Szt. Lukács evangélioma

13 ¹Megjelenének pedig némelyek azon időben, hírt hozván neki ama galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozataikéval vegyítette.
²És felelvén, mondá nekik: Vélitek-e, hogy e galileabeliek vétkesebbek voltak minden galileabelieknél, mivel ilyeneket szenvedtek?
   ³Mondom nektek: Nem; de ha bűnbánatot nem tartotok, mindnyájan hasonlóképen elvesztek.
   ⁴Valamint ama tizennyolczról is, kikre Siloéban a torony dölt, és megölte őket, vélitek-e, hogy azok is vétkesebbek voltak minden, Jerusalemben lakó embernél?
   ⁵Mondom nektek: Nem; de ha bűnbánatot nem tartotok, mindnyájan hasonlóképen elvesztek.
   ⁶Mondá pedig e hasonlatosságot is: Egy embernek fügefa volt ültetve szőllőjében; és elméne, gyümölcsöt keresvén azon, de nem talála.
   ⁷Mondá tehát a szőllőmívesnek: Ime három esztendeje, mióta járok, gyümölcsöt keresvén e fügefán, és nem találok; azért vágd ki azt, minek foglalja a földet?
   ⁸Amaz pedig felelvén, mondá neki: Uram! hagyd meg azt még ez esztendőben; körűlkapálom és megtrágyázom,
   ⁹és ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, jövendőre vágd ki azt.
   ¹⁰Tanít vala pedig az ő zsinagógájokban szombatonkint.
   ¹¹És ime egy asszony, kin a betegség lelke tizennyolcz év óta vala, ott görbedeze, teljességgel föl nem nézhetvén.
   ¹²Kit midőn látott Jézus, magához hivá őt, és mondá neki: Asszony! mentve vagy betegségedtől.
   ¹³És rája tevé kezét, és azonnal fölegyenesedék, és dicsőité az Istent.
   ¹⁴Felszólala pedig a zsinagóga fejedelme, boszankodván, hogy Jézus szombaton gyógyított, és mondá a seregnek: Hat nap vagyon mely alatt dolgozni kell, azokon jőjetek tehát és gyógyíttassatok, de ne szombatnapon.
   ¹⁵Felelvén pedig neki az Úr, mondá: Képmutatók! kiki közőletek szombaton nem oldja-e el ökrét vagy szamarát a jászolytól, és nem viszi-e itatni?
   ¹⁶Ábrahám ezen leányát pedig, kit a sátán kötve tartott ime tizennyolcz éven át, nem kellett-e föloldani e köteléktől szombatnapon?
   ¹⁷És mikor ezeket mondotta, pirúlának minden ellenkezői, és az egész nép örvende mindazokon, mik általa oly dicsőségesen vitettek véghez.
   ¹⁸Mondá azért: Mihez hasonló az Isten országa, mihez hasonlítsam azt?
   ¹⁹Hasonló a mustármaghoz, melyet vévén az ember, elvete kertébe, és felnövekedék az, és nagy fává lőn, és az égi madarak nyugovának ágain.Máté 13,31 Márk 4,31  ²⁰És ismét mondá: Mihez hasonlítsam az Isten országát?
   ²¹Hasonló a kovászhoz, melyet vévén az asszony, elvegyíte három véka lisztbe, míg mind megkovászosodék.Máté 13,33  ²²És átméne a városokon és falukon, tanítván, és Jerusalembe menvén.
   ²³Kérdé pedig őt egyvalaki: Uram! kevesen vannak-e, kik üdvözűlnek? Ő pedig mondá nekik:
   ²⁴Törekedjetek bemenni a szoros kapun; mert mondom nektek: Sokan kivánnak majd bemenni, és nem mehetnek.
   ²⁵Midőn pedig bemegyen a családatya, és bezárja az ajtót, ti kinn állván az ajtón, zörgetni kezdtek, mondván: Uram! nyisd meg nekünk. És felelvén, mondja majd nektek: Nem ismerlek titeket, honnétvalók vagytok.Máté 25,10  ²⁶Akkor kezditek mondani: Teelőtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál.
   ²⁷De ő azt mondja nektek: Nem ismerlek titeket, honnétvalók vagytok? távozzatok tőlem mindnyájan gonosztevők!Máté 7,23 Zsolt. 6,9 Máté 25,41  ²⁸Ott leszen sírás és fogak csikorgatása, midőn látni fogjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákobot és mind a prófétákat az Isten országában, ti pedig kizárattok belőle.
   ²⁹És jőnek napkeletről és napnyugatról, éjszakról és délről, és letelepednek az Isten országában.Máté 8,11  ³⁰És íme az utolsók elsőkké lesznek, és az elsők utolsókká lesznek.Máté 19,30  20,16 Márk 10,31  ³¹Azonnap jövének némely farizeusok, mondván: Menj el és távozzál innét; mert Heródes meg akar téged ölni.
   ³²És mondá nekik: Eredjetek és mondjátok meg annak a rókának: Ime én ördögöket űzök és gyógyítok ma és holnap, és harmadnap bevégzem.
   ³³Mindazáltal még ma, holnap és a következő napon járnom kell; mert nem veszhet el a próféta Jerusalemen kivül.
   ³⁴Jerusalem! Jerusalem! mely megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, kik hozzád küldetnek, hányszor akartam egybegyüjteni fiaidat, mint a madár az ő fiait szárnyai alá, és nem akartad!Máté 23,37  ³⁵Ime pusztán hagyatik nektek a ti házatok. Mondom pedig nektek, hogy nem láttok engem, mignem eljő (az idő), mikor azt mondjátok: Áldott, ki az Úr nevében jő.Máté 23,39