Korintusiaknak írt II. levél

8 ¹Tudtúl adjuk pedig nektek, atyámfiai, az Isten kegyelmét, mely adatott a macedoniai egyházaknak;
²hogy a nyomorúság sok próbája között bőséges volt örömünk, s minden nagy szegénységök mellett bőkezűnek mutatkozott jószivűségök az adakozásra;
   ³mert erejök szerint, ezt bizonyítom róluk, sőt erejök felett is jóakarattal voltak,
   ⁴sok könyörgéssel szorgalmazván minket azon kedvezésért, hogy a szentek számára való gyüjtésben résztvehessenek.
   ⁵És nemcsak, a mint reménylettük, hanem önmagokat adták először az Úrnak, azután nekünk Isten akaratjából;
   ⁶úgy hogy kértük Títust, hogy a mint elkezdette, úgy végezze is el nálatok ezt a jótékonyságot.
   ⁷Azért valamint mindenben bővelkedtek, hitben és tanításban, tudományban és minden buzgólkodásban, azonfelül hozzánk való szeretetben is: úgy ezen jótékonyságban is bővelkedjetek.
   ⁸Nem parancsképen mondom ezt, hanem hogy mások készsége mellett a ti szeretetetek jóindúlata is kitűnjék.
   ⁹Mert tudjátok a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmességét, hogy ő gazdag lévén, tiérettetek szegénynyé lett, hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek.
   ¹⁰És tanácsot adok ebben; mert ez hasznotokra van, kik ezt nemcsak cselekedni, hanem akarni is elkezdettétek már a mult esztendőben;Kor. II. 9,2  ¹¹most tehát cselekedettel is végezzétek el, hogy a mint megvolt az akarat készsége, úgy meglegyen a véghezvitel is abból, a mitek vagyon.
   ¹²Mert ha az akarat kész, a szerint kedves az, mije vagyon, nem pedig a szerint, mije nincsen.
   ¹³Nem úgy, hogy mások fölsegíttessenek, ti pedig nyomorogjatok, hanem hogy egyenlőség legyen.
   ¹⁴Jelen időben a ti bővelkedéstek az ő fogyatkozásukat segítse fel, hogy az ő bővelkedésök is segítségére legyen a ti fogyatkozástoknak, hogy egyenlőség legyen, a mint írva vagyon:
   ¹⁵A ki sokat (szedett), nem bővelkedett, és a ki keveset, nem szűkölködött.
   ¹⁶Hála legyen pedig az Istennek, ki ugyanazon gondoskodást ébreszté érettetek Títus szivében.
   ¹⁷Mert az intést elfogadta ugyan, de gondosabb lévén, önakaratából ment hozzátok.
   ¹⁸Elküldöttük vele amaz atyánkfiát is, ki az evangéliom által dicséretes minden egyházban.
   ¹⁹Nemcsak, hanem ki társúl is rendeltetett az egyházaktól utazásunkban e jótéteményre, mely általunk szolgáltatik Isten dicsőségére és eltökélett akaratunk szerint;
   ²⁰kerűlvén azt, hogy senki ne szidalmazon minket ama bőségre nézve, mely kiszolgáltatik általunk;
   ²¹mert jóra igyekszünk nemcsak Isten előtt, hanem az emberek előtt is.Rom. 12,17  ²²Elküldöttük pedig velök azon atyánkfiát is, kit gyakorta sokban gondosnak talpasztaltunk, most pedig sokkal gondosabbnak hozzátok való nagy bizodalmából;
   ²³akár Títusért, ki az én társam és nálatok segédem, akár atyánkfiaiért, kik az egyházaknak apostolai, a Krisztus dicsősége.
   ²⁴Azért a ti szereteteteknek és felőletek való dicsekvésünknek jelét mutassátok hozzájok az egyházak előtt.