Szt. Lukács evangélioma

5 ¹Lőn pedig, midőn a sereg rája tódult, hogy az Isten igéjét hallgassa, és ő a Genezaret tava mellett áll vala,
²láta a tó szélén két hajót állani, mert a halászok kiszállottak és mossák vala a hállókat.
   ³Bemenvén tehát egyik hajóba, mely Simoné vala, kéré őt, hogy a földtől vigye beljebb egy kevéssé. És leülvén, tanítá a hajócskából a sereget.
   ⁴A mint pedig megszűnt szólani, mondá Simonnak: Vidd a mélyre, és ereszszétek meg hállóitokat a halfogásra.
   ⁵És felelvén Simon, mondá neki: Mester! egész éjszaka fáradozván, semmit sem fogtunk, de a te igédre megeresztem a hállót.
   ⁶És midőn ezt mívelték, a halaknak oly bő sokaságát rekeszték be, hogy szakadoz vala hállójok.
   ⁷És intének társaiknak, kik a másik hajóban valának, hogy jőjenek segítségökre. És eljövének, és megtölték mind a két hajócskát, úgy, hogy csaknem elmerűltenek.
   ⁸Látván ezt Simon Péter, Jézus térdeihez borúla, mondván: Menj ki tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!
   ⁹Mert álmélkodás lepte meg őt és mindazokat, kik vele voltak a halfogáson, melyet tettek vala;
   ¹⁰hasonlóképen Jakabot is és Jánost, Zebedeus fiait, kik Simon társai valának. És mondá Jézus Simonnak: Ne félj, mostantól már embereket fogsz.
   ¹¹És a szárazra kivonván a hajókat, és mindenöket elhagyván, követék őt.
   ¹²És lőn, mikor egy városban vala, íme egy férfiú, rakva poklossággal, látván Jézust és arczraborúlván, kéré őt, és mondá: Uram! ha akarod, megtisztíthatsz engem.Máté 8,2 Márk 1,40  ¹³És kinyujtván kezét, illeté őt, mondván: Akarom, tisztúlj meg. És a poklosság azonnal eltávozék tőle.
   ¹⁴És parancsolá neki, hogy senkinek se mondja, hanem: Eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vígy áldozatot megtisztúlásodért, a mint megparancsolta Mózes bizonyságúl nekik.Móz. III. 14,2  ¹⁵Annál inkább elterjede pedig a hír felőle, és sok nép gyűl vala össze, hogy hallgassák őt, és meggyógyúljanak betegségeikből.
   ¹⁶Ő pedig eltére a pusztába, s ott imádkozik vala.
   ¹⁷És lőn egyik napon, hogy ő leülvén, taníta; s ott ülének a farizeusok és törvénytudók is, kik jöttek vala Galileának és Judeának minden faluiból és Jerusalemből; és az Úr ereje ott vala azok meggyógyítására.
   ¹⁸És íme némely férfiak ágyban hozván egy inaszakadt embert, be akarák őt vinni, és eléje tenni.Márk 2,3  ¹⁹És nem találván nyílást, melyen őt bevigyék, a sereg miatt, fölmenének a héjazatra, és a tetőről lebocsáták őt középre minden ágyastul Jézus elé.
   ²⁰Látván ezek hitét, mondá: Ember! megbocsáttatnak neked a te bűneid.
   ²¹És kezdék gondolni az irástudók, és farizeusok, mondván: Kicsoda ez, hogy ily káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanem egyedűl az Isten?
   ²²Jézus pedig ismervén gondolataikat, felelvén, mondá nekik: Mit gondoltok sziveitekben?
   ²³Mi könnyebb? mondani-e: Megbocsáttatnak neked bűneid, – vagy mondani: Kelj fel és járj?
   ²⁴Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiának hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátására, (mondá az inaszakadtnak): Mondom neked: Kelj föl, vedd ágyadat, és menj házadba.
   ²⁵És azonnal fölkelvén előttök, vevé ágyát, melyben feküdt vala, és haza méne, magasztalván az Istent.
   ²⁶És mindnyájan elálmélkodának és magasztalák az Istent; és eltelének félelemmel, mondván: Valóban csodadolgokat láttunk ma.
   ²⁷És ezekután kiméne, és láta egy Lévi nevű vámost ülni a vámon, és mondá neki: Kövess engem.Máté 9,9 Márk 2,14  ²⁸Ez elhagyván mindent, és fölkelvén, követé őt.
   ²⁹És Lévi nagy lakomát szerze neki maga házában, s a vámosok és egyebek nagy serege vala ott, kik velök letelepedtek.
   ³⁰És zúgolódának a farizeusok és azok irástudói, mondván az ő tanítványinak: Miért esztek és isztok a vámosokkal és bűnösökkel?
   ³¹És felelvén Jézus, mondá nekik: Nem szükséges az orvos egészségeseknek, hanem a betegeknek.
   ³²Nem jöttem híni az igazakat, hanem a bűnösöket bűnbánatra,
   ³³Azok pedig mondák neki: Miért böjtölnek gyakorta és imádkoznak János tanítványai, hasonlóképen a farizeusokéi is: a tieid pedig esznek és isznak?
   ³⁴Kiknek ő mondá: Vajjon böjtölhet-e a vőlegény násznépe, míg velök van a vőlegény?
   ³⁵Eljőnek pedig a napok, mikor elvétetik tőlök a vőlegény, akkor majd fognak böjtölni ama napokban.
   ³⁶Monda pedig hasonlatosságot is nekik: Senki új ruhafoltot nem varr ócska ruhára; mert különben az újat is elszakasztja, és az ócskához sem illik az újból való folt.
   ³⁷És senki nem tölt új bort ó tömlőkbe; mert különben az új bor szétszakasztja a tömlőket, és az kifoly, a tömlők is elromlanak;
   ³⁸hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad.
   ³⁹És senki, midőn ó bort iszik, mindjárt újat nem kiván, mert azt mondja: Jobb az ó.