Szent János I. levele

2 ¹Fiacskáim! ezeket írom nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki vétkezett is, van szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus;
²és ő engesztelő a mi bűneinkért; nem csak a mieinkért pedig, hanem az egész világéiért is.
   ³És abból tudjuk meg, hogy őt ismerjük, ha az ő parancsait megtartjuk.
   ⁴A ki azt mondja, hogy ismeri őt, de parancsait nem tartja meg, hazug az, és abban nincs igazság.
   ⁵A ki pedig megtartja az ő igéjét, bizonyára abban az isteni szeretet tökéletes, és abból tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk.
   ⁶A ki azt mondja, hogy őbenne lakik, neki is úgy kell járnia, mint ő járt.
   ⁷Szerelmesim! nem új parancsot írok nektek, hanem régi parancsot, mely nálatok volt kezdettől; a régi parancsolat azon íge, melyet hallottatok.
   ⁸Hanem új parancsot is írok nektek, mely való mind őrája, mind tirátok nézve; mert a sötétség elmúlt, és az igaz világosság már világoskodik.
   ⁹A ki azt mondja, hogy a világosságban vagyon, de atyjafiát gyűlöli, az mindeddig sötétségben vagyon.
   ¹⁰A ki szereti atyjafiát, az világosságban marad, és abban nincs botránkozás.
   ¹¹A ki pedig gyűlöli atyjafiát, sötétségben vagyon, és sötétségben jár, és nem tudja, hova megyen, mert a sötétség megvakította szemeit.
   ¹²Ezt írom nektek, fiacskáim! mert megbocsáttatnak bűneitek az ő nevéért.
   ¹³Irom nektek, atyák! mert megismertétek azt, ki kezdettől vagyon. Irom nektek, gyermekek! mert a gonoszt legyőztétek.
   ¹⁴Irom nektek, kisdedek! mert megismertétek az Atyát. Irom nektek, ifjak! mert erősek vagytok, és az Isten igéje megmarad bennetek, és a gonoszt legyőztétek.
   ¹⁵Ne szeressétek e világot, sem azokat, mik e világban vannak. Ha ki e világot szereti, nincs abban az Atyának szeretete.
   ¹⁶Mert mind a mi e világon vagyon, a test kivánsága, a szemek kivánsága és az élet kevélysége, mi nem az Atyától hanem e világtól vagyon.
   ¹⁷És e világ elmúlik és az ő kivánsága; a ki pedig Isten akaratját cselekszi, mindörökké megmarad.
   ¹⁸Fiacskáim! itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, az antikrisztus eljő; sőt most sokan antikrisztusok lettek; ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra.
   ¹⁹Közőlünk mentek ki, de nem voltak közőlünk valók, mert ha közőlünk valók lettek volna, bizonyosan megmaradtak volna velünk; de rajtok tűnik ki, hogy nem mindnyájan közőlünk valók.
   ²⁰De ti föl vagytok kenve ama Szenttől, és tudtok mindeneket.
   ²¹Nem is úgy írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem mint a kik tudják azt, és hogy semmi hazudság nincs az igazságból.
   ²²Kicsoda hazug, ha nem az, ki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
   ²³A ki tagadja a Fiút, az Atya sincs annál; a ki vallja a Fiút, az Atya is van annál.
   ²⁴A mit kezdettől hallottatok, maradjon az bennetek; ha bennetek marad, a mit kezdettől hallottatok, ti is a Fiúban és az Atyában maradtok.
   ²⁵És ez az igéret, melyet ő tett nekünk, az örök élet.
   ²⁶Ezeket írtam nektek azokról, kik eltévelyítnek titeket.
   ²⁷De a kenet, melyet tőle vettetek, maradjon meg bennetek, és nem szükség, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az ő kenete tanít titeket mindenről, az igaz, és nem hazudság, és a mint ő tanított titeket, maradjatok abban.
   ²⁸Ugy van, fiacskáim! maradjatok őbenne, hogy mikor majd megjelenend, bizodalommal legyünk, és meg ne szégyeníttessünk általa az ő eljövetelekor.
   ²⁹Ha tudjátok, hogy ő igaz, azt is tudjátok, hogy mindaz, ki igazságot cselekszik, őtőle született.