Jeremiás jövendölése

11 ¹Az íge, mely az Úrtól Jeremiáshoz lett, mondván:
²Halljátok e szövetség igéit, és szóljatok Júda férfiainak és Jerusalem lakóinak.
   ³És mondd nekik: Ezeket mondja Izrael Ura Istene: Átkozott férfiú, ki e szövetség igéjét nem hallgatja,
   ⁴melyet atyáitoknak parancsoltam az napon, melyen kihoztam őket Egyiptom földéről, a vaskemenczéből, mondván: Hallgassátok az én szómat, és cselekedjétek meg mind a miket parancsolok nektek, és ti népemmé lesztek, és én Istenetek leszek;
   ⁵hogy megerősítsem az esküt, melylyel megesküdtem, hogy nekik tejjel és mézzel folyó földet adjak, a mint most vagyon. És felelék, és mondám: Amen, Uram!
   ⁶És mondá az Úr nekem: Kiáltsad mind ez igéket Júda városaiban és Jerusalem utczáin, mondván: Hallgassátok e szövetség igéit, és cselekedjétek azokat;
   ⁷mert kérve kértem atyáitokat az napon, melyen kihoztam őket Egyiptom földéről, mind e napig; idején fölkelve, igen kértem és mondottam: Hallgassátok az én szómat.
   ⁸És nem hallgatták, fülöket sem hajtották rá; hanem elmentek, kiki az ő gonosz szivének hamissága után; és rájok hoztam e szövetség minden igéit, mely iránt parancsoltam, hogy cselekedjék, és nem cselekedték.
   ⁹És mondá az Úr nekem: Pártütés találtatik Júda férfiai között és Jerusalem lakói között.
   ¹⁰Visszatérnek atyáik elébbi gonoszságaira, kik az én igéimet hallani nem akarták; mert ezek is idegen istenek után indúlnak, hogy azoknak szolgáljanak; Izrael háza és Júda háza fölbontották szövetségemet, melyet atyáikkal kötöttem vala.
   ¹¹Azért ezeket mondja az Úr: Ime én rájok veszedelmeket hozok, melyekből ki nem mehetnek; és kiáltani fognak énhozzám, de nem hallgatom meg őket.
   ¹²És elmennek Júda városai és Jerusalem lakói, és kiáltanak az istenekhez, kiknek áldoznak, de nem szabadítják meg őket nyomoruságuk idején.
   ¹³Mert városaid száma szerint valának isteneid, Júda! és Jerusalem utczáinak száma szerint raktad a szégyenség oltárait, oltárokat áldozásra Baalimnak.Jerem. 2,28  ¹⁴Te azért ne imádkozzál e népért, és ne tégy érettök dicséretet és könyörgést, mert nem hallgatom meg az időben, mikor hozzám kiáltanak, az ő nyomoruságuk idején.Jerem. 7,16  14,11  ¹⁵Mi dolog az, hogy az én kedveltem házamban oly sok vétket cselekszik? Vajjon a szentelt hús elveszi-e rólad gonoszságaidat, melyekben dicsekedtél?
   ¹⁶Termő, szép, gyümölcsöző, ékes olajfának mondta az Úr nevedet: de az ő beszéde szavára nagy tűz gyulad föl abban, és megégnek csemetéi.
   ¹⁷Mert a seregek Ura, ki téged ültetett, veszedelmet végzett ellened, Izrael házának és Júda házának gonoszságai miatt, melyeket önmagoknak cselekedtek az én ingerlésemre, áldozván Baalimnak.
   ¹⁸Te, Uram, kijelentetted nekem, és tudom, akkor megmutattad nekem az ő törekvésöket.
   ¹⁹És én, mint a szelíd bárány, mely megölésre vitetik, nem tudtam, hogy tanácskoztak ellenem, mondván: Tegyünk fát az ő kenyerébe, és gyomláljuk ki őt az élők földéről, és neve ne legyen többé emlékezetben.
   ²⁰Te pedig, seregek Ura! ki igazán itélsz, és vizsgálod a veséket és szíveket, hagyd látnom rajtok boszúállásodat; mert neked jelentettem ki ügyemet.Jerem. 17,10  20,12  ²¹Azért ezeket mondja az Úr az anatóti férfiaknak, kik életedre törnek, és azt mondják: Ne prófétálj az Úr nevében, és nem halsz meg kezeink által.
   ²²Azért ezeket mondja a seregek Ura: Ime én meglátogatom őket; az ifjak elesnek fegyver által, fiaik és leányaik éhen halnak meg.
   ²³És senki sem marad meg közőlük, mert veszedelmet hozok az anatóti férfiakra, látogattatásuk esztendejét.