A nyolczadik hónapban, Darjáves második évében, lett az Örökkévaló igéje Zekarjához, Berekja, Iddó fia fiához, a prófétához, mondván:
Fölemeltem szemeimet és láttam: íme négy szarv.
És láttatta velem Józsuát, a főpapot, amint áll az Örökkévaló angyala előtt s a Vádló ott áll jobbja felől, hogy vádolja.
S visszajött az angyal, ki velem beszélt és felébresztett engem mint valakit, ki álmából fölébresztetik.
Újra fölemeltem szemeimet és láttam, s íme egy repülő tekercs.
Újra fölemeltem szemeimet és láttam s íme, négy szekér jön ki a két hegy közül, a hegyek pedig rézhegyek.
Történt Darjáves királynak negyedik évében, lett az Örökkévaló igéje Zekarjához, a kilenczedik hónap negyedikén: Kiszlévben.
És lett az Örökkévalónak, a seregek urának igéje, mondván:
Beszédje az Örökkévaló igéjének Chadrák országáról, és Damaszkusz az ő alászállásának helye; mert az Örökkévalónak szeme van az emberekre, meg Izraélnek mind a törzseire;
Kérjetek az Örökkévalótól esőt, tavaszi esőnek idején! Az Örökkévaló készít villámlásokat, hulló esőt ad nekik, kinek-kinek füvet a mezőn.
Nyisd meg, Libánon, kapuidat, hogy tűz emésszen czédrusaid közt!
Beszédje az Örökkévaló igéjének Izraél felől. Úgymond az Örökkévaló, aki kiterjeszti az eget és megalapítja a földet, és megalkotja az embernek szellemét őbenne.
Ama napon forrás lesz nyitva Dávid háza részére, meg Jeruzsálem lakói részére: vétek ellen és fertőzet ellen.
Íme, egy napja jön az Örökkévalónak, és zsákmányod osztatik szét közepetted.