Izaiás jövendölése

56 ¹Ezeket mondja az Úr: Őrizzétek meg az itéletet, és cselekedjetek igazságot; mert közel van az én szabadításom, hogy eljőjön, és az én igazságom, hogy kinyilatkoztassék.Bölcs. 1,1  ²Boldog férfiú, ki azt cselekszi, és az ember fia, ki ahhoz ragaszkodik, megőrizvén a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, megőrizvén kezeit, hogy semmi gonoszt ne cselekedjék.
   ³És ne mondja a jövevény fia, ki az Úrhoz ragaszkodik, mondván: Elszakasztva szakaszt el engem népétől az Úr; és ne mondja a herélt: Ime én száraz fa vagyok!
   ⁴Mert ezeket mondja az Úr a herélteknek: A kik megőrzik szombataimat, és azt választják, mi nekem tetszik, és megtartják szövetségemet:
   ⁵az én házamban és kőfalaim közt helyt adok azoknak, és jobb nevet a fiaknál és leányoknál; örök nevet adok nekik, mely nem vesz el.
   ⁶És a jövevények fiait, kik az Úrhoz ragaszkodnak, hogy őt tiszteljék, és nevét szeressék, hogy szolgáivá legyenek, a szombat minden megőrzőjét, hogy azt meg ne fertőztessék, és szövetségem megtartóját,
   ⁷elviszem mindezeket az én szent hegyemre, és megvídámítom őket imádságom házában; az ő égő- és béke-áldozataik kedvesek lesznek nekem oltáromon; mert az én házam minden nép imádságházának fog hivatni.
   ⁸Ezt mondja az Úr Isten, ki egybegyüjti Izrael elszéledetteit: Még többet is gyüjtök az ő egybegyüjtötteihez.
   ⁹Minden mezei vadak, jőjetek elé zabálásra, minden erdei vadak!
   ¹⁰Az ő őrállói mind vakok, mindnyájan tudatlanok; ugatni nem bíró néma ebek, hiúságok látói, aluszékonyak és álmok szeretői;
   ¹¹és igen szemtelen ebek, megelégedni nem tudók; bár magok pásztorok, s nem bírnak értelmességgel; mindenik maga útjára tért, kiki saját fösvénységére a legfelsőbbtől a legutolsóig.Jerem. 6,13  8,10  ¹²Jertek, vegyünk bort, és részegűljünk meg; és mint ma, úgy legyen holnap is, vagy sokkal jobban.