Szt. Lukács evangélioma

22 ¹Közelget vala pedig a kovásztalanok ünnepnapja, mely húsvétnek mondatik.Márk 14,1 Máté 26,2  ²És tanakodának a papifejedelmek és irástudók, mikép öljék meg Jézust, mert féltek a köznéptől.
   ³Beméne pedig a sátán Júdásba, ki iskariotinak neveztetik, s egy vala a tizenkettő közől.Máté 26,14 Márk 14,10  ⁴És elmenvén, szóla a papifejedelmekkel és tisztviselőkkel, mimódon adja őt kezeikbe.
   ⁵És megörűlének, és igérék, hogy pénzt adnak neki.Máté 26,15  ⁶És ráálla, és alkalmat keres vala, hogy kézbe adja őt népzaj nélkül.
   ⁷Eljöve pedig a kovásztalanok napja, melyen meg kellett ölni a húsvéti bárányt.Máté 26,17 Márk 14,12  ⁸És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nekünk a húsvétet, hogy együnk.
   ⁹Azok pedig kérdék: Hol akarod, hogy elkészítsük?
   ¹⁰És mondá nekik: Ime a mint bementek a városba, elétek jő egy korsó vizet vivő ember; kövessétek őt a házba, melybe bemegyen,
   ¹¹és mondjátok a ház gazdájának: Azt izeni neked a mester: Hol a szállás, hol a húsvétet tanítványimmal elköltsem?
   ¹²És ő nektek egy nagy termet mutat fölterítve, ott készítsetek.
   ¹³Elmenvén tehát, úgy találák, a mint mondotta vala nekik, és elkészíték a húsvétet.
   ¹⁴És midőn eljött az óra, letelepedék ő és vele a tizenkét apostol.Máté 26,20 Márk 14,17  ¹⁵És mondá nekik: Kivánva kivántam e húsvétet megenni veletek, mielőtt szenvedjek.
   ¹⁶Mert mondom nektek: hogy ettőlfogva nem eszem azt, míg be nem teljesedik az Isten országában.
   ¹⁷És vévén a poharat, hálát ada, és mondá: Vegyétek és oszszátok el magatok között.
   ¹⁸Mert mondom nektek: hogy nem iszom a szőllőtermésből, mígnem eljő az Isten országa.Máté 26,29  ¹⁹És vévén a kenyeret, hálát ada, és megszegé, és nekik adá, mondván: Ez az én testem, mely érettetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.Kor. I. 11,24  ²⁰Hasonlóképen a kelyhet is, miután vacsorált, mondván: Ez a kehely az új szövetség az én véremben, mely érettetek kiontatik.
   ²¹Azonban íme az engemet elárulónak keze velem van az asztalnál.
   ²²Az ember fia ugyan, a mint elvégeztetett, elmegyen; de jaj annak az embernek, ki által elárultatik.Máté 26,21 Márk 14,20 Ján. 13,18 Zsolt. 40,10  ²³És ők kezdék kérdezni magok között, ki az, ki ezt cselekedni fogja?Máté 26,22 Márk 14,19  ²⁴Versengés is támada közöttük arról: ki tartassék közőlük nagyobbnak?
   ²⁵Ő pedig mondá nekik: A nemzetek királyai uralkodnak rajtok, és a kiknek hatalmok van fölöttük, jótevőknek hivatnak.
   ²⁶De ti nem úgy; hanem a ki nagyobb közöttetek, legyen, mint a kisebb; és a ki elöljáró, mint a szolga.
   ²⁷Mert ki nagyobb, a ki letelepedik, vagy a ki szolgál? nemde a ki letelepedik? Én pedig közöttetek úgy vagyok, mint a ki szolgál.
   ²⁸Mivel pedig ti vagytok, a kik velem megmaradtatok kisérteteimben:
   ²⁹én is elrendelem nektek, a mint elrendelte nekem Atyám az országot,
   ³⁰hogy egyetek és igyatok asztalomnál az én országomban, és üljetek a királyiszékeken, itélendők Izrael tizenkét nemzetségét.
   ³¹Mondá tovább az Úr: Simon! Simon! íme a sátán megkivánt titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
   ³²én pedig könyörögtem éretted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited; és te egykoron megtérvén, erősítsd meg atyádfiait.
   ³³Ki mondá neki: Uram! kész vagyok veled a tömlöczbe s a halálra is menni.
   ³⁴Ő pedig mondá: Mondom neked, Péter! nem szól ma a kakas, mígnem háromszor megtagadod, hogy ismersz engem. És mondá nekik:Máté 26,34 Márk 14,30  ³⁵Mikor erszény, táska és saru nélkül küldöttelek titeket, volt-e valami fogyatkozástok?Máté 10,9  ³⁶Azok pedig felelék: Semmi sem volt. Mondá tehát nekik: De most a kinek erszénye van, vegye elő, hasonlóképen a táskát is; a kinek pedig nincsen, adja el köntösét, és vegyen kardot.
