Jirmejáhú, Chilkijáhú fiának beszédei, a papok egyikének, kik Anátótban, Benjámin vidékén laktak;
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Mondom: Ha. elküldi a férj a feleségét és elmegy tőle s más férfié lesz, vajon visszaveheti-e még, nemde fertőzötten fertőzve volna amaz ország? És te paráználkodtál sok társsal és visszatérnél hozzám úgymond az Örökkévaló?
Ha megtérsz, Izraél, úgymond az Örökkévaló, hozzám megtérsz és ha eltávolítod undokságaidat színem elől és nem kóborolsz,
Járjatok szerte-széjjel Jeruzsálem utczáin és lássátok csak és tudjátok, és keressetek piacain, vajon találtok-e valakit, van-e, aki jogosságot cselekszik, hűséget keres és megbocsátok neki.
Meneküljetek el, Benjámin fiai, Jeruzsálemből, és Tekóában fújjátok meg a harsonát és Bét-Kérem fölött emeljetek tűzjelt, mert veszedelem tekint ide észak felől és nagy romlás.
Az ige, mely lett Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:
Abban az időben, úgymond az Örökkévaló, kiveszik Jehúda királyainak csontjait és nagyjaik csontjait, a papok csontjait és a próféták csontjait, meg Jeruzsálem lakóinak csontjait sírjaikból
Vajha volna számomra, a pusztában utasok szállása, hogy elhagynám népemet és elmennék tőlük, mert mindnyájan házasságtörők, hűtlenkedők gyülekezete.
Halljátok az igét, melyet szólt az Örökkévaló rólatok, Izraél háza.
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván:
Igaz vagy, Örökkévaló, ha pörölnék veled, csakhogy jogosságról beszélek veled: Miért szerencsés a gonoszok útja, miért boldogulnak mind a hűtlenkedők?
Így szólt hozzám az Örökkévaló: Menj és vegyél magadnak len-övet és tedd azt derekadra, de a vízbe ne tedd.
Amely igéje az Örökkévalónak lett Jírmejáhúhoz a szárazság dolgában.
És szólt hozzám az Örökkévaló: ha Mózes és Sámuel állna elém, lelkem nem hajolna a néphez; küldd el színem elől, hadd menjenek el.
Felhívás a szombat megszentelésére
Így szól az Örökkévaló: Menj és végy cserépkancsót a fazekastól, és néhánnyal a nép vénei közül és a papok vénei közül
És midőn hallotta Paschúr, Immér fia, a pap – ő pedig főfelügyelő volt az Örökkévaló házában – Jirmejáhút, amint prófétálja e szavakat,
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, midőn küldte hozzá Czidkijáhú király Paschúrt, Malkíja fiát és Czefanját, Máaszéja fiát, a papot, mondván:
Így szól az Örökkévaló: Menj le Jehúda királyának házába és mondd el ott ezt az igét.
Oh pásztorok, kik elveszítik és elszélesztik legelőm juhait, úgymond az Örökkévaló.
Láttatta velem az Örökkévaló, és íme, két kosár füge, odaállítva az Örökkévaló temploma előtt, miután számkivetette Nebúkadnecczár, Bábel királya, Jekhonjáhút, Jehójákim fiát, Jehúda királyát és Jehúda nagyjait és a kovácsokat és lakatosokat Jeruzsálemből és elvitte Bábelbe.
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett, Jehúda egész népe felől, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, első éve az Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának,
Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királya uralkodásának kezdetén volt ez az ige az Örökkévalótól, mondván:
Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királya uralkodásának kezdetén lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:
És volt ugyanazon évben, Czidkija, Jehúda királya uralkodásának kezdetén, a negyedik évben, az ötödik hónapban, szólt hozzám Chananja, Azzúr fia, a Gibeónból való próféta, az Örökkévaló házában, a papok és az egész nép szeme láttára, mondván:
És ezek azon levél szavai, melyet Jirmeja próféta küldött Jeruzsálemből a számkivetettség véneinek maradékához és a papokhoz és prófétákhoz és az egész néphez, melyet számkivetett Nebúkadnecczár Jeruzsálemből Bábelbe –
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól; mondván:
[30,25] Abban az időben, úgymond az Örökkévaló, leszek Istenül Izraél minden nemzetségeinek és ők lesznek nekem népül.
