Galatáknak írt levél

1 ¹Pál apostol nem az emberektől, sem ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atya Isten által, ki őt feltámasztotta halottaiból,
²és mind az atyafiak, kik velem vannak, Galátzia egyházainak.
   ³Kegyelem nektek és békeség az Atya Istentől és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
   ⁴ki önmagát adta bűneinkért, hogy kimentsen minket e gonosz világból az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint,
   ⁵kinek dicsőség mindörökön örökké. Amen.
   ⁶Csodálkozom, hogy attól, ki titeket a Krisztus malasztjára hivott, ily hamar más evangéliomra hajlotok,
   ⁷holott nincsen egyéb; hanem vannak némelyek, kik titeket megháborítanak, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliomát.
   ⁸De ha szintén mi vagy az angyal mennyből hirdetne is nektek valamit azon kivűl, mit nektek hirdettünk, átok alatt legyen.
   ⁹A mint azelőtt mondottuk, most ismét mondom: Ha ki nektek hirdet valamit azon kivűl, mit átvettetek, átok alatt legyen.
   ¹⁰Vajjon most emberek kedvét keresem-e, vagy az Istenét? embereknek igyekszem-e tetszeni? Ha még az embereknek tetszeném, Krisztus szolgája nem volnék.
   ¹¹Mert tudtúl adom nektek, atyámfiai! hogy az evangéliom, melyet hirdettem, nem emberi tanítmány;Kor. I. 15,1  ¹²mert én sem embertől vettem vagy tanúltam azt, hanem Jézus Krisztus kijelentése által.Efez. 3,3  ¹³Ugyanis hallottátok, mint viseltem magamat egykor a zsidó törvényben; hogy mód felett üldöztem az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt;
   ¹⁴és felűlhaladtam a zsidó törvényben sokakat, kik velem egykorúak voltak nemzetemből, nagyobb buzgósággal követvén atyáim hagyományait.
   ¹⁵Mikor pedig tetszett annak, ki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és hivott malasztja által,
   ¹⁶hogy kijelentse bennem az ő Fiát, hogy hirdessem ezt a pogányok között: nem hallgattam többé a testre és vérre;
   ¹⁷s nem tértem vissza Jerusalembe az előttem lett apostolokhoz, hanem elmenék Arábiába, és ismét visszajövék Damaskusba.
   ¹⁸Azután három esztendő múlva Jerusalembe mentem, hogy Pétert lássam, és nála tizenöt napig maradtam;
   ¹⁹mást pedig az apostolok közől senkit sem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát.
   ²⁰Azokban pedig, miket nektek írok, íme az Isten előtt mondom, hogy nem hazudok.
   ²¹Azután Szíria és Cilícia tartományaiba mentem.
   ²²Ismeretlen valék pedig személyem szerint Judea egyházainál, melyek Krisztusban valának;
   ²³csak hallották felőlem: hogy az, ki egykor üldözött minket, most hirdeti a hitet, melyet előbb pusztított;
   ²⁴és dicsőiték az Istent énérettem.