Mikeás jövendölése

7 ¹Jaj nekem! mert olyanná lettem, mint a ki őszszel szüret után szedegeti a gerezdeket; már nincs ennivaló gerezd, és koránérő fügéket kíván az én lelkem.
²Eltűnt a szent a földről, és igaz nincs az emberek között; mindnyájan a vér után leselkednek, az ember halálra vadászsza atyjafiát.
   ³Kezeik gonoszságát jónak mondják; a fejedelem dijt kiván, a bíró azért itél; és a hatalmas maga lelke kivánságát beszéli, és fölháborítja az országot.
   ⁴Mert a ki legjobb közöttük, olyan, mint a szedertövis, és az igaz is, mint a tüskesövény; a te látogatásodnak előre látott napja eljő, most leszen az ő pusztúlásuk.
   ⁵Ne higyetek barátotoknak, és ne bízzatok a vezérben; attól, ki öledben alszik, őrizd a te szád titkait.
   ⁶Mert a fiú boszúsággal illeti atyját, a leány anyja ellen támad, menye napa ellen, és az ember ellenségei az ő háznépe.Máté 10,21.36  ⁷Én pedig az Úrhoz tekintek föl, várom az én üdvözítő Istenemet; meghallgat engem Istenem.
   ⁸Ne örvendezz rajtam, én ellenségem! hogy ím elestem, mert ismét fölkelek; és midőn a setétben ülök, az Úr lesz világosságom.
   ⁹Elviselem az Úr haragját, – mert vétkeztem ellene, – mignem ügyemet elitéli, és törvényt szolgáltat nekem; kivisz engem a világosságra, és meglátom az ő igazságát.
   ¹⁰Látni fogja ezt ellenségem, és szégyen borítja el, ki azt mondotta nekem: Hol vagyon a te Urad Istened? Szemeim meglátják még azt, hogy ő eltiportatik, mint az utczák sara.
   ¹¹Eljő a nap, mikor düledékeid fölépíttetnek; ama napon távol lesz a parancs.
   ¹²Az napon eljőnek hozzád Asszúrtól az erős városokig, és az erős városoktól a folyóvízig, tengertől a tengerig, és hegytől a hegyig.
   ¹³És a föld elpusztúl az ő lakói miatt, és azok szándékainak gyümölcsei miatt.
   ¹⁴Legeltesd a te népedet vessződdel, a te örökséged nyáját, kik különösen az erdőben laknak, Kármélnak közepette; hadd legeljenek Bázánban és Gálaádban a régi napok szerint.
   ¹⁵Mint Egyiptom földéről való kijöveteled napjaiban, csodákat mutatok neki.
   ¹⁶Meglátják ezt a nemzetek, és megszégyenűlnek minden ő erejökben, kezöket szájokra teszik, és füleik siketek lesznek.
   ¹⁷Nyalni fogják a port, mint a kigyók; mint a csúszómászók megháboríttatnak házaikban; félni fognak a mi Urunktól Istenünktől, és rettegni tőled.
   ¹⁸Ki hasonló hozzád, Isten! ki elveszed a gonoszságot, és a te örökséged maradékainak bűnét elhallgatod? Nem bocsátja rá többé az ő haragját; mert irgalmasságban telik kedve.Jerem. 10,6 Apost.cs. 10,43  ¹⁹Hozzánk tér, és könyörűl rajtunk, elveszi gonoszságainkat, és a tenger mélységébe veti minden bűneinket.
   ²⁰Igazságot cselekszel Jákobbal, irgalmasságot Ábrahámmal, mikre megesküdtél atyáinknak még a régi napokban.