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól Czidkijáhú, Jehúda királyának tizedik évében, az Nebúkanecczárnak tizennyolcadik éve.
És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz másodszor, és ő még elzárva volt az őrség udvarába, mondván:
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól – Nebúkadnecczár, Bábel királya pedig és egész hadserege s az uralma alatt levő földnek minden királyságai és mind a népek harczoltak Jeruzsálem ellen és mind a városai ellen – mondván:
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, Jehójákim, Jósíjáhú fiának, Jehúda királyának napjaiban, mondván:
És volt Jehójákím, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:
Konjáhú, Jehójákím fia helyett királlyá lett Czidkijáhú, Jósijáhú fia, akit királlyá tett Nebúkadnecczár, Bábel királya Jehúda országában.
Meghallotta Sefatja, Mattán fia meg Gedaljáhú, Paschúr fia és Júkhal Selemjáhú fia és Paschúr, Malkíja fia – azon szavakat, melyeket Jirmejáhú szólt az egész néphez, mondván:
[1b] Czidkijáhú, Jehúda királyának kilencedik évében, a tizedik hónapban Nebúkadnecczár, Bábel királya és egész hadserege Jeruzsálem alá jött és ostromolták azt.
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután őt elbocsátotta Nebúzaradán, a testőrök feje, Rámából, amikor vette őt, és ő bilincsre volt verve, Jeruzsálem és Jehúda számkivetettsége között, mely számkivetésbe vitetett Bábelbe.
És volt a hetedik hónapban, eljött Jismaél, Netanja, Elisámá fiának fia, a királyi magzatból és a király nagyjai közül való, és tíz ember ővele, Gedaljáhúhoz, Achikám fiához Miczpába, és együtt ettek ott kenyeret Miczpában.
És odaléptek mind a hadsereg tisztjei és Jóchánán, Káréach fia és Jezanja, Hósája fia és az egész nép, aprajától nagyjáig,
És volt, miután végzett Jirmejáhú azzal, hogy elmondja az egész népnek mind az Örökkévalónak, Istenüknek szavait, melyekkel őt hozzájuk küldte az Örökkévaló, az ő Istenük, mind eme szavakat;
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett, mind a Jehúdabeliek felől, akik Egyiptom országában laktak, akik laktak Migdólban, Tachpanchészben, Nófban és Patrósz országában, mondván:
Az ige, amelyet szólt Jirmejáhú próféta, Bárúkhhoz, Néríja fiához, amikor könyvbe írta e szavakat, Jirmejáhú szájából, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, mondván:
Amely igéje az Örökkévalónak lett Jirmejáhú prófétához a nemzetek felől.
Amely igéje az Örökkévalónak lett Jirmejáhú prófétához a filiszteusok felől, mielőtt megverte Fáraó Azzát.
Móábról. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izraél Istene: Jaj Nebó fölött, mert elpusztíttatott, szégyent vallott, bevétetett Kirjátájim, szégyent vallott Miszgáb és megrettent.
Ammón fiairól. Így szól az Örökkévaló: Vajon gyermekei nincsenek-e Izraélnek, avagy nincs-e örököse? Miért foglalta el Malkám Gádot és népe az ő városaiban telepedett le?
Az ige, melyet szólt az Örökkévaló Bábelről, Kaszdím országáról, Jirmejáhú próféta által.
Így szól az Örökkévaló: íme én fölserkentem Bábel ellen és Támadóim-szíve lakói ellen egy pusztítónak szellemét;
Huszonegy éves volt. Czidkijahú, midőn király lett és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Chamútál, Jirmejáhú leánya Libnából.