Szt. János evangélioma

17 ¹Ezeket szólá Jézus; és az égre emelvén szemeit, mondá: Atyám! eljött az óra, dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged;
²a mint hatalmat adtál neki minden test fölött, hogy mindennek, a kit neki adtál, örök életet adjon.Máté 28,18  ³Ez pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedűl igaz Istent, és a kit küldöttél, Jézus Krisztust.
   ⁴Én téged dicsőítettelek a földön; a munkát elvégeztem, melyet rám bíztál, hogy megcselekedjem.
   ⁵És most dicsőíts meg engem, te Atyám, tenmagadnál azon dicsőséggel, melyet bírtam tenálad, mielőtt e világ lett.
   ⁶Kijelentettem a te nevedet az embereknek, kiket nekem adtál e világból. Tieid voltak, és nekem adtad őket; és a te beszédedet megtartották.
   ⁷Most megismerték, hogy minden, a mit nekem adtál, tetőled vagyon.Ján. 5,19  ⁸Mert az igéket, melyeket nekem adtál, közlöttem velök; és ők elfogadták, és igazán megismerték, hogy tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldöttél engemet.Ján. 12,49  ⁹Én őérettök könyörgök. Nem e világért könyörgök, hanem azokért, kiket nekem adtál; mert ők tieid.
   ¹⁰Az enyéim mind tieid, és a tieid enyéim; és én megdicsőíttettem bennök.
   ¹¹Én már nem vagyok e világon, de ők e világon vannak, és én tehozzád megyek. Szent Atyám! tartsd meg őket a te nevedben, kiket nekem adtál, hogy egygyé legyenek, mint mi vagyunk.
   ¹²Míg velök voltam, én tartottam meg őket a te nevedben. A kiket nekem adtál, megőriztem; és senki sem veszett el közőlük, hanem csak a kárhozat fia, hogy az írás beteljesedjék.Ján. 13,18 Zsolt. 108,8  ¹³Most pedig hozzád megyek, és ezeket mondom e világon, hogy az én örömem teljes legyen bennök.
   ¹⁴Én a te igédet közlöttem velök, és a világ gyűlöli őket, mert nem e világból valók, a mint én sem vagyok e világból.Ján. 15,18.19  ¹⁵Nem kérem, hogy vedd el őket e világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.
   ¹⁶Ők nem e világból valók, a mint én sem vagyok e világból.
   ¹⁷Szenteld meg őket az igazságban. A te beszéded igazság.
   ¹⁸A mint te küldöttél engem e világra, úgy küldöm én is őket e világra.
   ¹⁹És én őérettök fölszentelem magamat, hogy ők is fölszentelve legyenek az igazságban.
   ²⁰Nem csak őérettök könyörgök pedig, hanem azokért is, kik az ő igéjök által hinni fognak bennem,
   ²¹hogy mindnyájan egygyé legyenek, a mint te, Atyám, énbennem, és én tebenned, úgy ők is mibennünk egygyé legyenek, s így elhigye a világ, hogy te küldöttél engemet.
   ²²Én a dicsőséget is, melyet nekem adtál, közlöttem velök, hogy egygyé legyenek, mint mi is egy vagyunk.
   ²³Én őbennök, és te énbennem; hogy tökéletesen egygyé legyenek, és megismerje a világ, hogy te küldöttél engem, és szeretted őket, a mint engem is szerettél.
   ²⁴Atyám! a kiket nekem adtál, azt akarom, hogy a hol én vagyok, ők is velem legyenek, hogy lássák az én dicsőségemet, melyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ alkotása előtt.
   ²⁵Igazságos Atyám! e világ téged nem ismert meg; én pedig ismertelek téged, ezek is megismerték, hogy te küldöttél engem.
   ²⁶És én megismertettem velök a te nevedet, s meg is ismertetem, hogy a szeretet, melylyel engem szerettél, bennök legyen, és én őbennök.