3
1Egyébiránt, atyámfiai! örűljetek az Úrban. Ugyanazt írni hozzátok nem restellem, nektek pedig szükséges.
2Óvakodjatok az ebektől, óvakodjatok a gonosz munkásoktól, óvakodjatok a megmetéléstől.
   3Mert nálunk van a körűlmetélés, kik lélekkel szolgálunk az Úrnak, és dicsekszünk Krisztus Jézusban, és nem a testben helyezzük bizodalmunkat,
   4jóllehet nekem van bizodalmam a testben is. Ha más valaki látszik a testben bízni, én inkább,Kor. II. 11,18 
5nyolczadnapon körűlmetélt, Izrael nemzetségéből, Benjamin ágából, zsidóból zsidó, a törvény szerint farizeus vagyok,
   6ki buzgóságból üldöztem az Isten anyaszentegyházát, a törvénybeli igazság szerint, feddhetlenűl járván.
   7De a mi nekem nyereség volt, Krisztusért azt kár gyanánt tekintettem.
   8Sőt mindent kárnak tartok az én Uram Jézus Krisztus fönséges ismeretéért, kiért mindent elhagytam, és szemétnek tekintek, hogy Krisztust megnyerjem,
   9és benne találtassam, nem a törvénybeli igazságot bírván, hanem azt, mely a Krisztus Jézus hitéből való, mely Istentől van, a hit általi igazság;
   10hogy megismerjem őt, és feltámadásának erejét, és szenvedéseinek társaságát, hasonlóvá lévén az ő halálához,
   11hogy valamikép eljussak a halottak közől való feltámadásra.
   12Nem mintha már elértem volna, vagy már tökéletes volnék; hanem utána törekszem, hogy valamikép megfoghassam azt, mire megfogattam Krisztus Jézus által.
   13Atyámfiai! nem állítom, hogy már megfogtam azt; de ezt az egyet (teszem): a mik mögöttem vannak, elfeledvén, azokra terjeszkedem, mik előttem vannak;
   14a kitűzött czélhoz sietek, azon jutalomra, melyre Isten onnanfelől hivott Krisztus Jézus által.
   15A kik tehát tökéletesek vagyunk, mind ez értelemben legyünk; és ha valamit másképen értetek, azt is kijelenti nektek az Isten.
   16Mindazáltal a mire már eljutottunk, abban értsünk egyet, és ugyanazon rendszabály mellett maradjunk.
   17Legyetek az én követőim, atyámfiai! és figyeljetek azokra, kik a szerint élnek, a mint bennünk példátok vagyon.
   18Mert sokan élnek úgy, kikről gyakran mondottam nektek, (most pedig sírva is mondom), mint Krisztus keresztének ellenségei,
   19kiknek végök veszedelem, kiknek istenök a has, és dicsőségök gyalázatjokban vagyon, kik a földiekhez ragaszkodnak.
   20A mi társalkodásunk pedig mennyekben vagyon, a honnét várjuk az Üdvözítőt is, a mi Urunk Jézus Krisztust,
   21ki megújítja a mi alázatos testünket, hasonlóvá tévén az ő dicsőséges testéhez, azon erejénél fogva, melylyel mindent is alá vethet magának.