Olvasási beállítások
Könyvjelzőim
Fontos: csak helyi mentés! Részletek
A könyvjelzők és az utolsó olvasási hely kizárólag ezen az eszközön, ebben a böngészőben tárolódnak. Nincs róluk szerveroldali biztonsági másolat, és másik eszközre vagy böngészőbe nem kerülnek át. A webhelyadatok törlésekor vagy a böngésző újratelepítésekor elveszhetnek; ilyenkor nem tudjuk visszaállítani őket.
Felolvasás
Káldi György fordítása
Apostolok Cselekedetei
1
És mikor elérkeztek a pünköst napjai, mindnyájan egyakarattal ugyanazon helyen valának.
2
És lőn hirtelen az égből mint egy sebesen jövő szélnek zúgása, és betölté az egész házat, a hol ülnek vala.
3
És eloszlott nyelvek jelenének meg nekik, mint a tűzláng, mely leszálla mindenikre közőlük.
4
És betelének mindnyájan Szentlélekkel, és kezdének szólani különböző nyelveken, a mint a Szentlélek ad vala szólaniok.
5
Valának pedig Jerusalemben lakó zsidók, istenfélő férfiak, mindenféle nemzetből, mely az ég alatt vagyon.
6
A mint pedig e szózat lőn, sokaság gyülekezék egybe, és megháborodék elméjében, mert kiki saját nyelvén hallja vala őket szólani.
7
Álmélkodának pedig mindnyájan és csodálkozának, mondván: Ime mindnyájan ezek, kik szólanak, nemde galileaiak?
8
Miképen hallottuk tehát mi, kiki saját nyelvünket, melyben születtünk?
9
Partusok, médusok és elamiták, és a kik lakják Mezopotámiát, Judeát és Kappadócziát, Pontust és Ásiát,
10
Frígiát és Pamfíliát, Egyiptomot és Líbia részeit, mely Cirene körűl vagyon, és a romai jövevények,
11
a zsidók is és a megtértek, a krétaiak és arábiaiak, hallottuk őket szólani a mi nyelveinken Istennek nagy dolgait.
12
Álmélkodának pedig mindnyájan és csodálkozának egymás között, mondván: Vajjon mi lesz ebből?
13
Mások pedig csúfolódva mondák: Ezek tele vannak musttal.
14
Ekkor előállván Péter a tizenegygyel, fölemelé szavát, és szóla nekik: Zsidó férfiak! és mindnyájan, kik Jerusalemben laktok, legyen ez tudva előttetek, és vegyétek füleitekbe az én igéimet.
15
Mert nem részegek ezek, mint ti állitjátok, mivel a napnak harmadik órája vagyon;
16
hanem ez az, mi megmondatott Joel próféta által:
17
És leszen az utolsó napokban, (úgymond az Úr): Kiöntök az én lelkemből minden testre; és prófétálnak majd fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.
18
Sőt szolgáimra és szolgálóimra is kiöntök az én lelkemből ama napokban, és prófétálni fognak.
19
És csodákat teszek fenn az égben, és jeleket alant a földön, vér, tűz és füstgőz által.
20
A nap sötétséggé változik, és a hold vérszinűvé, mielőtt eljő az Úr nagy és fényes napja.
21
És leszen: hogy mindaz, ki segitségűl híja az Úr nevét, üdvözűl.
22
Izraeli férfiak! halljátok ez igéket: A názáreti Jézust, az Istentől igazolt férfiút tiköztetek erők és csodák és jelek által, melyeket Isten őáltala közöttetek cselekedett, a mint ti is tudjátok,
23
ezt, ki Istennek elvégzett tanácsa és előtudása szerint eladatott, a gonoszok kezei által fölfeszítvén, megöltétek.
24
Kit az Isten feltámasztott, feloldozván a pokol fájdalmaiból, mivel lehetetlen volt, hogy ő attól letartóztassék.
25
Mert Dávid mondja felőle: Szemeim előtt viselem az Urat mindenkoron; mert jobbomon vagyon, hogy ne ingadozzak.
26
Ezért örvend szivem, és vigad nyelvem, azonfelül testem is reményben fog nyugodni;
27
mert lelkemet nem hagyod pokolban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
28
Megismertetted velem az élet utait, és betöltesz engem örömmel, a te orczáddal.
29
Atyámfiai, férfiak! szabad legyen nyiltan szólanom nektek Dávid patriárkáról. Ő meghalt, és eltemettetett, és az ő sirja nálunk vagyon mind e napiglan.
30
Mivel pedig ő próféta volt, és tudta, hogy esküvel esküdött meg neki az Isten, hogy az ő ágyékának gyümölcsét ülteti székére,
31
ezt eleve látván, szóla Krisztus feltámadásáról, hogy ő nem hagyatik pokolban, és teste sem lát rothadást.
32
Ezt a Jézust feltámasztotta Isten, minek mi mindnyájan tanúi vagyunk.
33
Fölmagasztaltatván pedig az Isten jobbja által, és a Szentlélek igéretét vévén az Atyától, kiöntötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok.
34
Mert nem Dávid ment föl mennybe; és mégis ő mondotta: Mondá az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbomra,
35
míg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem.
36
Teljes bizonyossággal tudja meg tehát Izrael egész háza, hogy Urrá is, Krisztussá is tette Isten ezt a Jézust, kit ti megfeszítettetek.
37
Ezeket hallván, megilletődének szivökben, és mondák Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk? atyánkfiai, férfiak!
38
Péter pedig mondá nekik: Tartsatok bűnbánatot, és kereszteltessék meg mindenitek Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára; és elveszitek a Szentlélek ajándékát.
39
Mert nektek szól az igéret és fiaitoknak és mindazoknak, kik távol vannak, de kiket eléhí a mi Urunk Istenünk.
40
Sok egyéb igékkel is bizonyságot tőn, és inté őket, mondván: Szabadúljatok meg e gonosz nemzedéktől.
41
A kik tehát elfogadták az ő beszédét, megkereszteltetének. És hozzájok álla az napon mintegy háromezer lélek.
42
Kik állhatatosak valának az apostolok tanitásában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban.
43
Félelem szálla pedig minden lélekre; mert sok csodák és jelek történtek az apostolok által Jerusalemben, és nagy félelem vala mindeneken.
44
És mindnyájan, a kik hivének, együtt valának, és közös vala mindenök.
45
Örökségöket és jószágaikat eladák, és osztogaták azokat mindennek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
46
És mindennap egyakarattal a templomban valának, és házankint szegdelvén a kenyeret, örvendezéssel és egyenes szívvel vevék az eledelt.
47
Dicsérvén az Istent, és kedvesek lévén az egész községnél. Az Úr pedig naponkint szaporítá azokat, kik üdvözülendők valának egyetemben.