Elszakada pedig Moáb Izraeltől, miután Ákáb meghala.
Lőn pedig, mikor az Úr föl akará emelni Illést forgószél által az égbe, mennek vala Illés és Elizeus Galgalából.
Jóram pedig, Ákáb fia királylyá lőn Izraelen Szamariában, Josafátnak, Júda királyának tizennyolczadik esztendejében. És tizenkét esztendeig országla.
Egy asszony pedig a próféták feleségeiből Elizeushoz kiálta, mondván: Férjem, a te szolgád meghalt, és te tudod, hogy szolgád az Urat félte; és ime eljött a hitelező, hogy elvigye két fiamat maga szolgálatára.
Náman, a szíriai király hadseregének fejedelme, főember vala uránál és nagy tiszteletben álló; mert általa adott az Úr szabadúlást Szíriának; erős vala pedig és gazdag férfiú, de poklos.
Mondák pedig a próféták fiai Elizeusnak: Ime a hely, melyben nálad lakunk, szoros nekünk.
Mondá pedig Elizeus: Halljátok az Úr igéjét. Ezeket mondja az Úr: Ezen időben holnap a lisztláng vékája egy siklus lesz, és két véka árpa egy siklus Szamaria kapujában.
Elizeus pedig szóla az asszonynak, kinek fiát föltámasztotta vala, mondván: Kelj föl, menj el te és háznéped, és tartózkodjál, a hol helyet találsz; mert az Úr éhséget hívott, s a földre jő az hét esztendeig.
Elizeus próféta pedig szólíta egyet a próféták fiai közől, és mondá neki: Övezd föl ágyékaidat, és vedd kezedbe ez olajszelenczét, és menj Rámot-Gálaádba.
Vala pedig Ákábnak hetven fia Szamariában; levelet íra Jehu és Szamariába küldé a város előkelőihez és a vénekhez és Ákáb nevelőihez, mondván:
Atália, Okoziás anyja pedig, látván, hogy fia meghalt, fölkele és megölé mind a királyi ivadékot.
Jehunak hetedik esztendejében lőn királylyá Joás; és negyven esztendeig országla Jerusalemben. Anyja neve Szébia vala, Berszabeéból.
Okoziás, Júda királya fiának, Joásnak huszonharmadik esztendejétől országla Jehu fia, Joakáz, Izraelen, Szamariában tizenhét esztendeig.
Joakáz, Izrael királya fiának, Joásnak második esztendejében lőn király Joásnak, Júda királyának fia, Amaziás.
Izrael királyának, Jeroboamnak huszonhetedik esztendejében lőn király Amaziásnak, Júda királyának fia, Azariás.
Faceénak, Romélia fiának tizenhetedik esztendejében lőn király Ákáz, Joatamnak, Júda királyának fia.
Ákáznak, Júda királyának tizenkettedik esztendejétől országla Éla fia, Ozee, Szamariában, Izrael fölött, kilencz esztendeig.
Éla, izraeli király fiának, Ozeénak harmadik esztendejében lőn király Ezekiás, Ákáznak, Júda királyának fia.
Ezeket hallván Ezekiás király, megszaggatá ruháit, és zsákba öltözék és beméne az Úr házába.
Ama napokban halálra betegedék Ezekiás; és hozzája méne Ámosz fia, Izaiás próféta, és mondá neki: Ezeket mondja az Úr Isten: Parancsolj házad iránt; mert meghalsz, és nem fogsz élni.
Tizenkét esztendős vala Manasszes, midőn országlani kezde, és ötvenöt esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Hafsziba vala.
Nyolcz esztendős vala Joziás, midőn országlani kezde, harminczegy esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Idida, Hadája leánya vala, Beszekátból.
És hírűl adák a királynak, a mit mondott vala. Ki elkülde, és hozzá gyűlének Júda és Jerusalem minden vénei.
Az ő napjaiban fölméne Nabukodonozor, a babiloni király, és szolgája lőn Joakim három esztendeig; és ismét pártot üte ellene.
Lőn pedig országlása kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hó tizedik napján, eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, ő és minden hada Jerusalembe, és körűlvevék azt, és sánczokat építének körűle.