   ³⁷Mert mondom nektek, hogy még annak, a mi írva vagyon be kell teljesedni énrajtam: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik felőlem szólnak, véget értek.Izai. 53,12  ³⁸Azok pedig mondák: Uram! íme itt két kard. Ő pedig mondá nekik: Elég.
   ³⁹És kiindúlván, szokása szerint, az olajfák hegyére méne; követék pedig őt a tanítványok is.Máté 26,30.36 Márk 14,26.32 Ján. 18,1  ⁴⁰És midőn azon helyre jutott, mondá nekik: Imádkozzatok, hogy kisértetbe ne essetek.
   ⁴¹És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajitásnyira, és térdre esvén, imádkozik vala,Máté 26,39 Márk 14,35  ⁴²mondván: Atyám! ha akarod, vedd el e pohárt éntőlem; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tied legyen.
   ⁴³Megjelenék pedig neki egy angyal mennyből, bátorítván őt. És a halállal tusakodván, hosszabban imádkozik vala.
   ⁴⁴És lőn az ő verejtéke, mint a földre folyó vérnek csöppei.
   ⁴⁵És midőn felkelt az imádkozásból, és tanítványihoz jött, aluva találá őket a szomorúság miatt.
   ⁴⁶És mondá nekik: Mit alusztok? Keljetek föl, imádkozzatok, hogy kisértetbe ne essetek.
   ⁴⁷Míg ő szólott, ime a sereg, és a ki Júdásnak neveztetik vala, egy a tizenkettő közől, előttök méne, és Jézushoz közeledék, hogy megcsókolja őt.Máté 26,47 Márk 14,43 Ján. 18,3  ⁴⁸Jézus pedig mondá neki: Júdás! csókkal árúlod-e el az ember fiát?
   ⁴⁹Látván pedig azok, kik körűle voltak, a mi történendő vala, szólának neki: Uram! vágjunk-e karddal?
   ⁵⁰És rácsapván egyik közőlük a papifejedelem szolgájára, elvágá annak jobb fülét.
   ⁵¹Felelvén pedig Jézus, mondá: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá őt.
   ⁵²Mondá pedig Jézus a hozzája kijött papifejedelmeknek, a templom tisztviselőinek és véneknek: Mint latorra, úgy jöttetek ki kardokkal és dorongokkal.
   ⁵³Midőn naponkint veletek voltam a templomban, nem nyujtottátok ki rám kezeteket; de ez a ti órátok és a sötétség hatalma.
   ⁵⁴Megfogván pedig őt, a papifejedelem házához vivék; Péter pedig távolról követé.Máté 26,57 Márk 14,53 Ján. 18,24  ⁵⁵Tüzet gyujtván pedig a tornácz közepén, és azok körűlülvén, Péter közöttük vala.Máté 26,69 Márk 14,66 Ján. 18,25  ⁵⁶Látván tehát őt egy szolgáló a világnál ülni, és rája tekintvén, mondá: Ez is ővele vala.
   ⁵⁷Ez pedig megtagadá őt, mondván: Asszony! nem ismerem őt.
   ⁵⁸És kevés vártatva másik meglátván őt, mondá: Te is azok közől vagy. Péter pedig mondá: Oh ember! nem vagyok.
   ⁵⁹És mintegy óra múlva ismét más bizonyítá, mondván: Bizonyára ez is vele vala, mert ez is galileai.Ján. 18,26  ⁶⁰És mondá Péter: Ember! nem tudom mit mondasz. És azonnal, míg ő beszélt, megszólala a kakas.
   ⁶¹És megfordúlván az Úr, Péterre tekinte. És megemlékezék Péter az Úr igéjéről, a mint mondotta vala: hogy mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem.Máté 26,34 Márk 14,30 Ján. 13,38  ⁶²És kimenvén Péter, keservesen síra.
   ⁶³És a férfiak, kik őt tartják vala, csúfolák vervén őt.
   ⁶⁴És befödözék őt, és verék orczáját, és kérdezék őt, mondván: Találd el, ki az, ki téged ütött?
   ⁶⁵És sok egyebet káromolva mondának ellene.
   ⁶⁶És a mint megviradott, egybegyűlének a nép vénei, a papifejedelmek és irástudók, és gyülekezetökbe vivék őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk.
   ⁶⁷És mondá nekik: Ha nektek mondom, nem hisztek nekem.
   ⁶⁸Ha pedig kérdelek is, nem feleltek nekem, el sem bocsátotok.
   ⁶⁹De ezentúl az ember fia az Isten erejének jobbján fog ülni.
   ⁷⁰Erre mindnyájan mondák: Tehát te az Isten fia vagy? Ki felelé: Ti mondjátok, hogy én vagyok.
   ⁷¹Azok pedig mondák: Minek kivánunk még bizonyságot? mikor mi magunk hallottuk az ő szájából.