4
1Mondom pedig: Míg az örökös kisded, semmit sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura;
2hanem a gyámok és gondviselők alatt vagyon az atyától rendelt ideig.
   3Úgy mi is, míg kisdedek valánk, a világ elemei alatt szolgáltunk.
   4De midőn elérkezett az idő teljessége, elküldé Isten az ő Fiát, ki asszonyból lett, és a törvény alá adatott,
   5hogy azokat, kik a törvény alatt valának, megváltsa, hogy a fogadott fiúságot visszanyerjük.
   6Minthogy pedig fiak vagytok, elküldötte Isten az ő Fiának Lelkét szivetekbe, ki azt kiáltja: Abba! Atya!
   7Tehát már nem szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, örökös is az Isten által.
   8Akkor ugyan nem ismervén az Istent, azoknak szolgáltatok, kik természet szerint nem istenek;
   9de most, miután ismeritek az Istent, sőt ismerve vagytok az Istentől is, mikép tértek ismét az erőtlen és szegény elemekre, melyeknek ujonan akartok szolgálni?
   10A napokat megtartjátok és hónapokat, az időket és esztendőket.
   11Féltelek titeket, netalán hiába munkálkodtam legyen közöttetek.
   12Legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti. Atyámfiai! kérlek titeket, semmiben sem voltatok sérelmemre.
   13Sőt tudjátok, hogy a test erőtlenségében hirdettem nektek először az evangéliomot, s mind a mellett, hogy megütközhettetek volna testemben,
   14nem utáltatok és nem vetettetek meg, hanem mint az Isten angyalát, mint Jézus Krisztust, úgy fogadtatok engem.
   15Hol vagyon tehát a ti boldogságtok? Mert bizonyságot teszek felőletek, hogy, ha lehetett volna, szemeiteket kivájtátok és nekem adtátok volna.
   16Tehát ellenségtek lettem-e, igazat mondván nektek?
   17Buzgólkodnak körűltetek, de nem jól, hanem el akarnak titeket zárni (tőlem), hogy mellettök buzgólkodjatok.
   18A jóért buzgólkodjatok mindenkor a jóban, és nemcsak mikor nálatok jelen vagyok.
   19Fiacskáim! kiket újra szülök, míglen Krisztus tibennetek kiképződik.
   20Mennyire kivánnék most nálatok lenni, s úgy alkalmazni szólásomat: mert zavarban vagyok miattatok.
   21Mondjátok meg nekem, kik a törvény alatt akartok lenni, a törvényt nem olvastátok-e?
   22Mert írva vagyon, hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik a szolgálótól, másik a szabadtól.
   23De ki a szolgálótól volt, test szerint született, ki pedig a szabadtól, az igéret folytán.
   24Melyek példaképen mondattak; mert ezek a két szövetség; egyik ugyan Sína hegyén adatott; mely szolgálatra szült, s ez az Ágár;
   25mert Sína hegye Arábiában vagyon, mely hasonlít a mostani Jerusalemhez, és szolgál fiaival együtt.
   26Ama fenső Jerusalem pedig szabad, mely a mi anyánk.
   27Mert irva vagyon: Vígadj, magtalan! ki nem szülsz; örvendezz és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyott fia, mint azé, kinek férje vagyon.
   28Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint az igéret fiai vagyunk;Móz. I. 17,16 
29hanem valamint akkor, az, ki test szerint született vala, üldözé azt, ki lélek szerint: úgy most is.
   30Azonban mit mond az írás? Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem leszen örökös a szabadnak fiával.
   31Mit tehát, atyámfiai! nem vagyunk szolgáló fiai, hanem a szabadé, mely szabadságra Krisztus szabadított fel minket.