És lőn, minekutána a macedoni Sándor, Filep fia, az első, ki Görögországban uralkodott, kimenvén Cétim földéről, Dariust, a persák és médusok királyát megveré,
Ama napokban fölkele Matatiás, Jánosnak, Simeon fiának fia, a Joarib fiai közől való pap Jerusalemből, és megszálla Modin hegyén.
És fölkele helyette Júdás, az ő fia, ki Makkabeusnak hivatik vala.
És maga mellé vőn Gorgiás ötezer férfiút és ezer válogatott lovagot, és elindíták a tábort éjjel,
És lőn, mikor meghallották a pogányok köröskörűl, hogy fölépíttetett az oltár és a szentély, mint azelőtt volt, igen megharaguvának.
És Antiokus király eljárá a felső tartományokat és hallá, hogy Elimais városa Persiában igen nevezetes és bővelkedő ezüsttel és aranynyal,
A százötvenegyedik esztendőben kimenvén Demeter, Szeleukus fia, Roma városából, kevesed magával egy tengermelléki városba jöve, és ott uralkodék.
És meghallá Júdás a romaiak hírét, hogy hatalmas erejűek és engedékenyek minden kérésre, és a kik hozzájok járúltak, barátságot kötöttek azokkal, és hogy hatalmas erejűek.
Azonközben meghallá Demeter, hogy elesett Nikánor és az ő serege a harczon, s azt végzé, hogy Judeába ismét elküldi Bakidest és Alcimust, és velök a jobb szárnyat.
És a százhatvanadik esztendőben fölméne Sándor, Antiokus fia, ki nemesnek neveztetett, elfoglalá Ptolemaist, és befogadák őt, és ott országla.
Egyiptom királya hadsereget gyüjte, annyit, mint a fövény a tenger szélén, és sok hajót, igyekezvén elfoglalni Sándor országát csalárdsággal, és azt saját országához csatolni.
És látván Jonatás, hogy az idő segíti őt, férfiakat választa, elküldvén őket Romába, hogy megerősítse és megújítsa velök a barátságot.
És meghallá Simon, hogy Trifon számos hadsereget gyüjtött, Júda földére jövendő, s azt megrontandó.
A százhetvenkettedik esztendőben Demeter király egybegyüjté hadseregét, és elméne Médiába magának segítséget szerezni, hogy legyőzze Trifont.
És levelet külde Antiokus király, Demeter fia, a tenger szigeteiből Simonnak, a zsidó nemzet főpapjának és fejedelmének, és az egész nemzetnek.
És fölmenvén János Gazarából, hírűl adá atyjának Simonnak, a mit Cendebeus az ő népökön cselekedett.