Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat fordítása 1898–1907.
Mózes 1. könyve
33
Jákób és Ézsau találkozása1Fölvetette Jákób a szemeit és látta, hogy íme Ézsau jön és vele négyszáz ember; ekkor fölosztotta a gyermekeket Leára, Ráchelre és a két szolgálóra.
2Elhelyezte a szolgálókat és gyermekeiket elől, Léát és gyermekeit hátrább és Ráchelt, meg Józsefet leghátul.
3Ő pedig vonult előttük és meghajolt a földig hétszer; amíg odalépett testvéréhez.
4Ézsau pedig elébe futott, átölelte, nyakába borult és megcsókolta; és sírtak.
5Midőn fölvetette (Ézsau) a szemeit és látta az asszonyokat meg a gyermekeket, mondta: Mik ezek neked? És ő mondta: A gyermekek, akikkel megajándékozta Isten a te szolgádat.
6És odaléptek a szolgálók, ők és gyermekeik és meghajoltak.
7És odalépett Léa is, meg gyermekei és meghajoltak; azután odalépett József, meg Ráchel és meghajoltak.
8És mondta: Minek neked ez az egész tábor, mellyel találkoztam? És ő mondta: Hogy kegyet találjak uram szemeiben.
9És mondta Ézsau: Van nekem elég; testvérem, legyen a tied, ami a tied.
10De Jákób mondta: Nem így, kérlek, ha csak kegyet találtam szemeidben, fogadd el ajándékomul kezemből; mert úgy néztem arczodat, mintha Isten színét látják, és te kedvesen fogadtál.
11Fogadd el, kérlek, ajándékomat, melyet hoztak neked, mert megajándékozott engem Isten és mert van nekem mindenem; és unszolta őt és elfogadta.
12És mondta (Ézsau): Induljunk és menjünk, én pedig hadd menjek melletted.
13De ő mondta neki: Uram tudja, hogy a gyermekek gyengék és a juhok meg a marhák szoptatósak nálam, ha meghajtják azokat egy nap, elhull mind a juh.
14Vonuljon csak uram az ő szolgája előtt, én pedig hadd ballagok lassan az előttem levő jószág lépése szerint és a gyermekek lépése szerint, amíg eljutok uramhoz Széirbe.
15És mondta Ézsau: Hadd állítok csak melléd a népből, amely velem van; de ő mondta: Minek ez? csak találjak kegyet az én uram szemeiben!
16És visszatért Ézsau aznap az ő útján Széirbe.
17Jákób pedig vonult Szukkószba és épített magának házat, nyájának pedig készített sátrakat; azért nevezte el a helyet: Szukkósznak.
   Sekemben18És elérkezett Jákób épségben Bechem városába, mely Kánaán országában van, amidőn jött Páddán-Áromból és táborozott a város előtt.
19Megvette a mező részét, ahol felvonta sátorát, Chámor, Sechem atyjának fiaitól száz keszítőért.
20És állított ott oltárt és elnevezte: Isten, Izraél Istene.