Szt. Máté evangélioma

15 ¹Akkor jövének hozzája Jerusalemből irástudók és farizeusok, mondván:Márk 7,1  ²Miért hágják át tanítványaid a régiek hagyományát? mert nem mossák meg kezeiket, midőn kenyeret esznek.
   ³Ő pedig felelvén, mondá nekik: Miért hágjátok ti is át az Isten parancsolatát a ti hagyományotok miatt? Mert az Isten mondotta:
   ⁴Atyádat és anyádat tiszteljed; és: A ki atyját vagy anyját átkozza, halállal haljon meg.Efez. 6,2 Péld. 20,20  ⁵Ti pedig mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának azt mondja: Mindaz, mi tőlem fölajánltatik, neked is használ, –
   ⁶elég, ha nem tiszteli is atyját vagy anyját; és meghiúsítjátok az Isten parancsát a ti hagyományotok miatt.
   ⁷Képmutatók! jól jövendölt felőletek Izaiás, mondván:
   ⁸E nép ajakival tisztel engem, szive pedig távol van tőlem.Izai. 29,13 Márk 7,6  ⁹Hiába tisztelnek pedig engem, tanítván emberi tudományt és parancsokat.
   ¹⁰És magához híván a sereget, mondá nekik: Halljátok és értsétek.
   ¹¹Nem az fertőzteti meg az embert, mi bemegyen szájába: hanem az fertőzteti meg az embert, mi a szájból jő.
   ¹²Akkor hozzá járúlván tanítványai, mondák neki: Tudod-e, hogy a farizeusok, hallván ez igét, megbotránkoztak?
   ¹³Ő pedig felelvén, mondá: Minden ültetvény, melyet az én mennyei Atyám nem ültetett, tőből kiszaggattatik.Ján. 15,2  ¹⁴Hagyjátok őket; vakok ők és vakvezetők. A vak pedig ha vakot vezet, mind a ketten verembe esnek.Luk. 6,39  ¹⁵Felelvén pedig Péter, mondá neki: Fejtsd meg nekünk e példabeszédet.Márk 7,17  ¹⁶Ő pedig mondá: Még ti is értelem nélkül vagytok-e?
   ¹⁷Nem értitek-e, hogy mindaz, mi a szájba megyen, a gyomorba száll, és az árnyékszékbe bocsáttatik?
   ¹⁸A mik pedig a szájból jőnek, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert;
   ¹⁹mert a szívből erednek a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások.
   ²⁰Ezek azok, mik megfertőztetik az embert; mosdatlan kezekkel enni pedig nem fertőzteti meg az embert.
   ²¹És kimenvén onnét Jézus, eltére Tírus és Szídon környékére.Márk 7,24  ²²És íme egy kananei asszony ama határokból kijövén, kiálta mondván: Könyörűlj rajtam, Uram, Dávidnak fia! az én leányom gonoszúl gyötörtetik az ördögtől.
   ²³De ő egy szót sem felele neki. És hozzá járúlván tanítványai, kérék őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált.
   ²⁴Ő pedig felelvén, mondá: Nem küldettem, hanem csak Izrael házának elveszett juhaihoz.Ján. 10,3  ²⁵Amaz pedig eljöve, és imádá őt, mondván: Uram! segíts rajtam.
   ²⁶Ki felelvén, mondá: Nem jó elvenni a fiak kenyerét, és az ebeknek vetni.
   ²⁷Amaz pedig mondá: Úgy van, Uram! csakhogy a kölykök is esznek a morzsalékokból, melyek lehullanak uraik asztaláról.
   ²⁸Akkor felelvén Jézus, mondá neki: Oh asszony! nagy a te hited; legyen neked, a mint kivánod. És leánya azon órától fogva meggyógyúla.
   ²⁹És elmenvén onnét Jézus, a galileai tenger mellé jöve, és fölmenvén a hegyre, ott ül vala.
   ³⁰És nagy sereg járúla hozzája, némák, vakok, sánták, bénák, és sok egyéb lévén velök; és az ő lábai elé tevék azokat, és meggyógyítá őket,Izai. 35,5  ³¹úgy, hogy a sereg csodálkozék, látván a némákat szólani, a sántákat járni, a vakokat látni; és dicsőiték Izrael Istenét.
   ³²Jézus pedig összehíván tanítványait, mondá: Szánom a sereget, mert már harmadnapja vannak velem, és nincs mit enniök; és nem akarom étlen elbocsátani őket, hogy el ne fogyatkozzanak az úton.Márk 8,2  ³³És mondák neki a tanítványok: Honnét veszünk e pusztában annyi kenyeret, hogy ily nagy sokaságot megelégítsünk?
   ³⁴És mondá nekik Jézus: Hány kenyeretek vagyon? ők pedig felelék: Hét és egy kevés halacskánk.
   ³⁵És parancsolá a seregnek, hogy telepedjék le a földre.
   ³⁶És vévén a hét kenyeret és a halakat, és hálát adván, megszegé, és tanítványinak adá, a tanítványok pedig a népnek adák.
   ³⁷És evének mindnyájan, és megelégedének. És a megmaradt hulladékokból szedének hét tele kosarat.
   ³⁸Valának pedig, a kik ettenek, négyezren férfiak, a gyermekeken és asszonyokon kivül.
   ³⁹És elbocsátván a sereget, a hajócskába szálla, és jöve Magedan határaiba.