mennek be azon.
   ²¹Hálát adok neked, mert meghallgattál engem, és szabadúlásomra lettél.
   ²²A kő, melyet megvetettek az építők, szeglet fejévé lőn.
   ²³Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
   ²⁴Ez a nap, melyet az Úr szerzett; örvendezzünk és vigadjunk azon.
   ²⁵Oh Uram! szabadíts meg engem; oh Uram! adj jó előmenetelt.
   ²⁶Áldott, ki az Úr nevében jő; áldunk titeket az Úr házából.
   ²⁷Isten az Úr, és megvilágosít minket. Tartsatok ünnepnapot lombos ágakkal egész az oltár szarváig.
   ²⁸Istenem vagy te, és hálát adok neked; Istenem vagy te, és fölmagasztallak téged. Hálát adok neked, mert meghallgattál engem, és szabadúlásomra lettél.
   ²⁹Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; mert örökkévaló az ő irgalmassága.