Mikeás jövendölése

5 ¹Most pusztíttatol el, gyilkos leánya! megszállanak minket, vesszővel verik Izrael itélő birájának orczáját.
²De te, efratai Betlehem! kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között, mégis tebelőled származik nekem, ki uralkodó legyen Izraelben, az ő kijövetele kezdettől, az örök napoktól vagyon.
   ³Annakokáért átadja őket azon ideig, melyben a szülő szülni fog, és atyjafiainak maradékai megtérnek Izrael fiaihoz.
   ⁴És állandó lévén, legeltetni fog az Úr erejével, az ő Ura- Istenének fönséges nevében; és megtérnek; mert most fölmagasztaltatik ő a föld határáig.
   ⁵És ő békeség leszen. Mikor az asszírius eljő földünkre, és mikor házainkba lép, ellene hét pásztort támasztunk és nyolcz főembert.
   ⁶Kik elpusztítják Asszúr földét fegyverrel, és Nemrod földét dárdáikkal; és ő megszabadít Asszúrtól, mikor a mi földünkre jő, és mikor határunkba lép.
   ⁷És lesznek Jákob maradékai a sok nép között, mint az Úrtól jövő harmat, és mint az esőcseppek a füvön, mely nem vár emberre, nem vár az emberek fiaira.
   ⁸És lesznek Jákob maradékai a nemzeteknél a sok nép között, mint az oroszlán az erdei vadak között, és mint oroszlánkölyök a juhnyájak között, mely átmenőben tipor és ragad, s nincs, ki tőle megszabadítson.
   ⁹Fölmagasztaltatik a te kezed ellenségeid fölött, és a ki ellened vagyon, mind elvesz.
   ¹⁰És leszen az napon, úgymond az Úr: Elveszem lovaidat közőled, és összerontom szekereidet.
   ¹¹És elpusztítom a te földed városait, és lerontom minden erősségedet; elveszem a varázslásokat kezedből, és nem lesznek nálad jóslatok.
   ¹²Kihányom a te faragott képeidet és álló szobraidat közőled; és nem imádod többé a te kezeid alkotmányait.
   ¹³És kiírtom berkeidet közőled, és földúlom városaidat.
   ¹⁴És boszút állok haragomban és búsulásomban mindazon nemzeteken, kik rám nem hallgattak.